Vizuál

Réz András: Az utolsó mozielőadás

2018.08.19. 09:55
Ajánlom
Nem kell pánikolni, ez az írás nem Peter Bogdanovich azonos című 1971-es filmjének elemzése. És nem is apokaliptikus vízió, amelyben az utolsó mozielőadást a világvége miatt nem követik továbbiak. Hanem Réz András elmélkedik a mozi jövőjéről.

Részlet a KULT50 magazinban megjelent interjúból.

A cannes-i fesztivál főszervezője, Thierry Frémaux bejelentette, hogy a 2018-as versenyprogramban nem szerepelhetnek a Netflix filmjei. Az ok: az amerikai online tartalomszolgáltató filmjeinek nem a mozikban van a premierje. Tétettek más intézkedések is: az újságírók csak a világpremier időpontjában nézhetik meg a filmeket, nem pedig a díszbemutatót megelőző napon. Továbbá nem támogatják a szelfizést a vörös szőnyegen. Értem. Szeretnék visszaadni a mozi becsületét és méltóságát, arra vágynak, hogy a cannes-i fesztivál rendes, régimódi filmünnep legyen.

Csakhogy éppen ezek az intézkedések jelzik, hogy ez a mérkőzés vesztésre áll.

GettyImages-652121914-114920.jpg

Dolby Theatre, Hollywood (Fotó/Forrás: Jeffrey Mayer / Getty Images Hungary)

Hiába szedegeted a szöszt a szmokingodról, megjósolható, hogy a cannes-i válogatás filmjeit sokkal többen látják majd online, mint a mozikban vagy multiplexekben. A kritikusokat senki és semmi nem akadályozhatja meg abban, hogy akár a vetítésről egyenesben tolják a kütyüjükről a gondolataikat. És ha már ragaszkodnak a vörös szőnyeghez, miért is tiltakoznak a szelfik ellen? Elég viszolyogtató szokás, de mostanság része a sztármustra reklámjának, hiszen megosztod, ugye.  

Az idősebbek – pl. én – még emlékeznek rá, amikor a filmvilág kiválóságai hitet tettek a celluloidszalag mellett, ezzel tapintatosan jelezve, hogy a digitális kép nem az igazi. Amikor viszont a mozik megváltak a meghitten kerregő vetítőgépektől, elfogadták, hogy filmjeik mindenféle obskúrus számítógépes eszközök és projektorok segítségével jussanak el a nézőkhöz. Mert különben el sem jutnának. A mostani helyzet talán ennél is cifrább, mert nem egyszerűen a technológiát érinti, hanem a tartalomhoz – filmekhez – való hozzáférés egészét. És – mint látod majd – a tartalmak és a befogadási módok változását is.

Az elmúlt évben Észak-Amerikában közel 3 százalékkal esett a mozik bevétele. Ez nézőszámban sokkal csúfabb szám lenne, de a jegyárak emelkedése folytán ez a visszaesés üzleti szempontból még nem tűnik annyira drámainak. Hogy miért beszélek az Egyesült Államokról és Kanadáról? Mert ez a régió meghatározó a mozibizniszben, és ha még az USA filmgyártását is hozzátesszük, látható, hogy egyelőre onnan fújnak a szelek. (Kétségtelen, hogy a filmek számát tekintve az USA csupán a harmadik legnagyobb gyártó India és Nigéria mögött, de a világ nézőinek elérésében iszonyatos súlya van.) S bár a világ többi része, az a bizonyos rest of the world jól áll, nagyon is lehetséges, hogy az amerikai mozi változásai sok mindent előre jeleznek.

GettyImages-929463710-114921.jpg

Walk of Fame - Hollywood (Fotó/Forrás: Michael Tran / Getty Images Hungary)

Nem szeretnék adathegyeket idezúdítani, hiszen ezek megtalálhatóak a világhálón, fontosabb, hogy nézzük meg a trendeket. Először is úgy tűnik, hogy a nézők fiatalodnak. (Ha öregnek érzed magad, járj többet moziba!) A piacot a 18–36-as korosztály húzza, de ezen belül is látható, hogy a huszonévesek azért jóval lelkesebbek, mint a negyvenhez közeledők. A valamivel idősebbek ugyanis már elmozdulnak a sorozatok felé. Nem szabad elbagatellizálni ennek a jelentőségét! Mert ha fel akarsz szedni valakit, nem mindegy, hogy A jedi visszatérrel vagy A szolgálólány meséje várható új évadával indítod a beszélgetést.

És ez nem kizárólag azt fejezi ki, hogy a negyvenesek már nehezen mozdulnak ki hazulról, hanem azt is, hogy egyre kevesebb mozifilm készül számukra – szemben az egyre komolyodó és profi módon megmunkált sorozatokkal.

Olvasson tovább!

A teljes cikk a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 magazinban olvasható.

A kiadvány kapható az újságárusoknál, a Líra, Líra-Móra, a Rózsavölgyi és Társa könyvesboltokban, valamint megrendelhető a Líra weboldalán.

Dráma, amiről mindenki beszél – A sorozatok aranykora

Kapcsolódó

Dráma, amiről mindenki beszél – A sorozatok aranykora

„A középszerűségnek befellegzett. Minden sorozatnak kimagaslónak kell lennie” – ennél lényegretörőbben aligha jellemezhetnénk azt a sorozatbummot, amely az elmúlt években szinte az összes háztartásba, így hazánkba is beköszöntött.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

A kultúra összetartja a közösségeket – jön a 45. Budapesti Tavaszi Fesztivál

Közel 70 budapesti intézmény és alkotó közösség összefogásával mintegy 150 programot kínál május 2. és 17. között a főváros újjászervezett kulturális rendezvénysorozata, a 45. Budapesti Tavaszi Fesztivál.
Könyv

Támogatói estet tartanak a Villa Esterházy javára az Örkényben

A június 10-re meghirdetett esten fellép Hámori Gabriella és Mácsai Pál, valamint az irodalmi alkotóház létrehozásának kezdeményezői közül Dragomán György és Vámos Miklós.
Klasszikus

Betiltott zeneműveket játszik a MÁV Szimfonikus Zenekar

Az együttes az Elfojtott hangok fóruma című kezdeményezés keretében április 24-én a BMC-ben olyan szerzők műveit adja elő, akik a 20. század történelmi tragédiái ellenére is maradandót tudtak alkotni.
Színház

A kulturális rendszer egészének újragondolását sürgeti a Magyar Színházi Társaság

Több mint száz pontból álló kulturális javaslatcsomagot állított össze a Magyar Színházi Társaság, amely új alapokra helyezné a kulturális működést.
Klasszikus

Haydn, Eötvös, Beethoven – ismét Budapesten a Quartet Integra

A Zeneakadémia 2021-es Bartók Világversenyének győztese, a Quartet Integra április 23-án a Solti teremben lép fel, igazi zenei utazást kínálva a bécsi klasszikától a 20. század végének zenéjéig, aztán vissza.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Már több mint 50 000-en látták az Attila-kiállítást

Félidejéhez ért a Magyar Nemzeti Múzeum a hunok uralkodójával és az őt körülvevő kultusszal foglalkozó kiállítása. A jövőre 225 éves intézmény falai között és az online térben egyaránt óriási sikere van a tárlatnak.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Szétszéledt zsenik

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Mick Abrahams kapcsán azokról a zenészekről ír, akik ott álltak a siker kapujában, de végül hoppon maradtak. 
Vizuál hír

Izinger Katalin, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum művészettörténésze az idei MúzeumCafé díjas

A MúzeumCafé szerkesztősége 2026-ban Izinger Katalinnak, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum művészettörténészének ítélte oda a MúzeumCafé Díjat, elismerve több mint két évtizedes, kiemelkedő kurátori és muzeológusi tevékenységét.
Vizuál kritika

Költészet és kegyetlenség – 15 sor film

„Clint Bentley filmje azt a nehéz ellentmondást stilizálja szép, emberi történetté, hogy annak a világnak, amely megannyi gyönyörűséget és boldogságot kínál, a halál szerves része.” 15 sor film.
Vizuál ajánló

Elvesztél a kínálatban? Íme öt biztos tipp az Artmozik éjszakájára

Egy éjszaka, öt mozi, hetven film. Május 16-án rendezik meg az Artmozik éjszakáját a Művész, a Puskin, a Toldi, a Kino és a Tabán moziban. A gazdag programból öt izgalmas alkotást ajánlunk olvasóinknak.