Vizuál

"Restaurátornak készültem"

2017.06.24. 10:57
Ajánlom
A tizenöt éve útjára indult Múzeumok Éjszakája féljubileumához érkezve idén a szervezők elérkezettnek látták az időt arra, hogy legyen „szóvivője” vagy divatos kifejezéssel élve „arca” a rendezvénynek.

Igen magasra téve a lécet Für Anikó Jászai Mari-díjas színésznőt és érdemes művészt kérték fel, aki örömmel vállalta a feladatot. Így ő lesz az, aki személye által is hozzájárul ahhoz, hogy minél többekhez eljusson a rendezvény üzenete. Ennek apropóján készítettünk vele interjút, melyből kiderül, hogy a világot jelentő deszkák helyett majdnem a restaurátor ecsetet választotta, és az is, hogy hogyan lett egy múzeumi látogatás alkalmából megszemlélt ló csontvázából családi szállóige.

– Van meghatározó múzeumi élményed?

– Van, több is. Az első ráadásul nem egészen tudatos, nem is én emlékszem rá, hanem a családi legendáriumban emlegetett történet. Kb. 2 és fél éves lehettem, mikor a Mezőgazdasági Múzeumban jártunk. Az aulába érkezve rögtön Kincsem csontvázával találkozhattak a látogatók. Édesanyám elmondta, hogy ez egy nagyon gyors versenylónak a csontváza, és mondott még néhány olyan információt, amely egy hároméves gyerek számára érdekes lehet Kincsemmel kapcsolatban. Én meg csak néztem-néztem, majd megkérdeztem: „hol van róla a lója?” Ez az első és azóta meghatározó múzeumi mondatom. Persze azóta is nagy kedvvel megyek múzeumba, és kérdezgetek magamtól vagy fennhangon hasonló értelmes dolgokat. De viccen kívül: a múzeumok és a köztem lévő vonzalom nőttön-nőtt az évek során.

– A Múzeumok Éjszakáján részt vettél-e látogatóként, és ha igen, akkor van-e olyan programtípusod vagy múzeumod, amit preferálsz?

– Ha jól emlékszem, akkor a Szépművészeti Múzeumban vettem részt – talán akkor, amikor ez az egész indult – egy speciális tárlatvezetésen és kalandozáson, ami nagyon-nagyon kedvemre való volt. De vannak olyan visszatérő toposzaim, mint például a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum. Az is egy töltekezési hely, amikor az ember a Várban csámborog, és éppen ott töltődik, akkor ezek a helyek kihagyhatatlanok. Illetve akkoriban a Várban volt, most már átköltözött Óbudára, úgy tudom, úgyhogy a kicsi fiamnak már ott fogom tudni megmutatni, milyen jó kis hely ez. Gyakorló múzeumjárók vagyunk a családdal, akár itthon vagyunk, akár elutazunk valahová, az hozzátartozik, hogy felkeresünk valamilyen gyűjteményt. Ez a fűszere, sava-borsa az ottani tartózkodásnak.

füranikó

füranikó (Fotó/Forrás: Frissfoto)

– Az utóbbi években néha a munkád kapcsán is volt kapcsolatod a Múzeumok Éjszakájával?

– Volt már olyan, hogy felléptünk vagy olvastunk valamelyik rendezvényen. Ahol a képzőművészet és az irodalom találkozik, ott hál' istennek gyakran fordulok meg én is mint összekötő kapocs. Nagy-nagy gyönyörűség volt például a Ferenczy Múzeumban a Chiharu Shiota-kiállításon a kapcsolódó és válogatott irodalmi szemelvényeket felolvasni. Egészen különleges hatása volt.

– Az idei kiemelt témánk az értékőrzés. Mostani tárgyaink közül te mit állítanál ki egy múzeumban az utókor számára, ha olyan szempontok szerint kéne válogatnod, hogy legyen személyes, fejezze ki a korunkat, és valamilyen szempontból könnyítse meg az életünket?

– Én váltig a turmixgépemet emlegetem, ami egyszersmind megkönnyíti az életünket, korhű darab is, és egyúttal az egészség megőrzésére való törekvés eszköze ebben az agyonvegyszerezett és mindenféle szempontból biológiailag tönkretett világban. Multifunkcionális, hisz a testnek és a léleknek is adhat valami pluszt – egyrészt egy szép tárgy is lehet, másrészt, hogyha az ember számára élvezetes, finom dolgokat készít vele, akkor már a hétköznapjait is feldobja kicsit.

– Ha lenne egy múzeumi foglalkozás, amit kipróbálhatnál (régész, restaurátor, egyiptológus, preparátor), melyiket választanád, és miért?

– Olyannyira van, hogy még gimnazista éveim elején komolyan foglalkoztatott a gondolat, hogy restaurátor leszek. De például lennék szívesen múzeumpedagógus is, mert van abban kihívás, hogy miként lehet ezt az egész „múzeumosdit” a gyerekeknek „fogyaszthatóvá tenni”, ráadásul úgy, hogy ezzel kineveljük a jövő múzeumlátogatóit, vagy legalábbis elindítsuk őket ezen az úton, hogy aztán guruljanak maguktól tovább. De restaurátornak lenni is nagyon izgalmas. Bár tudom, hogy olyan szenzáció viszonylag ritkán fordul elő, hogy elkezdenek restaurálni egy képet, és kiderül, hogy van alatta sokkal érdekesebb és művészetileg fontosabb alkotás, de maga az a finom és nagyon tudományos pepecselés, ami elvezet egy romos és ócska állapottól addig, hogy újra az eredeti pompájában mutatkozhasson valami – ez szerintem csodálatos dolog! Nem akarok erőltetett analógiákat keresni, de most az ugrott be, hogy egy picit hasonlít ahhoz is talán, amit én csinálok, amikor van egy írott papírtömb, az írott szöveg, és akkor egyszer csak lesz belőle egy hús-vér figura. Talán csak a váza van meg nekünk is, amire építkezhetünk. Mint ahogy Michelangelo is mondta a márványtömbre, hogy benne van a szobor, csak le kell faragni róla a felesleget. A zsenik persze így szoktak gondolkodni, ami a hétköznapi embernek kicsit nehezebb, de azért talán egy kis analógia mégiscsak van benne. A múzeumokat járva pedig egyre közelebb kerülhetünk ehhez a gondolatkörhöz és a múzeumok sokszínűsége által megismerhető csodás világhoz.

Programok

A résztvevő múzeumok és programjaik listáját a Múzeumok éjszakájának honlapján vagy a nyomtatott műsorfüzetben találják. Szerkesztőségünk szubjektív listájába belepillanthat ide kattintva.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Könyv

Könyvek selejtezése miatt támadják a rendrakási szakértőt

Marie Kondo itthon is ismert módszere „forradalmasította a rendrakást”, a könyvekkel kapcsolatos tanácsai miatt azonban világszerte felháborodtak a könyvmolyok. Valóban csak azok a könyvek kellenek, amelyek örömöt hoznak az életünkbe? Vagy az irodalom ennél összetettebben működik? Tekinthető a könyv pusztán tárgynak? Kell-e selejtezni a könyveket?
Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Jazz/World

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál galéria

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Vizuál magazin

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Vizuál hír

Hallott már a Mediciek titkos folyosójáról?

A firenzei Palazzo Vecchiót a Pitti-palotával összekötő Vasari-folyosó különleges építmény, amelynek segítségével a nagyhatalmú Medici család észrevétlenül kikémlelhette, mi történik Firenze belvárosában.
Vizuál hír

Új Van Dyck-festmény a Szépművészeti gyűjteményében

Anthonis Van Dyck (1599-1641) flamand festő Stuart Mária Henrietta hercegnőt ábrázoló portréjával gyarapodott a Szépművészeti Múzeum gyűjteménye. Ez az intézmény utóbbi száz évének legnagyobb, 2,1 milliárd forint értékű műtárgybeszerzése.
Vizuál rembrandt

Halálos betegek utolsó kívánságát teljesíti egy alapítvány a Rembrandt-kiállításon

Több ágyhoz kötött vagy súlyos betegségben szenvedő utolsó kívánsága volt már, hogy szeretné még látni Rembrandt valamelyik művét. Különösen az Éjjeli őrjárat számít népszerű kérésnek. Nekik segít egy holland jótékonysági szervezet, hogy teljesüljön a vágyuk és eljuthassanak a számukra különösen fontos helyekre.