Vizuál

Réz András: Az utolsó mozielőadás

2018.08.19. 09:55
Ajánlom
Nem kell pánikolni, ez az írás nem Peter Bogdanovich azonos című 1971-es filmjének elemzése. És nem is apokaliptikus vízió, amelyben az utolsó mozielőadást a világvége miatt nem követik továbbiak. Hanem Réz András elmélkedik a mozi jövőjéről.

Részlet a KULT50 magazinban megjelent interjúból.

A cannes-i fesztivál főszervezője, Thierry Frémaux bejelentette, hogy a 2018-as versenyprogramban nem szerepelhetnek a Netflix filmjei. Az ok: az amerikai online tartalomszolgáltató filmjeinek nem a mozikban van a premierje. Tétettek más intézkedések is: az újságírók csak a világpremier időpontjában nézhetik meg a filmeket, nem pedig a díszbemutatót megelőző napon. Továbbá nem támogatják a szelfizést a vörös szőnyegen. Értem. Szeretnék visszaadni a mozi becsületét és méltóságát, arra vágynak, hogy a cannes-i fesztivál rendes, régimódi filmünnep legyen.

Csakhogy éppen ezek az intézkedések jelzik, hogy ez a mérkőzés vesztésre áll.

GettyImages-652121914-114920.jpg

Dolby Theatre, Hollywood (Fotó/Forrás: Jeffrey Mayer / Getty Images Hungary)

Hiába szedegeted a szöszt a szmokingodról, megjósolható, hogy a cannes-i válogatás filmjeit sokkal többen látják majd online, mint a mozikban vagy multiplexekben. A kritikusokat senki és semmi nem akadályozhatja meg abban, hogy akár a vetítésről egyenesben tolják a kütyüjükről a gondolataikat. És ha már ragaszkodnak a vörös szőnyeghez, miért is tiltakoznak a szelfik ellen? Elég viszolyogtató szokás, de mostanság része a sztármustra reklámjának, hiszen megosztod, ugye.  

Az idősebbek – pl. én – még emlékeznek rá, amikor a filmvilág kiválóságai hitet tettek a celluloidszalag mellett, ezzel tapintatosan jelezve, hogy a digitális kép nem az igazi. Amikor viszont a mozik megváltak a meghitten kerregő vetítőgépektől, elfogadták, hogy filmjeik mindenféle obskúrus számítógépes eszközök és projektorok segítségével jussanak el a nézőkhöz. Mert különben el sem jutnának. A mostani helyzet talán ennél is cifrább, mert nem egyszerűen a technológiát érinti, hanem a tartalomhoz – filmekhez – való hozzáférés egészét. És – mint látod majd – a tartalmak és a befogadási módok változását is.

Az elmúlt évben Észak-Amerikában közel 3 százalékkal esett a mozik bevétele. Ez nézőszámban sokkal csúfabb szám lenne, de a jegyárak emelkedése folytán ez a visszaesés üzleti szempontból még nem tűnik annyira drámainak. Hogy miért beszélek az Egyesült Államokról és Kanadáról? Mert ez a régió meghatározó a mozibizniszben, és ha még az USA filmgyártását is hozzátesszük, látható, hogy egyelőre onnan fújnak a szelek. (Kétségtelen, hogy a filmek számát tekintve az USA csupán a harmadik legnagyobb gyártó India és Nigéria mögött, de a világ nézőinek elérésében iszonyatos súlya van.) S bár a világ többi része, az a bizonyos rest of the world jól áll, nagyon is lehetséges, hogy az amerikai mozi változásai sok mindent előre jeleznek.

GettyImages-929463710-114921.jpg

Walk of Fame - Hollywood (Fotó/Forrás: Michael Tran / Getty Images Hungary)

Nem szeretnék adathegyeket idezúdítani, hiszen ezek megtalálhatóak a világhálón, fontosabb, hogy nézzük meg a trendeket. Először is úgy tűnik, hogy a nézők fiatalodnak. (Ha öregnek érzed magad, járj többet moziba!) A piacot a 18–36-as korosztály húzza, de ezen belül is látható, hogy a huszonévesek azért jóval lelkesebbek, mint a negyvenhez közeledők. A valamivel idősebbek ugyanis már elmozdulnak a sorozatok felé. Nem szabad elbagatellizálni ennek a jelentőségét! Mert ha fel akarsz szedni valakit, nem mindegy, hogy A jedi visszatérrel vagy A szolgálólány meséje várható új évadával indítod a beszélgetést.

És ez nem kizárólag azt fejezi ki, hogy a negyvenesek már nehezen mozdulnak ki hazulról, hanem azt is, hogy egyre kevesebb mozifilm készül számukra – szemben az egyre komolyodó és profi módon megmunkált sorozatokkal.

Olvasson tovább!

A teljes cikk a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 magazinban olvasható.

A kiadvány kapható az újságárusoknál, a Líra, Líra-Móra, a Rózsavölgyi és Társa könyvesboltokban, valamint megrendelhető a Líra weboldalán.

Dráma, amiről mindenki beszél – A sorozatok aranykora

Kapcsolódó

Dráma, amiről mindenki beszél – A sorozatok aranykora

„A középszerűségnek befellegzett. Minden sorozatnak kimagaslónak kell lennie” – ennél lényegretörőbben aligha jellemezhetnénk azt a sorozatbummot, amely az elmúlt években szinte az összes háztartásba, így hazánkba is beköszöntött.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Aki tudott szeretni – Törőcsik Mari visszatért a Nemzetibe

Szeptember 21-én nagyszabású gála keretében helyezték el az emlékezés sárga rózsáit egy ikonikus fotel mellé Törőcsik Mari pályatársai és barátai a Nemzeti Színházban. A nézőtéren meghatott csend, a színpad elé kifeszített kivetítőn egy mondat – „Tudni kell szeretni” – és egy távolba révedő arc… Marié.
Klasszikus

Csodagyerekeket hív új évadjába a Pannon Filharmonikusok

Az élet sója mesei motívuma kíséri végig a zenekar 2021/22-es évadát, amely során a fiatalok nem csupán a közönség soraiban, de a színpadon is helyet foglalnak. A Varga Tibor hegedűművész és tanár emlékének szentelt koncerten versenygyőztes ifjú szólisták lépnek fel.
Színház

Spiró György „sötét kalandregénye” és Garaczi László karanténdrámája nyerte a Kortárs Magyar Dráma-díjat

A Radnóti Zsuzsa alapította kuratórium 2019 óta díjjal jutalmazza a legkiemelkedőbb drámaírókat, hagyományosan február 24-én. Az apropót Örkény István Tóték című drámájának bemutatója adja, amely 1964. február 24-én volt. Idén Spiró György és Garaczi László vehette át az elismerést a Rózsavölgyi Szalonban, ezúttal a magyar dráma napján, szeptember 21-én.
Színház

Mécs Károly végleg visszavonul

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész pályafutásának hatvan éve alatt számos helyen megfordult, jelenleg egy előadásban látható, utána visszavonul.
Vizuál

A terek végrendelkezése – Gergye Krisztián kiállítása Szentendrén

Akvarelljeit mutatja be Gergye Krisztián kortárs táncművész és koreográfus a szentendrei MANK Galériában, amely helyet ad továbbá egy transzformatív performansznak is szeptember 25-én, 10 és 18 óra között.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál gyász

Fiatalon elhunyt Ando György, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója

A direktort 55 éves korában érte a halál – adta hírül az intézmény.
Vizuál hír

Kincsekkel bővül a Picasso Múzeum

Pablo Picasso lánya a képzőművész kilenc alkotását Franciaországnak adományozta, amelyek 2022-ben kerülnek kiállításra a párizsi Picasso Múzeum nemzeti gyűjteményében - jelentette be Roselyne Bachelot kulturális miniszter. 
Vizuál ajánló

A terek végrendelkezése – Gergye Krisztián kiállítása Szentendrén

Akvarelljeit mutatja be Gergye Krisztián kortárs táncművész és koreográfus a szentendrei MANK Galériában, amely helyet ad továbbá egy transzformatív performansznak is szeptember 25-én, 10 és 18 óra között.
Vizuál interjú

A tudattalan titkos tempója - interjú Enyedi Ildikóval

Az Ezeregyéjszaka-szerűen dús, titokzatos szerelmi történet álarcában, Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története – Füst Milán regényéhez hűen – az élet összetettségéről, titokzatosságáról, uralhatatlan jellegéről mesél. A vetítés után kérdeztük a rendezőt.
Vizuál díj

Szabó Eszter nyerte el a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat 

Hatodik alkalommal adták át a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, amit az alapító ír házaspár azzal a céllal hozott létre, hogy támogassa a kortárs magyar képzőművészeket, és jelenlétüket erősítse a nemzetközi művészeti világban.