Vizuál

Rippl-Rónai József a magyar műkincspiac csúcsa, és nagy kedvvel hamisítják

2020.12.16. 16:00
Ajánlom
„Ez a magyar piktor vagy a legnagyobb, vagy majdnem a legnagyobb” – írta jó barátjáról, Rippl-Rónai Józsefről 1915-ben Ady Endre, aki vendégeskedett is a festő kaposvári villájában. A Partitúra szintén kalandozott arrafelé a két műsorvezetővel, Miklósa Erika operaénekessel és Batta András zenetudóssal: a kaposvári adás – ez lesz az utolsó a harmadik évadban – december 19-én, szombaton, 14.30-tól látható a Duna tévén. Géger Melinda művészettörténész, a Rippl-Rónai Múzeum munkatársa arról is beszélt most a Fideliónak, hogy a festő mind kereskedelmi, mind művészeti szempontból az élvonalat képviseli.

Kutatási témája a somogyi képzőművészet. Mi az oka annak, hogy ez a terület ilyen gazdag képzőművészekben?

Rippl-Rónai Józseffel csaknem egyidőben született, és vele hasonló úton indult el a művészi pályán a somogytúri Kunffy Lajos és az ugyancsak kaposvári születésű Vaszary János. Utána Galimberti Sándor, illetve az 1910-es években Bernáth Aurél és Martyn Ferenc. Őket követte egy második generáció az 1950-es években, akikre az elődök közül különösen Bernáth Aurél tájlírája volt nagy hatással. Az 1960-as években a Képzőművészeti Egyetemen végzett fiatal művészek tértek vissza tanulmányaik végeztével Kaposvárra: ők már a modern látásmódot képviselték. A tájkultúra, a nagy művésznevekkel bíró tradíció és a tehetséges fiatal művészek sora mind hozzájárult ahhoz, hogy Somogyban máig hangsúlyos a képzőművészeti kifejezésmód.

Rippl-Rónai József kezdetben családi nyomásra patikusi pályára lépett, majd – felhagyva a biztos egzisztenciával – a művészet felé fordult.

Ő mindig is festészettel akart foglalkozni, ezért hamar rájött, számára a hagyományos, jól bejáratott út kevés. A művészi pálya viszont eleinte – rendkívüli képességei ellenére is – nehéz és küzdelmes volt.

Miután egy vidéki közép státuszú polgári családba született, az, hogy külföldön tanulhasson, csak ösztöndíj útján valósulhatott meg. Kaposvártól kapott csekély támogatás mindössze a müncheni útiköltségre volt elegendő. Rippl-Rónai mind a müncheni, mind a párizsi tartózkodása alatt szűkösen élt, ezért sokat jelentett számára az itthonról érkező bátorítás és a családja rendszeres élelmiszerküldeménye.

A képre kattintva galéria nyílik!

A müncheni Művészeti Akadémia elvégzését követően Párizsban Munkácsy Mihály segédje lett. Ez egy kiválasztott pozíció volt?

Amikor Rippl-Rónai József Párizsba érkezett, bekopogtatott a mesterhez és felajánlotta a szolgálatait. Munkácsy már nagynevű művész volt. Szüksége volt tanult festőinasokra, akik keze alá dolgoztak – például elkészítették képei alapját vagy vázlatát –, így Rippl-Rónait is felfogadta. Ez külföldön a fiatal művész számára kiindulási lehetőséget jelentett és egyben fogódzót is, de szerencsére nem ragadt bele ebbe a helyzetbe. Festőinasként Munkácsy vendégköréből kapcsolatokat teremtett, a legjelentősebb ezek közül James Pitcairn Knowles festő, egy tehetős skót család sarja, aki bevezette Rippl-Rónait a párizsi művészet világába, megismertette a modern művészet új irányzataival: az ekkor kibontakozó szecesszióval és szimbolizmussal.

Munkácsy nem volt nyitott az új festőnyelvre, így Rippl-Rónai – komoly belső küzdelem révén – arra jutott, fel kell hagynia a festősegédi munkával, mert nem viszi előre.

A szűkölködő párizsi időszakot követően hogyan tudott a kor meghatározó és keresett festőművészévé válni? 

Miután hazatért, visszaköltözött Kaposvárra, ahol ugyan szerető család vette körül, de a pályatársai nem fogadták szívesen. Ekkor még nem volt sem gyűjtőköre, sem közönsége, mindent fokozatosan kellett kialakítania. Folyamatosan kereste a lehetőségeket: egyrészt a somogyi grófi családoknál és különböző vidéki kúriákban fordult meg, hogy a portréfestés révén kapcsolatokat építsen, másrészt 1900-ban, mikor hazatért, rögtön kiállítást rendezett Budapesten, majd két évre rá Kaposváron.

A siker azonban csak 1906-ban, a Könyves Kálmán Szalonban rendezett tárlatával köszöntött be, ettől kezdve vált híressé és tehetőssé.

Ahhoz, hogy elfogadják, hozzájárult a nagybányai művésztelep évenkénti kiállítása is: a magyar modern művészet újfajta látásmódjához első ízben ők szoktatták hozzá a közönséget.

Híresen gyorsan dolgozott. Az elkészült képeit utólag sem módosította?

Bár Rippl-Rónai elsajátította az akadémiai festésmódot, nem a hagyományos, több rétegből felépített, hosszasan eljárás nyomán alakította ki kompozícióit. Párizsi képei az akadémikus képépítéshez képest finoman stilizálók voltak, és ezen a közvetlenül egyszerű képalakításon belül ért el rendkívül bravúros hatásokat, míg kukoricás képei nagyon frissek és frappánsak. Utóbbiak folyamatos építkezést igényeltek, és nem érzékelni rajtuk változtatást vagy módosítást.

A kukoricás képek az ő jellegzetesen saját stílusa. Milyen festészeti technikát jelöl?

A kifejezést egy újságíróval történt beszélgetés során alkalmazta a művész, amikor megpróbálta jellemezni nagyon újszerű, dekoratív, színkontrasztos képeit. A kukoricás festésmód annyit tesz, hogy különálló, színes foltokból áll a kép, a festő széles ecsetvonással, mozaikszerű festékfelrakással dolgozik, nagyon kevés színt használ, viszont ezek nagyon felfokozottak és kontrasztosak – vörösek, sárgák, zöldek, kékek. Közel áll a francia Fauves (Vadak) képviselte festészeti irányzathoz. Ez a festői nyelv Rippl-Rónai védjegye, még a hamisítók is főképp ezt próbálják másolni.

Művészetének legfőbb pártolói a Nyugat íróinak köréből kerültek ki, Babits Mihály A festő halála címmel egy verssel is megemlékezett róla.

Amit a Nyugat nemzedéke jelentett az irodalomban, az volt Rippl-Rónai a festészetben: ugyanazért a polgári Magyarországért küzdöttek, ugyanazt a modern látásmódot képviselték.

Éppen ezért a Nyugat első nemzedékének tagjaival magától értetődő volt a kapcsolata. Rippl-Rónai vendégeként személyesen megfordult Kaposváron Ady Endre, Móricz Zsigmond vagy Szabó Lőrinc, és jó kapcsolatban volt Kosztolányi Dezsővel, Babits Mihállyal: értékelték egymás munkásságát, a későbbiek során Rippl-Rónai portrét is készített barátairól. „Le akarom festeni mindazokat, akik ezt a viszontagságos kis maradék országunkat naggyá, kultúrájában elismertté teszik” – írta Ernst Lajosnak 1923-ban.

A hátrahagyott alkotásainak csak egy része ismert. Mekkorára tehető a valós életmű?

Körülbelül négyezer mű létezhet, amiből nagyjából 3800-ról tudnak a szakértők. Számos olyan kép van, ami lappang, csak a fekete-fehér reprodukciója ismert. Rippl-Rónai József rengeteget rajzolt, a társas együttlétek során is kisebb méretű papírlapra skicceket, vázlatokat készített, illetve iparművészként is tevékenykedett, így lett több ezer darabból álló a munkáinak száma.  

Rippl-Rónai József munkái esetében a mű piaci értéke és a muzeális értéke fedésben van?

Rippl-Rónai József a magyar műkincspiac csúcsa, mind kereskedelmi, mind művészeti szempontból az élvonalat képviseli. Beilleszkedett a nyugati művészetbe, tagja volt a párizsi Nabis csoportnak, elfogadottá és ismertté vált külföldön is. A magyar művészek számára a történelem folyamán ritkán adódott lehetőség arra, hogy szervesen bekapcsolódjanak a művészeti élet központjaiban zajló munkába, hogy tevékeny alkotórészesei legyenek a legújabb művészetalakító törekvéseknek. Ez Rippl-Rónainak sikerült, ami a magyar képzőművészetben ritka és kimagasló teljesítmény, és ezt tükrözi a rangja és műveinek értékelése is.

Képeinek magas ára feltételezi azt is, hogy sok hamisítvány van forgalomban?

Rippl-Rónait nagy kedvvel hamisítják, már egészen korán, a húszas évektől utánozták a festőmodorát – az olajképeit és a pasztell munkáit is. Amikor szakértői vélemény miatt felkeresnek minket, úgy tapasztaljuk, hogy nagyjából tíz képből nyolc a hamis. Egy-egy mű eredetiségének megállapításához nemcsak azt kell ismerni, hogy a művész miket festett, hanem azt is, milyen vászonra vagy papírra dolgozott, illetve a festéstechnikáját, keze járását. Minden olyat, ami az festői tevékenységhez kapcsolódik, de azt is, ami a képeinek szellemiségéhez hozzátartozik. Természetesen meg kell vizsgálni, hol és mikor bukkant föl egy-egy mű, milyen körből jön, mi áll a megjelenésének hátterében. Legutóbb idén nyáron kerestek meg minket azzal, hogy egy, a múzeumban kiállított pasztell képnek, melyet Horváth János művészettörténész korábban egy aukción vásárolt, Párizsban létezik egy olajváltozata is. Miután alaposan megvizsgáltuk, arra jutottunk, hogy a francia kép hamisítvány.

Kaposvár a Rippl-Rónai képek bázisa: a múzeum mellett a festőművész korábbi otthona, a Róma villa is emlékmúzeumként, kiállítótérként funkcionál.

Rippl-Rónai József testvére, Rippl-Rónai Ödön műgyűjtőként ismert a művészeti közéletben. Egy több ezer darabból álló, modern huszadik század eleji műgyűjteményt hozott létre, amit a halálát követően a kaposvári megyeházára hagyatékozott. Miután a gyűjtemény a tervrajzokkal együtt nagyjából 100 Rippl-Rónai-művet tartalmazott, azokat a múzeum természetszerűen megörökölte. Ez volt az induló műegyüttes. Kaposváron az 1970-es években kezdődött meg a Rippl-Rónai-képek tudatos gyűjtése, miután a Somogy megyei Tanács deklarálta, hogy Rippl-Rónai egykori otthonát, a Róma villát emlékházként akarja működtetni. Megvásárolták az ingatlant, és Horváth János, a múzeum gyűjteményvezetője tervszerűen vásárolta az emlékkiállításba azokat a festményeket, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy a művész teljes pályaívét a közönség előtt szemléltessük. Ez a folyamat a kilencvenes években torpant meg, amikor a múzeum kevesebb anyagi forrással rendelkezett, így megnőtt az ajándékozás útján szerzett alkotások jelentősége. A műgyűjtői körökben ismertté vált, hogy Kaposváron nagy számban fellelhetők a művész munkái, ezért több mű került ajándékozás során a múzeumba.

Ma a múzeum tulajdonában nagyjából kétszáz darab Rippl-Rónai-kép van, amiből a legjelentősebbek – nagyjából a fele – a Róma villában vannak kiállítva.

A festményeken túl a művész iparművészeti tevékenységét is bemutatjuk. Rippl-Rónai Andrássy Tivadar gróf budai palotája számára tervezett étkezőjének rekonstrukciója az eredeti enteriőrhöz megegyező formájában látható a Róma villa Látogatóközpontjában. A műegyüttes a művész szecessziós stílusú bútor, üveg, kerámia és textil alkotásait foglalja egybe, melynek egységes koncepciója egyedülálló a magyar szecessziós művészetben. Az Andrássy ebédlő mellett a Róma villa Látogatóközpontjában – az új korszak igényeihez igazodva – egy virtuális szemüveg segítségével a látogatók Rippl-Rónai József kukoricás képeinek tereibe is beléphetnek.

A Partitúra kaposvári adása december 19-én, szombaton, 14.30-tól látható a Duna tévén.

Partitúra

Partitúra – kulturális felfedezőút Magyarországon, nyitott szívvel, együtt. Ez a mottója a Virtuózok zsűrijéből is jól ismert páros, Miklósa Erika operaénekesnő és Batta András zenetörténész műsorának. A Partitúra alkotói Novák Péter rendezésében olyan országos túrára csábítják a nézőket, ahol a muzsika és más művészeti ágak, a hagyományok és az új teremtések, a mesterek és a fiatal tehetségek turistajelzését követhetik nyomon.

A népszerű tévéműsor legújabb szériája szeptember 12-től várja a nézőket a képernyő elé. Az új részek szombatonként 14.30-kor kezdődnek a Duna Televízióban.

Tartsanak velünk virtuális felfedezőtúránkon, amely során Magyarország meseszép tájain kutatunk közösségi élmények, közös értékek és kiemelkedő emberek után!

A korábbi részek itt érhetők el>>>

A műsorral kapcsolatos kommunikáció az NKA támogatásával valósulhatott meg.

Legolvasottabb

Klasszikus

Elhunyt Fekete Győr István

A Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett zeneszerző, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola zeneszerzés tanára 88 éves volt.
Zenés színház

„Ha sztrájkolunk, ha lejjebb kapcsolunk, nem lesz magyar operaéneklés” – interjú Ókovács Szilveszterrel

Új évadról, sztrájkról, szereposztásokról és az Eiffel Műhelyházról is kérdeztük Ókovács Szilveszter főigazgatót, aki azt is elárulta, mit gondol az elmúlt időszak néhány olyan kínos ügyéről, amit felkapott a sajtó.
Színház

Nemzetközi fesztiválok a Karinthy Színházban

Június 4-én és 5-én a Nemzetközi Történetmesélő Fesztiválon, június 8-án pedig az I. Karinthy New Wave Festivalon találkozhat a közönség nemzetközileg elismert művészekkel.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: A híd, ami megmaradt

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal az európai uniós csatlakozás kapcsán Budapest hídjainak történetét idézi fel.
Vizuál hír

„Úton lenni boldogság, megérkezni halál” – film készül a 80 éves Hobóról

Zenés road movie forgatása indul Földes László Hobo monumentális életművéről a Nemzeti Filmintézet támogatásával. A mintegy nyolc évtizedes életutat megfilmesítő Nem lehet két hazád forgatókönyvírója Turczi István, rendezője pedig Szalay Péter.
Vizuál ajánló

Gyereknap, ahol a szülők is lehetnek gyerekek! Játsszunk EGYÜTT a Néprajzi Múzeumban!

Május 20-ig kedvezményes jegy a város legsokoldalúbb gyereknapi mulatságára! A Néprajzi Múzeum május 26-án délelőtt tizenegy és délután öt óra között várja a családokat.
Vizuál ajánló

Júniusban ismét házhoz jönnek a japán filmek

Június 5. és július 3. között a kortárs japán filmművészet számos remekművét nézhetjük meg ingyenesen a JFF Online Japán Filmfesztivál során, ugyanakkor a kínálatban helyet kapott például Kinosita Keiszuke Tizenkét szempár című klasszikusa is. 
Vizuál ajánló

Őszi ének – Véssey Gábor lírai festményei a Pesti Vigadóban

Május 10-én nyílt meg a Munkácsy Mihály-díjas Véssey Gábor munkáit bemutató tárlat a Pesti Vigadóban. A július 7-ig látogatható kiállítás a 75 éves művész legújabb alkotásait vonultatja fel.