Vizuál

Rippl-Rónai József a magyar műkincspiac csúcsa, és nagy kedvvel hamisítják

2020.12.16. 16:00
Ajánlom
„Ez a magyar piktor vagy a legnagyobb, vagy majdnem a legnagyobb” – írta jó barátjáról, Rippl-Rónai Józsefről 1915-ben Ady Endre, aki vendégeskedett is a festő kaposvári villájában. A Partitúra szintén kalandozott arrafelé a két műsorvezetővel, Miklósa Erika operaénekessel és Batta András zenetudóssal: a kaposvári adás – ez lesz az utolsó a harmadik évadban – december 19-én, szombaton, 14.30-tól látható a Duna tévén. Géger Melinda művészettörténész, a Rippl-Rónai Múzeum munkatársa arról is beszélt most a Fideliónak, hogy a festő mind kereskedelmi, mind művészeti szempontból az élvonalat képviseli.

Kutatási témája a somogyi képzőművészet. Mi az oka annak, hogy ez a terület ilyen gazdag képzőművészekben?

Rippl-Rónai Józseffel csaknem egyidőben született, és vele hasonló úton indult el a művészi pályán a somogytúri Kunffy Lajos és az ugyancsak kaposvári születésű Vaszary János. Utána Galimberti Sándor, illetve az 1910-es években Bernáth Aurél és Martyn Ferenc. Őket követte egy második generáció az 1950-es években, akikre az elődök közül különösen Bernáth Aurél tájlírája volt nagy hatással. Az 1960-as években a Képzőművészeti Egyetemen végzett fiatal művészek tértek vissza tanulmányaik végeztével Kaposvárra: ők már a modern látásmódot képviselték. A tájkultúra, a nagy művésznevekkel bíró tradíció és a tehetséges fiatal művészek sora mind hozzájárult ahhoz, hogy Somogyban máig hangsúlyos a képzőművészeti kifejezésmód.

Rippl-Rónai József kezdetben családi nyomásra patikusi pályára lépett, majd – felhagyva a biztos egzisztenciával – a művészet felé fordult.

Ő mindig is festészettel akart foglalkozni, ezért hamar rájött, számára a hagyományos, jól bejáratott út kevés. A művészi pálya viszont eleinte – rendkívüli képességei ellenére is – nehéz és küzdelmes volt.

Miután egy vidéki közép státuszú polgári családba született, az, hogy külföldön tanulhasson, csak ösztöndíj útján valósulhatott meg. Kaposvártól kapott csekély támogatás mindössze a müncheni útiköltségre volt elegendő. Rippl-Rónai mind a müncheni, mind a párizsi tartózkodása alatt szűkösen élt, ezért sokat jelentett számára az itthonról érkező bátorítás és a családja rendszeres élelmiszerküldeménye.

A képre kattintva galéria nyílik!

A müncheni Művészeti Akadémia elvégzését követően Párizsban Munkácsy Mihály segédje lett. Ez egy kiválasztott pozíció volt?

Amikor Rippl-Rónai József Párizsba érkezett, bekopogtatott a mesterhez és felajánlotta a szolgálatait. Munkácsy már nagynevű művész volt. Szüksége volt tanult festőinasokra, akik keze alá dolgoztak – például elkészítették képei alapját vagy vázlatát –, így Rippl-Rónait is felfogadta. Ez külföldön a fiatal művész számára kiindulási lehetőséget jelentett és egyben fogódzót is, de szerencsére nem ragadt bele ebbe a helyzetbe. Festőinasként Munkácsy vendégköréből kapcsolatokat teremtett, a legjelentősebb ezek közül James Pitcairn Knowles festő, egy tehetős skót család sarja, aki bevezette Rippl-Rónait a párizsi művészet világába, megismertette a modern művészet új irányzataival: az ekkor kibontakozó szecesszióval és szimbolizmussal.

Munkácsy nem volt nyitott az új festőnyelvre, így Rippl-Rónai – komoly belső küzdelem révén – arra jutott, fel kell hagynia a festősegédi munkával, mert nem viszi előre.

A szűkölködő párizsi időszakot követően hogyan tudott a kor meghatározó és keresett festőművészévé válni? 

Miután hazatért, visszaköltözött Kaposvárra, ahol ugyan szerető család vette körül, de a pályatársai nem fogadták szívesen. Ekkor még nem volt sem gyűjtőköre, sem közönsége, mindent fokozatosan kellett kialakítania. Folyamatosan kereste a lehetőségeket: egyrészt a somogyi grófi családoknál és különböző vidéki kúriákban fordult meg, hogy a portréfestés révén kapcsolatokat építsen, másrészt 1900-ban, mikor hazatért, rögtön kiállítást rendezett Budapesten, majd két évre rá Kaposváron.

A siker azonban csak 1906-ban, a Könyves Kálmán Szalonban rendezett tárlatával köszöntött be, ettől kezdve vált híressé és tehetőssé.

Ahhoz, hogy elfogadják, hozzájárult a nagybányai művésztelep évenkénti kiállítása is: a magyar modern művészet újfajta látásmódjához első ízben ők szoktatták hozzá a közönséget.

Híresen gyorsan dolgozott. Az elkészült képeit utólag sem módosította?

Bár Rippl-Rónai elsajátította az akadémiai festésmódot, nem a hagyományos, több rétegből felépített, hosszasan eljárás nyomán alakította ki kompozícióit. Párizsi képei az akadémikus képépítéshez képest finoman stilizálók voltak, és ezen a közvetlenül egyszerű képalakításon belül ért el rendkívül bravúros hatásokat, míg kukoricás képei nagyon frissek és frappánsak. Utóbbiak folyamatos építkezést igényeltek, és nem érzékelni rajtuk változtatást vagy módosítást.

A kukoricás képek az ő jellegzetesen saját stílusa. Milyen festészeti technikát jelöl?

A kifejezést egy újságíróval történt beszélgetés során alkalmazta a művész, amikor megpróbálta jellemezni nagyon újszerű, dekoratív, színkontrasztos képeit. A kukoricás festésmód annyit tesz, hogy különálló, színes foltokból áll a kép, a festő széles ecsetvonással, mozaikszerű festékfelrakással dolgozik, nagyon kevés színt használ, viszont ezek nagyon felfokozottak és kontrasztosak – vörösek, sárgák, zöldek, kékek. Közel áll a francia Fauves (Vadak) képviselte festészeti irányzathoz. Ez a festői nyelv Rippl-Rónai védjegye, még a hamisítók is főképp ezt próbálják másolni.

Művészetének legfőbb pártolói a Nyugat íróinak köréből kerültek ki, Babits Mihály A festő halála címmel egy verssel is megemlékezett róla.

Amit a Nyugat nemzedéke jelentett az irodalomban, az volt Rippl-Rónai a festészetben: ugyanazért a polgári Magyarországért küzdöttek, ugyanazt a modern látásmódot képviselték.

Éppen ezért a Nyugat első nemzedékének tagjaival magától értetődő volt a kapcsolata. Rippl-Rónai vendégeként személyesen megfordult Kaposváron Ady Endre, Móricz Zsigmond vagy Szabó Lőrinc, és jó kapcsolatban volt Kosztolányi Dezsővel, Babits Mihállyal: értékelték egymás munkásságát, a későbbiek során Rippl-Rónai portrét is készített barátairól. „Le akarom festeni mindazokat, akik ezt a viszontagságos kis maradék országunkat naggyá, kultúrájában elismertté teszik” – írta Ernst Lajosnak 1923-ban.

A hátrahagyott alkotásainak csak egy része ismert. Mekkorára tehető a valós életmű?

Körülbelül négyezer mű létezhet, amiből nagyjából 3800-ról tudnak a szakértők. Számos olyan kép van, ami lappang, csak a fekete-fehér reprodukciója ismert. Rippl-Rónai József rengeteget rajzolt, a társas együttlétek során is kisebb méretű papírlapra skicceket, vázlatokat készített, illetve iparművészként is tevékenykedett, így lett több ezer darabból álló a munkáinak száma.  

Rippl-Rónai József munkái esetében a mű piaci értéke és a muzeális értéke fedésben van?

Rippl-Rónai József a magyar műkincspiac csúcsa, mind kereskedelmi, mind művészeti szempontból az élvonalat képviseli. Beilleszkedett a nyugati művészetbe, tagja volt a párizsi Nabis csoportnak, elfogadottá és ismertté vált külföldön is. A magyar művészek számára a történelem folyamán ritkán adódott lehetőség arra, hogy szervesen bekapcsolódjanak a művészeti élet központjaiban zajló munkába, hogy tevékeny alkotórészesei legyenek a legújabb művészetalakító törekvéseknek. Ez Rippl-Rónainak sikerült, ami a magyar képzőművészetben ritka és kimagasló teljesítmény, és ezt tükrözi a rangja és műveinek értékelése is.

Képeinek magas ára feltételezi azt is, hogy sok hamisítvány van forgalomban?

Rippl-Rónait nagy kedvvel hamisítják, már egészen korán, a húszas évektől utánozták a festőmodorát – az olajképeit és a pasztell munkáit is. Amikor szakértői vélemény miatt felkeresnek minket, úgy tapasztaljuk, hogy nagyjából tíz képből nyolc a hamis. Egy-egy mű eredetiségének megállapításához nemcsak azt kell ismerni, hogy a művész miket festett, hanem azt is, milyen vászonra vagy papírra dolgozott, illetve a festéstechnikáját, keze járását. Minden olyat, ami az festői tevékenységhez kapcsolódik, de azt is, ami a képeinek szellemiségéhez hozzátartozik. Természetesen meg kell vizsgálni, hol és mikor bukkant föl egy-egy mű, milyen körből jön, mi áll a megjelenésének hátterében. Legutóbb idén nyáron kerestek meg minket azzal, hogy egy, a múzeumban kiállított pasztell képnek, melyet Horváth János művészettörténész korábban egy aukción vásárolt, Párizsban létezik egy olajváltozata is. Miután alaposan megvizsgáltuk, arra jutottunk, hogy a francia kép hamisítvány.

Kaposvár a Rippl-Rónai képek bázisa: a múzeum mellett a festőművész korábbi otthona, a Róma villa is emlékmúzeumként, kiállítótérként funkcionál.

Rippl-Rónai József testvére, Rippl-Rónai Ödön műgyűjtőként ismert a művészeti közéletben. Egy több ezer darabból álló, modern huszadik század eleji műgyűjteményt hozott létre, amit a halálát követően a kaposvári megyeházára hagyatékozott. Miután a gyűjtemény a tervrajzokkal együtt nagyjából 100 Rippl-Rónai-művet tartalmazott, azokat a múzeum természetszerűen megörökölte. Ez volt az induló műegyüttes. Kaposváron az 1970-es években kezdődött meg a Rippl-Rónai-képek tudatos gyűjtése, miután a Somogy megyei Tanács deklarálta, hogy Rippl-Rónai egykori otthonát, a Róma villát emlékházként akarja működtetni. Megvásárolták az ingatlant, és Horváth János, a múzeum gyűjteményvezetője tervszerűen vásárolta az emlékkiállításba azokat a festményeket, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy a művész teljes pályaívét a közönség előtt szemléltessük. Ez a folyamat a kilencvenes években torpant meg, amikor a múzeum kevesebb anyagi forrással rendelkezett, így megnőtt az ajándékozás útján szerzett alkotások jelentősége. A műgyűjtői körökben ismertté vált, hogy Kaposváron nagy számban fellelhetők a művész munkái, ezért több mű került ajándékozás során a múzeumba.

Ma a múzeum tulajdonában nagyjából kétszáz darab Rippl-Rónai-kép van, amiből a legjelentősebbek – nagyjából a fele – a Róma villában vannak kiállítva.

A festményeken túl a művész iparművészeti tevékenységét is bemutatjuk. Rippl-Rónai Andrássy Tivadar gróf budai palotája számára tervezett étkezőjének rekonstrukciója az eredeti enteriőrhöz megegyező formájában látható a Róma villa Látogatóközpontjában. A műegyüttes a művész szecessziós stílusú bútor, üveg, kerámia és textil alkotásait foglalja egybe, melynek egységes koncepciója egyedülálló a magyar szecessziós művészetben. Az Andrássy ebédlő mellett a Róma villa Látogatóközpontjában – az új korszak igényeihez igazodva – egy virtuális szemüveg segítségével a látogatók Rippl-Rónai József kukoricás képeinek tereibe is beléphetnek.

A Partitúra kaposvári adása december 19-én, szombaton, 14.30-tól látható a Duna tévén.

Partitúra

Partitúra – kulturális felfedezőút Magyarországon, nyitott szívvel, együtt. Ez a mottója a Virtuózok zsűrijéből is jól ismert páros, Miklósa Erika operaénekesnő és Batta András zenetörténész műsorának. A Partitúra alkotói Novák Péter rendezésében olyan országos túrára csábítják a nézőket, ahol a muzsika és más művészeti ágak, a hagyományok és az új teremtések, a mesterek és a fiatal tehetségek turistajelzését követhetik nyomon.

A népszerű tévéműsor legújabb szériája szeptember 12-től várja a nézőket a képernyő elé. Az új részek szombatonként 14.30-kor kezdődnek a Duna Televízióban.

Tartsanak velünk virtuális felfedezőtúránkon, amely során Magyarország meseszép tájain kutatunk közösségi élmények, közös értékek és kiemelkedő emberek után!

A korábbi részek itt érhetők el>>>

A műsorral kapcsolatos kommunikáció az NKA támogatásával valósulhatott meg.

Legnépszerűbb

Könyv

Tóth Krisztina és Az arany ember: Hogyan jutottunk idáig?

Be akarja tiltani Jókait? Ki a felelős azért, hogy most mindenki irodalom kapcsán „anyázik” az interneten? Megválaszolunk mindent, amit tudni akar, de eddig nem mert megkérdezni Tóth Krisztina és a Jókai-rajongók összecsapásáról.
Vizuál

Lenyűgöző és groteszk életképeken elevenedik meg a szocializmus Budapestje

Ezernyolcszáz fotó került fel a Fortepan archívumába, amiket Kereki Sándor fotós, újságíró készített a hatvan-hetvenes években. Nézze meg galériánkat!
Klasszikus

Időkapszulát helyeztek el a Magyar Zene Házában

Befejező szakaszához ért a Liget Budapest projektben épülő Magyar Zene Háza kivitelezése, ebből az alkalomból pénteken az utókornak szánt üzenetekkel teli időkapszulát helyeztek el a decemberben megnyíló épület padlóburkolata alá.
Színház

Az Alkotmánybíróság elé kerül az SZFE modellváltásának ügye

A Fővárosi Törvényszék az SZFE modellváltását előkészítő törvény semmissé tételét indítványozza az Alkotmánybíróság előtt. Erről az SZFE HÖK tájékoztatta a nyilvánosságot péntek este.
Vizuál

Stork Natasa: „Eddig három olyan nemzetközi díjat kaptam, amit postán küldtek el”

Szerdán kezdetét vette a 71. Berlinale a European Shooting Stars 2021 Kick Off rendezvénnyel, amely azzal a céllal jött létre, hogy bemutassa az adott év legtehetségesebb fiatal színészeit és színésznőit a filmvilág nagyjainak. Köztük van Stork Natasa is, aki budapesti otthonában ülve fogadja három napot át a világsajtót és a legnevesebb casting ügynökségeket.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Meryl Streep nyáron visszatér a Broadwayre

A kulisszák mögé enged betekintést legújabb filmjében Meryl Streep, aki Places, please-el a Broadway előtt is tiszteleg – írja a Deadline.
Vizuál interjú

Stork Natasa: „Eddig három olyan nemzetközi díjat kaptam, amit postán küldtek el”

Szerdán kezdetét vette a 71. Berlinale a European Shooting Stars 2021 Kick Off rendezvénnyel, amely azzal a céllal jött létre, hogy bemutassa az adott év legtehetségesebb fiatal színészeit és színésznőit a filmvilág nagyjainak. Köztük van Stork Natasa is, aki budapesti otthonában ülve fogadja három napot át a világsajtót és a legnevesebb casting ügynökségeket.
Vizuál galéria

Lenyűgöző és groteszk életképeken elevenedik meg a szocializmus Budapestje

Ezernyolcszáz fotó került fel a Fortepan archívumába, amiket Kereki Sándor fotós, újságíró készített a hatvan-hetvenes években. Nézze meg galériánkat!
Vizuál magazin

KÉP-regény: Pokoljárás

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a fia gimnáziumi intőjéről és Dante 27 bűnéről mesél.
Vizuál előzetes

Itt nézheti meg a Természetes fény első előzetesét!

Megérkezett a Závada Pál regényéből készült film első előzetese. Nagy Dénes filmje a Berlinale versenyprogramjában is szerepel. Egy II. világháborús alakulatról szól, amely a keleti fronton teljesít szolgálatot.