Vizuál

Retró wellness a Balatonnál

„Nyár van, nyár…” – ahogy Hemző Károly fotóriporter látta
2019.07.25. 15:10
Ajánlom
A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársai a hatvanas-hetvenes évek nyári hangulatát hozzák el nekünk Hemző Károly képeivel.

A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára 2010-ben több mint 10.000 vintázs kópiát, több ezer negatívot, kb. 4000 diafelvételt és 14 db fotótechnikai eszközt (6 értékes fényképezőgépet, objektíveket, fénymérőt, műtermi reflektort és nagyítógépet) kapott ajándékba az alkotótól. Megkaptuk még a fotóriporter munkáinak megjelenését dokumentáló képes hetilapokat és egyéb fontos dokumentumokat is.

Az adományozás után Szarka Kára fotótörténésszel, az életmű gondozójával rendeztünk egy tematikus kiállítást a múzeumban, Hemzőváros címmel, majd 2015-2016-ban pedig az egész életműből Szabad szemmel címmel mutattuk be Hemző Károly egyedien gazdag, sokrétű, a korszakot megidéző életművét közel 300 fotográfián keresztül.

Kattintson a képre a további fotókért!

Ezek között szerepeltek az 1960-as, 70-es években készített nyári felvételei is, amelyek különböző szakszervezeti lapokban, majd a Magyar Szemlében jelentek meg – vagy nem jelentek meg. És ez az érdekesebb!

A fotóriporterek a hivatalos megbízatások során elvégzik a kötelező feladatokat, de jó néhányszor marad néhány kocka a filmtekercsen (analóg fényképezésről beszélünk), amit kedve szerint „ellő” a fotós.

Hát ezek talán a legintimebb történeti dokumentumok a „hétköznapi történelem” vizuális értelmezéséhez.

 

Nézzünk csak sorra néhány képet!

1961-ben a szántódi szakszervezeti üdülő strandján készült az a felvétel, amelyben a „beutalt” asszonyok bevitték a vízbe a színes csíkos vászonnal bevont nyugágyakat. (A 60-as évek wellness-e!)

001-Szaszervezeti_udules_Szantod_1961-141748.jpg

Szakszervezeti üdülés Szántódon 1961 (Fotó/Forrás: Hemző Károly/Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

A Kádár-korszakban az ország vezetése nagy hangsúlyt fordított arra, hogy a dolgozó nép évente legalább egyszer jól megérdemelt pihenést – egy vagy két hetet – tölthessen valahol. „Csak a nagyobb üzemekben rendelkeztek saját üdülővel, a kisebbek az ágazati szakszervezet tulajdonában lévőkben kaptak számarányosan beutalási lehetőséget.” (Tóth Eszter Zsófia). 1959-ben 475 700 fő, 1970-ben 664 000 fő, 1983-ban 388 000 fő vett részt szervezett üdülésben. A szántódi SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa) Panoráma üdülő – korábban az 1920-as években épített Horthy Villa, majd Gyermeküdülő – 2012-ig műemléki védettség alatt állt. (A jelenlegi bontás után a „Balaland” fantázianevű luxus lakópark átadás előtt van.)

A fotós nem csupán a hölgyek/asszonyok napozását örökítette meg, hanem azt is, hogy az apa a kisfiát egy felfújt motorbelsővel tanítja úszni. A kép nagyszerű kompozíciójáról már ne is beszéljünk!

002-Heviz--1973_-141747.jpg

Hévíz 1973 (Fotó/Forrás: Hemző Károly/Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Az 1973-as hévízi iszappakolás szintén olyan nosztalgiát idéző bájjal bír, és ad számunkra újra egy kortörténeti adalékot: az asszonyság gyógyulása a Pálma nevű kék-piros felfújható gumimatracon történik.

És hogy a fővárosiak hűsölését is megidézzük Hemző Károly fotói által, a BVSC (Budapesti Vasas Sport Club) strandján készült derűs fotót is közreadjuk. 1960-ban is kánikulai nyár volt.

A hideg sör (nyilván Kőbányai) jól jött a fürdőző feleségeknek!

Finom a képek emberi bája, az, ahogyan a fotográfus viszonyul az alanyaihoz: derűvel, humorral, kedvesen. Szereti őket.

003-A_BVSC_uszodajaban_1960-141748.jpg

BVSC uszodájában 1960 (Fotó/Forrás: Hemző Károly/Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

De ugyanez az érzésünk az 1969-es bikinis lányok „érdeklődését”nézve is. Sokszor tapasztaltam Hemző felvételeit vizsgálva, hogy

bizonyos témáknál a páros megjelenítést tudatosan használja: két lány, két vitorlázó fiú, két vitorlaszárny…

004-Balatoni_vitorlasok_1969-141658.jpg

Balatoni vitorlások 1969 (Fotó/Forrás: Hemző Károly/Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Az 1973-as keszthelyi szállodáról készült fotó pedig a szocialista egységesítés, a Kádár-kori építészet „kockafejűségének” ékes paródiája,

miközben az erkélyen álló magányos nőről bármely kortárs író kiváló novellát írhatna.

008-Keszthely_1973-141655.jpg

Keszthely 1973 (Fotó/Forrás: Hemző Károly/Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

S hogy segítség legyen az olvasónak, néhány információ Hemző Károly fotós pályájáról.

Ízig-vérig fotóriporter volt, nem is vette jó néven, ha fotóművésznek nevezték. Pedig hát a tudósító-képíró ugyanúgy alkothat – és jelen esetben alkotott is! - művészi színvonalút. Pályája oly színes: témában, formában, megközelítésben oly gazdag, hogy a 20. század második felének szinte egyedülálló alkotójává vált.

Az 1950-es évek elején egy véletlen szerencsének köszönhetően lett sportriporter: előképzettség és sportolás nélkül.

1952-től, a helsinki olimpia évétől a Budapesti Honvéd SE hivatásos fotográfusa lett. Fotografálhatta az "Aranycsapat" felívelését, sikereit, szinte minden sportág győzteseinek, veszteseinek örömét, bánatát. Ahhoz, hogy valakiből jó sportriporter legyen, "csak" néhány dolog kell: rendkívüli felkészültség minden sportág minden apró eleméről, ritmusérzék, különleges fizikai állóképesség, türelem, alázat, önfegyelem, emberismeret - hogy csak néhányat említsek. Már a legkorábbi képeiről ez mind leolvasható:

meg tudta látni az esemény előtti pillanatot úgy, hogy közben mindig az emberre figyelt.

1956-tól a Képes Sportnál folytatta sportfotósi tevékenységét. Mindeközben fényképezett a Vasas és a Bányász Szakszervezet eseményein.

Kattintson a képre a további fotókért!

1967-től újabb kihívás következett a riporteri pályáján: a Külügyminisztérium által fenntartott Magyar Szemle tudósítója, majd képszerkesztője lett. Ez a lap soha nem jelent meg magyar nyelven - kezdetben öt, majd hét nyelven tudósította a világot Magyarország dinamikus fejlődéséről és virágzásáról. Amolyan "országimázs-lap" volt, mindezt európai színvonalon készítették. Már az 1960-as évek végétől olyan minőségű és mennyiségű képriportot közöltek merész, újszerű tördeléssel, amely a korszak bármely nyugati magazinjával felvehette a versenyt. Egy-egy riport sokszor 12-16 képből állt, a fotó nem a szöveg illusztrálására szolgált, hanem önállóan "írt" vizuális történetet mesélt el. Hemző nagyszerű szemének, kiegyensúlyozó, higgadt derűjének köszönhetően a korszak legnevesebb fotográfusai dolgozhattak riporterként a lapnál: Korniss Péter, Tímár Péter, Féner Tamás, Szalay Zoltán, Balla Demeter, Bánkuti András - hogy csak néhányukat említsem.

Soha nem tanított, mégis generációk tekintik mesterüknek.

Pedig még nem is szóltam a kitűnő ló-képeiről. Gyerekkorában gyakran nyaralt Orosházán rokonoknál, itt és a közeli Mezőhegyesen szerette meg a lovakat és a lovaglást . Azt mondta erről: "A lovak nekem az első pillanattól fogva a szabadságot jelentették… végig kísérték az életemet…"

Olyanok ezek a felvételek, mintha "az egyik ló készítette volna a másikról" (Gera Mihály).

Számos kiállítása és albuma őrzi legszebb lovas képeit és a városképeit is egyaránt.

Külön fejezet és egy újabb műfaj, téma és fotózási technika, amit szintén egyedülálló módon elsőként valósított meg nálunk: a gasztrofotózás. Élet-és alkotótársával, Lajos Marival évtizedek óta készítik gyönyörű fényképes receptkönyveiket (36 kötet jelent meg több nyelven). 1978-ban kezdődött egy kecskeméti munkával a Globus konzervgyárban. Hazavitte a "feladat"- konzerveket, de sehogy sem sikerült szép fotót készíteni a közel sem esztétikus dobozokról, ételekről. Lajos Mari azt mondta: majd ő megfőzi a sóletet, paradicsomos húsgombócot, meg a többi konzerv ételt. Nagy siker lett, s ekkor fogalmazódott meg a formabontó szakácskönyvek terve – egész oldalas, színes fotókkal.

Hemző Károly fényképeit számos albumban megtekinthetik; keressék fel az özvegy által létrehozott Hemző Alapítvány honlapját, ahol sok információt találhatnak arról, hogy még napjainkban is mennyi inspirációt kapnak fiatal fotóriporterek Hemző Károly fotográfusi szemléletéből.

Eddig sehol sem látott Hemző-képeket is megcsodálhatunk

Kapcsolódó

Eddig sehol sem látott Hemző-képeket is megcsodálhatunk

A három éve elhunyt Hemző Károly a 20. század egyik legnagyobb magyar fotóművésze. Nincs olyan magyar, aki ne ismerné valamelyik képét; ha máshol nem, a híres Hemző Károly-Lajos Mari-féle szakácskönyvekben már szembetalálkozhatott valamelyik ínycsiklandozó alkotásával. A Magyar Nemzeti Múzeumban december 3-án nyílt meg életmű-kiállítása, amely több szempontból is különleges. Kiscsatári Marianna, a múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusa, a tárlat egyik társkurátora mesélt nekünk arról, miért is.

Elhunyt Hemző Károly

Elhunyt Hemző Károly

A Balázs Béla-díjas fotóművész 85 éves volt.

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárával együttműködésben minden héten megosztunk olvasóinkkal egyet a náluk őrzött kivételes felvételek közül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint száz esztendős múltra tekint vissza. Legkorábban nyilvántartásba vett darabja a Rosti-album, amely 1859-ben került a gyűjteménybe. A Történelmi Képcsarnok fényképgyűjteménye és a Legújabbkori Történeti Múzeum fényképtára a gyűjtemény fontosabb elődei. A Történeti Fényképtár a teljesség igényével gyűjti, rendszerezi, dolgozza fel a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős.

A Történeti Fényképtár 1995-től a Magyar Nemzeti Múzeum önálló főosztálya. Jelenleg több mint 1 millió felvételt őriz, ebből közel 360 ezer darabot egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Vizuál

A végzet asszonya élete végéig díva maradt

A magyar femme fatale emigráns éveiben ritkán mutatkozott, nem járt társaságba - saját, régi filmjei viszont hipnotikus erővel hatottak rá.
Plusz

Megalakult a Nemzeti Kulturális Tanács

Megtartotta alakuló ülését az Országgyűlés által tavaly decemberben kihirdetett törvény alapján életre hívott testület.
Klasszikus

Börtönbe megy a nyugdíjas, aki túl hangosan hallgatott komolyzenét

A liverpooli nyugdíjas, aki túl hangosan hallgatta a ClassicFM-et, azt mondta a bírónak, verjék csak láncra. Huszonnégy hétre tették hűvösre.
Klasszikus

Hegedűn játszott az agyműtétje közben, a sebész elveszett Mahlernél

Egy 53 éves brit muzsikus agyműtéten esett át. A hangszerét is vinnie kellett az operációra, hogy az orvosok ellenőrizni tudják, ne sérüljenek az agy más részei a beavatkozás közben.
Klasszikus

Egész nap Mozart zenéje szól a tavasz első napján

Egy nap, tíz koncert a Concerto Budapesttel! Március 1. vasárnap délelőtt 11-től este 10-ig kizárólag Mozart zenéje tölti meg a Zeneakadémia koncerttermeit.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Tiltakoznak a dolgozók a múzeumok költöztetése ellen

Elfogadhatatlannak tartják, hogy államtitok lett egy közgyűjtemény költözésének részleteiből, a műtárgyakhoz pedig évekig még a szakértők sem férhetnek hozzá. "Költöző közgyűjtemények, veszélyeztetett értékek, bizonytalanságban tartott munkatársak..." címmel adtak hangot véleményüknek.
Vizuál morphoto

KÉP-regény: A napelemes poloska

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten a klímaváltozásra reflektál.
Vizuál berlinale

Jeremy Ironsszal és politikai állásfoglalásokkal nyitott a Berlinale

A társadalmi, politikai kérdések iránt hagyományosan nyitott Berlini Nemzetközi Filmfesztivál csütörtök esti megnyitóján egyperces néma tiszteletadással emlékeztek meg a Hessen tartományi Hanauban előző nap történt lövöldözés áldozatairól.
Vizuál kritika

Eredeti művek – hamis kiállítás?

Lehet-e egy punkot klasszikus kiállításon bemutatni? Kifinomult bosszú a művészeti közegtől vagy egyszerű félreértelmezés?
Vizuál Film

A színész, akinek Oscar-jelölést hozott, hogy összebilincselték Tony Curtis-szel

Sidney Poitier bahamai földművesek gyerekéből lett az első afroamerikai, aki Oscar-díjat kapott a legjobb férfi színész kategóriában. Kitaposta az utat a fehérek uralta Hollywoodban, mégis számos kritika érte az alakításait. Idén ünnepli 93. születésnapját.