Vizuál

Réz András: Az utolsó mozielőadás

2018.08.19. 09:55
Ajánlom
Nem kell pánikolni, ez az írás nem Peter Bogdanovich azonos című 1971-es filmjének elemzése. És nem is apokaliptikus vízió, amelyben az utolsó mozielőadást a világvége miatt nem követik továbbiak. Hanem Réz András elmélkedik a mozi jövőjéről.

Részlet a KULT50 magazinban megjelent interjúból.

A cannes-i fesztivál főszervezője, Thierry Frémaux bejelentette, hogy a 2018-as versenyprogramban nem szerepelhetnek a Netflix filmjei. Az ok: az amerikai online tartalomszolgáltató filmjeinek nem a mozikban van a premierje. Tétettek más intézkedések is: az újságírók csak a világpremier időpontjában nézhetik meg a filmeket, nem pedig a díszbemutatót megelőző napon. Továbbá nem támogatják a szelfizést a vörös szőnyegen. Értem. Szeretnék visszaadni a mozi becsületét és méltóságát, arra vágynak, hogy a cannes-i fesztivál rendes, régimódi filmünnep legyen.

Csakhogy éppen ezek az intézkedések jelzik, hogy ez a mérkőzés vesztésre áll.

GettyImages-652121914-114920.jpg

Dolby Theatre, Hollywood (Fotó/Forrás: Jeffrey Mayer / Getty Images Hungary)

Hiába szedegeted a szöszt a szmokingodról, megjósolható, hogy a cannes-i válogatás filmjeit sokkal többen látják majd online, mint a mozikban vagy multiplexekben. A kritikusokat senki és semmi nem akadályozhatja meg abban, hogy akár a vetítésről egyenesben tolják a kütyüjükről a gondolataikat. És ha már ragaszkodnak a vörös szőnyeghez, miért is tiltakoznak a szelfik ellen? Elég viszolyogtató szokás, de mostanság része a sztármustra reklámjának, hiszen megosztod, ugye.  

Az idősebbek – pl. én – még emlékeznek rá, amikor a filmvilág kiválóságai hitet tettek a celluloidszalag mellett, ezzel tapintatosan jelezve, hogy a digitális kép nem az igazi. Amikor viszont a mozik megváltak a meghitten kerregő vetítőgépektől, elfogadták, hogy filmjeik mindenféle obskúrus számítógépes eszközök és projektorok segítségével jussanak el a nézőkhöz. Mert különben el sem jutnának. A mostani helyzet talán ennél is cifrább, mert nem egyszerűen a technológiát érinti, hanem a tartalomhoz – filmekhez – való hozzáférés egészét. És – mint látod majd – a tartalmak és a befogadási módok változását is.

Az elmúlt évben Észak-Amerikában közel 3 százalékkal esett a mozik bevétele. Ez nézőszámban sokkal csúfabb szám lenne, de a jegyárak emelkedése folytán ez a visszaesés üzleti szempontból még nem tűnik annyira drámainak. Hogy miért beszélek az Egyesült Államokról és Kanadáról? Mert ez a régió meghatározó a mozibizniszben, és ha még az USA filmgyártását is hozzátesszük, látható, hogy egyelőre onnan fújnak a szelek. (Kétségtelen, hogy a filmek számát tekintve az USA csupán a harmadik legnagyobb gyártó India és Nigéria mögött, de a világ nézőinek elérésében iszonyatos súlya van.) S bár a világ többi része, az a bizonyos rest of the world jól áll, nagyon is lehetséges, hogy az amerikai mozi változásai sok mindent előre jeleznek.

GettyImages-929463710-114921.jpg

Walk of Fame - Hollywood (Fotó/Forrás: Michael Tran / Getty Images Hungary)

Nem szeretnék adathegyeket idezúdítani, hiszen ezek megtalálhatóak a világhálón, fontosabb, hogy nézzük meg a trendeket. Először is úgy tűnik, hogy a nézők fiatalodnak. (Ha öregnek érzed magad, járj többet moziba!) A piacot a 18–36-as korosztály húzza, de ezen belül is látható, hogy a huszonévesek azért jóval lelkesebbek, mint a negyvenhez közeledők. A valamivel idősebbek ugyanis már elmozdulnak a sorozatok felé. Nem szabad elbagatellizálni ennek a jelentőségét! Mert ha fel akarsz szedni valakit, nem mindegy, hogy A jedi visszatérrel vagy A szolgálólány meséje várható új évadával indítod a beszélgetést.

És ez nem kizárólag azt fejezi ki, hogy a negyvenesek már nehezen mozdulnak ki hazulról, hanem azt is, hogy egyre kevesebb mozifilm készül számukra – szemben az egyre komolyodó és profi módon megmunkált sorozatokkal.

Olvasson tovább!

A teljes cikk a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 magazinban olvasható.

A kiadvány kapható az újságárusoknál, a Líra, Líra-Móra, a Rózsavölgyi és Társa könyvesboltokban, valamint megrendelhető a Líra weboldalán.

Dráma, amiről mindenki beszél – A sorozatok aranykora

Kapcsolódó

Dráma, amiről mindenki beszél – A sorozatok aranykora

„A középszerűségnek befellegzett. Minden sorozatnak kimagaslónak kell lennie” – ennél lényegretörőbben aligha jellemezhetnénk azt a sorozatbummot, amely az elmúlt években szinte az összes háztartásba, így hazánkba is beköszöntött.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

„Csönd, zokogás, fájdalom” – Böröndi Tamásra emlékezik Bodrogi Gyula

Rövid, versnek is beillő nekrológot közölt kollégájáról a Kossuth-díjas, Nemzet Művésze címmel kitüntetett Bodrogi Gyula. Az éjjel elhunyt Böröndi Tamásra emlékezik,
Színház

Koronavírusban halt meg Böröndi Tamás

A Vidám Színpad 65 éves igazgatójának nem volt alapbetegsége - tudta meg a Blikk.
Jazz/World

Debussy a klasszikus címkéje nélkül

Megjelent Harcsa Veronika, Razvaljajeva Anasztázia és Fenyvesi Márton első közös lemeze, amelyen Debussy-dalok hallhatók modern és izgalmas köntösben, úgy, ahogy még biztosan nem találkoztunk velük. Hiányzik az a hang, amit ez a megjelenés képvisel.
Vizuál

Spilák Klára rövidfilmes alakítását díjazták New Yorkban

A magyar színésznőt az SZFE hallgatójának, Rosanics Patrik diplomamunkájában nyújtott alakításáért díjazták.
Plusz

Black Friday helyett válaszd a fenntartható életet!

Fogyasztás helyett boldogság, pénz helyett élet! Ezt üzenik ismert művészek, köztük Vecsei H. Miklós, Pokorny Lia és Kollár-Klemencz László.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál interjú

Milyen munka áll Az Év Múzeuma díj mögött?

A múzeumok szakmai szervezete, a Pulszky Társaság idén először ítélte oda Az Év Múzeuma díjat egy tisztán kortárs művészeti profilú múzeumnak. Mennyi munka áll amögött, hogy a Ludwig lehetett a nagy múzeumok kategóriájának nyertese? Dr. Fabényi Juliával, az intézmény igazgatójával beszélgettünk.
Vizuál lista

Denzel Washington az évszázad (eddigi) legjobb színésze a New York Times szerint

Lehet, hogy furcsa két évtized után összeszedni a 21. század legjobb színészeit, a New York Times megpróbálta. Catherine Deneuve, Daniel Day-Lewis és Joaquin Phoenix is a felsoroltak között.
Vizuál rövidfilm

Spilák Klára rövidfilmes alakítását díjazták New Yorkban

A magyar színésznőt az SZFE hallgatójának, Rosanics Patrik diplomamunkájában nyújtott alakításáért díjazták.
Vizuál interjú

A hely szelleme, avagy a Dreher DNS-e

Mi közük a boszorkányoknak a sörfőzéshez? Hogyan fejtették meg a Dreher logóban található háromszög rejtélyét? S igaz-e a legenda, hogy miért nem koccintunk sörrel? A kőbányai Dreher Antal úton található Dreher Sörmúzeumban ezekre a kérdésekre is választ kaptam.
Vizuál hír

Döntött a bizottság, Horvát Lili filmjével nevezünk az Oscar-díjra

Az elmúlt hónapokban valóságos diadalkörutat járó Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című film képviseli Magyarországot a 93. Oscar-versenyben.