Vizuál

Ritka pillanat a művészettörténetben: Tót Endre eltitkolt képeiből nyújt válogatást az acb Galéria

2022.07.05. 14:40
Ajánlom
Tót Endre mind ez idáig úgy nyilatkozott első, az NSZK-ban töltött éveiről, hogy ugyan testközelből élte meg az újfestészet  robbanását, de mégis kívül maradt rajta. Arról, hogy ebben az időszakban maga is újra festeni kezdett, hallgatott. Elfeledett képei majd' 40 éven át feküdtek összetekerve a művész kölni pincéjében. 
Tot-Endre-kolni-lakasan-1983-korul_archiv-foto-112427.jpg

Tót Endre kölni lakásában, 1983 körül (Fotó/Forrás: acb Galéria)

„A magyar művészet megújításában vállalt szerepéért és egyetemes jelentőségű életművéért”Tót Endre 2009-ben kapta Kossuth-díját a fenti indoklással. Akkor már több mint négy évtizede Németországban élt, korábbi, itthoni pályája pedig tele volt váratlan és rejtélyes fordulatokkal. Egy év után kirúgták a Képzőművészeti Főiskoláról, végül az Iparművészeti murális szakán végzett 1965-ben – később hosszú procedúrát vállalva veteti ki a h betűt a vezetéknevéből.

A hatvanas években Tót Endrét tartották a legnagyobb festőtehetségnek, 1970-re azonban kiiratkozott a hagyományos festészetből és az egyik első konceptuális művész volt Magyarországon.

Örülök, hogy itt állhattam.”

Ez Tót Endre járdatáblája Budapesten, aminek német párja a kölni Ludwig Múzeum teraszán éppen Henri Moore szobra mellett van. Azóta már hasonló  „örömtábla” áll – pontosabban fekszik, hiszen a járdába applikálták – a budapesti Artpool egykori kiállítóhelye előtt a Paulay Ede utcában, szülővárosában Sümegen, és Debrecenben a MODEM belső kertjében. A kiállítás megnyitója alkalmából felavatták Tót Endre legújabb emlékmű-tábláját a Király utcában – nem meglepő módon a 76. szám alatt –, ahol az acb Galéria is található.

A hazai és nemzetközi konceptuális művészet elismertté vált alkotója 1980-ban költözött Kölnbe a nyugat-berlini DAAD ösztöndíjának lejárta után. Az emigrációt választó Tót abban az időszakban telepedett le a Rajna menti városban, amikor a festészet újrafelfedezésének jegyében rendezett kiállításoktól voltak hangosak az európai és észak-amerikai kiállítóhelyek. Ilyen volt 1980-ban a Velencei Biennálé kiállítása, az Aperto, 1981-ben a londoni A New Spirit in Painting, 1982-ben a documenta és a berlini Zeitgeist, amelyek mind a konceptuális, elanyagtalanított művészet évtizede után tapasztalható „képéhség”-ről tanúskodtak.

Ebben az időszakban Köln a neoexpresszionista festészet egyik legfontosabb, a fiatal művészekből álló és nemzetközi szinten is nagy hatású Mülheimer Freiheit csoport által fémjelzett központjává vált.

TotEndre_Cimnelkul_1982-85_akrilpapir_995x132cm-112518.jpg

Tót Endre: Cím nélkül, 1982-85. (Fotó/Forrás: acb Galéria)

Tót Endre mind ez idáig úgy nyilatkozott első, az NSZK-ban töltött éveiről, hogy ugyan testközelből élte meg az újfestészet nyolcvanas évek elején bekövetkezett robbanását, de mégis kívül maradt rajta. Arról ugyanakkor, hogy ebben az időszakban maga is újra festeni kezdett, Tót évtizedeken át hallgatott. A közönség számára most először láthatóak, a titokban, 1982 és 1985 között készült festményei. Az elfeledett képek majdnem 40 éven át feküdtek összetekerve a művész kölni pincéjében.

A 103 (egyetlen vászonkép kivételével papírra, sőt, gyakran annak mindkét oldalára készült) festmény és a velük egy időben született több száz rajz, pecsétmunka 2021-ben került Budapestre.

Az acb Galéria ebből a dinamikus gesztusokkal létrehozott, a nyolcvanas évek vad festészetének hatását magán viselő sorozatból mutatja most be a művészettörténeti különlegességnek számító válogatást.

A Warum male ich? címet viselő kiállítás a festő Tót Endrét helyezi a középpontba: azt az alkotót, akinek a fogalmi művészettel összeforrt pályáján is meghatározóak maradtak a festészet elméleti és gyakorlati kérdései, sőt az azokkal való küzdelem, ahogy azt a hetvenes évek elején a Meg nem festett képeim, majd a Távollévő képek, a Blackout illetve a 2019-ben szintén az acb Galéria által újra felfedezett Layout képek is tanúsítják.

Tót gesztusalapú korai művei, amelyekkel a legendás 1968-as IPARTERV kiállításon is részt vett, a nagyfokú festőiség, az absztrakt expresszionizmus, az informel, a kalligráfia jegyében születtek, majd a hatvanas évek végén és az évtized fordulóján a tárgyilagos, sokszor pop artos hard-edge-en, minimalista alkotásokon keresztül vezetett útja a vászon kiüresítéséhez, a médiummal való szakításhoz, egyúttal a konceptuális művészethez.

289348769_5203318393079393_1028596456229705789_n-112425.jpg

Tót Endre az acb Galéria előtti járdakő avatásán, 2022-ben (Fotó/Forrás: acb Galéria)

A „Zéró” és „Semmi” konceptjei mail art művekben, utcai demonstrációkon, fotóperformanszokon, gépeléseken, pecsételéseken, ofszet munkákon és művészkönyvekben váltak ismertté. A titokban született, frissen felfedezett művek leginkább Tót Endre korai, expresszív alkotásaival mutatnak rokonságot, különösen azokkal a figuratív képekkel, amelyeket ma Hencze Tamásról és feleségéről vad ecsetvonásokkal 1966-ban készült portréfestményekből ismerhetünk.

A Warum male ich? ciklus műveiben meghatározóak a mozdulatok, előtérbe kerülnek az ábrázolt figurák közti kapcsolatok: a képek összhatása egyszerre drámai és ironikus, alkalmanként karikatúraszerű. A képek mindenképpen a „forró”, gesztusalapú festészet felszabadító, intenzív élményét sugározzák, a vegytiszta festészetét, amely lényegében mindvégig meghatározta Tót Endre alkotói pályáját. A kiállítás a sorozat egyik darabjáról kapta a címét – Miért festek? –, amely önleleplező módon a nyolcvanas évek elején az ecsetet újra kézbe vevő Tót festészettel kapcsolatos dilemmáira utal. 

Tót-kötet

A kiállításhoz kapcsolódóan jelent meg az acb ResearchLab legújabb kiadványa Balázs Kata és Heszky András szerkesztésében.

A gazdagon illusztrált kötetben a szerkesztők Tót Endrével készült interjúja mellett Fehér Dávid és Hegyi Loránd a művész frissen felfedezett sorozatával foglalkozó tanulmányai olvashatóak.

A kiállítás felvezetéseként az acb Galéria Fillér Máté képzőművész el együttműködésben animáció-sorozatot készít, amely Tót festményciklusának készítését meséli el. A háromrészes széria első két darabja már elérhető az acb Galéria Vimeo oldalán.

Tót Endre: Warum male ich?

2022. július 1. – 2022. július 29.
acb Galéria

 

Fejléckép: Tót Endre: Warum male ich? kiállítása az acb Galériában (forrás: acb Galéria)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Átadták a Libri irodalmi díjakat

Náray Tamás, Bibók Bea, Borbás Marcsi, Bartos Erika, Karády Anna, Bán Mór, Emeran Mayer és Edith Eva Eger – mások mellett ők vehették át idén a Libri irodalmi díjakat. A könyvkereskedő 2024 legsikeresebb köteteit jutalmazta az olvasók döntése alapján.
Könyv

Werner Herzog szembeszállt az értelemmel, és győzött

Werner Herzog 1974 telén Münchentől egészen Párizsig gyalogolt el, miután megtudta, hogy Lotte Eisner súlyos betegségben szenved, és haldoklik. A német rendező gondolkodás nélkül útnak indult, fejében ugyanis szöget ütött a gondolat, hogy Eisner csak akkor maradhat életben, ha ő elsétál hozzá.
Vizuál

Francia film kapta a fődíjat az Annecy Filmfesztiválon

A világhírű animációs szemlén az Arco című alkotás hódította el az Annecy Kristályt. A fesztiválon idén díszvendégországként ünnepelték hazánkat, a hat nap során csaknem nyolcvan magyar filmet vetítettek teltházzal.
Tánc

Szűnni nem akaró vastaps a végzős modern évfolyam vizsgakoncertjén

A Nemzeti Táncszínházban került sor a Táncművész szak Moderntánc szakirány végzős évfolyamának vizsgakoncertjére. Az est hatalmas sikert aratott, nem véletlenül. A fiatal táncművészek hihetetlenül sokszínű, stílszerűen nagyon modern és izgalmas programot táncoltak.
Tánc

Yakovleva Maria lett A Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja

A Magyar Nemzeti Balett principálját A bajadér június 15-i előadásának tapsrendje alatt érte a meglepetésszerű bejelentés, hogy a következő szezonban ő lesz a Magyar Állami Operaház balettegyüttese legrangosabb címének birtokosa.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Átadták a Libri irodalmi díjakat

Náray Tamás, Bibók Bea, Borbás Marcsi, Bartos Erika, Karády Anna, Bán Mór, Emeran Mayer és Edith Eva Eger – mások mellett ők vehették át idén a Libri irodalmi díjakat. A könyvkereskedő 2024 legsikeresebb köteteit jutalmazta az olvasók döntése alapján.
Vizuál hír

Francia film kapta a fődíjat az Annecy Filmfesztiválon

A világhírű animációs szemlén az Arco című alkotás hódította el az Annecy Kristályt. A fesztiválon idén díszvendégországként ünnepelték hazánkat, a hat nap során csaknem nyolcvan magyar filmet vetítettek teltházzal.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Tarvágás

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal egy sajnálatos aktualitás kapcsán ír arról, hogyan alakult át teljesen a Holdvilág-árok és környezete. 
Vizuál hír

Új filmet forgat Pedro Almodóvar

Az Oscar-díjas spanyol rendező Keserű karácsony című filmje a gyász feldolgozásáról szól, valamint arról, hogy az élet és a fikció néha elválaszthatatlanul összekapcsolódik.
Vizuál ajánló

Feszült drámának ígérkezik François Ozon új filmje

Június 26-tól láthatja a hazai közönség a francia kultrendező legújabb, Ha megérkezik az ősz című alkotását, amelynek főhőse egy nagymama, aki véletlenül megmérgezi a lányát és az unokáját. Cikkünkben megtekinthető a film előzetese.