Róbert bácsi fehér köpenybe vagy oroszos ingbe bújtatott köpcös alakja az első világháború megpróbáltatásokkal teli évei után napról napra felbukkant a város bizonyos pontjain. És azokon a bizonyos pontokon megnyugodhattak az éhezők, megint kerül valami meleg étel, egy tál leves Róbert bácsi tábori konyhájáról, vagy jut ládájából egy darab kenyér üres gyomrukba.
E mindenki által jól ismert alak, Róbert bácsi, személyét az ismertsége ellenére homály fedte. Mára alakja már feledésbe is merült, csupán egy szólás őrizte azt meg. Ha arra utalunk, hogy valaki segítséget csak egy ismeretlen, önzetlen jótevőtől kaphat, akkor mondjuk, hogy majd a Róbert bácsi...
Róbert bácsi kenyeret oszt Budapesten TF 64.566 (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)
Kortársai, a korabeli sajtó, hol jótevőnek, hol szélhámosnak titulálták. Az egyik – őt kenyérosztás közben ábrázoló, itt közölt – fénykép hátlapján a felragasztott kortárs hírügynökségi szöveg címe is ez: Jótevő vagy csaló? A szöveg további részleteiből megtudjuk, hogy
Róbert bácsit többen is feljelentették a rendőrségen, azt állítva, hogy jótékonyság leple alatt több mint két évtizede szélhámoskodik, és a jótékony célra összegyűjtött pénzekből milliomos lett.
A nyomozást nehezítette, hogy Róbert bácsi azt állította magáról, hogy sem születési helyét, sem valódi nevét nem tudja, mivel egy gyermekkori betegségben elvesztette az emlékezetét. Tizenöt évesen került Magyarországra (Felvetődik a kérdés, honnan tudta, hogy tizenöt éves, ha nem tudta, mikor született?) Múltjából annyi rémlik neki, hogy eredetileg valamilyen keleti nyelven beszélt. A szigorú rendőrségi vizsgálat nem igazolta a szélhámosság gyanúját.
Róbert bácsi, azaz Feinsilber Róbert nem mindennapi kalandos és hosszú életutat járt be. Jemeni származású zsidó aranyműves szülei mellett jólétben nőtt fel Hollandiában. Budapesten az 1910-es években bukkant fel. Népkonyháit 1925-1930 között működtette. Az alapján, hogy milyen mély nyomot hagyott kortársaiban, azt hinné az ember, hogy hosszabb időt töltött Magyarországon.
1930-ban feljelentették, és tiltott uzsoratevékenység gyanúja miatt nyomozás indult ellene, majd vádemelés helyett kiutasították az országból.
Szerző: Baji Etelka
hírlevél
