Vizuál

Róbert bácsi – jótevő vagy csaló?

Egy kép és az ő hátlapja
2019.04.18. 14:00
Ajánlom
A nagylelkű adakozót mindenki csak így ismerte Budapesten: Róbert bácsi. A városhoz tartozó egyik jellegzetes figura volt ő. Hogy ki is ő valójában, az már a kortársaknak is komoly fejtörést okozott, sőt rendőrségi nyomozás is volt az ügyben..

Róbert bácsi fehér köpenybe vagy oroszos ingbe bújtatott köpcös alakja az első világháború megpróbáltatásokkal teli évei után napról napra felbukkant a város bizonyos pontjain. És azokon a bizonyos pontokon megnyugodhattak az éhezők, megint kerül valami meleg étel, egy tál leves Róbert bácsi tábori konyhájáról, vagy jut ládájából egy darab kenyér üres gyomrukba.

E mindenki által jól ismert alak, Róbert bácsi, személyét az ismertsége ellenére homály fedte. Mára alakja már feledésbe is merült, csupán egy szólás őrizte azt meg. Ha arra utalunk, hogy valaki segítséget csak egy ismeretlen, önzetlen jótevőtől kaphat, akkor mondjuk, hogy majd a Róbert bácsi...

64-566-131825.jpg

Róbert bácsi kenyeret oszt Budapesten TF 64.566 (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Kortársai, a korabeli sajtó, hol jótevőnek, hol szélhámosnak titulálták. Az egyik – őt kenyérosztás közben ábrázoló, itt közölt – fénykép hátlapján a felragasztott kortárs hírügynökségi szöveg címe is ez: Jótevő vagy csaló? A szöveg további részleteiből megtudjuk, hogy

Róbert bácsit többen is feljelentették a rendőrségen, azt állítva, hogy jótékonyság leple alatt több mint két évtizede szélhámoskodik, és a jótékony célra összegyűjtött pénzekből milliomos lett.

A nyomozást nehezítette, hogy Róbert bácsi azt állította magáról, hogy sem születési helyét, sem valódi nevét nem tudja, mivel egy gyermekkori betegségben elvesztette az emlékezetét. Tizenöt évesen került Magyarországra (Felvetődik a kérdés, honnan tudta, hogy tizenöt éves, ha nem tudta, mikor született?) Múltjából annyi rémlik neki, hogy eredetileg valamilyen keleti nyelven beszélt. A szigorú rendőrségi vizsgálat nem igazolta a szélhámosság gyanúját.

Róbert bácsi, azaz Feinsilber Róbert nem mindennapi kalandos és hosszú életutat járt be. Jemeni származású zsidó aranyműves szülei mellett jólétben nőtt fel Hollandiában. Budapesten az 1910-es években bukkant fel. Népkonyháit 1925-1930 között működtette. Az alapján, hogy milyen mély nyomot hagyott kortársaiban, azt hinné az ember, hogy hosszabb időt töltött Magyarországon.

1930-ban feljelentették, és tiltott uzsoratevékenység gyanúja miatt nyomozás indult ellene, majd vádemelés helyett kiutasították az országból.

Szerző: Baji Etelka

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárával együttműködésben minden héten megosztunk olvasóinkkal egyet a náluk őrzött kivételes felvételek közül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint száz esztendős múltra tekint vissza. Legkorábban nyilvántartásba vett darabja a Rosti-album, amely 1859-ben került a gyűjteménybe. A Történelmi Képcsarnok fényképgyűjteménye és a Legújabbkori Történeti Múzeum fényképtára a gyűjtemény fontosabb elődei. A Történeti Fényképtár a teljesség igényével gyűjti, rendszerezi, dolgozza fel a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős.

A Történeti Fényképtár 1995-től a Magyar Nemzeti Múzeum önálló főosztálya. Jelenleg több mint 1 millió felvételt őriz, ebből közel 360 ezer darabot egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Minden hang a helyén volt” - Balázs-Piri Soma sikere Londonban

Aki meghallja zongorázni a mindössze tizenöt éves Balázs-Piri Somát, a Virtuózok felfedezettjét, laikusként érzi, szakmabeliként pedig tudja, hogy különleges kincset talált.
Klasszikus

Bartók Bangkokban is Bartók

„Ez egy olyan zenekar, amely a koncerten mindent odatesz” – mondja Keller András. A Concerto Budapest turnéjának első, bangkoki koncertje után a karmestert arról kérdeztük, miért nem barbaro Bartók zenéje, és miért rezonálhat rá bárki, aki emberből van.
Tánc

„Szeretek az utcán sétáló balerina lenni” – Interjú Felméry Lilivel

Ősszel kezdte tizedik évadát a Magyar Állami Operaházban, előtte a Vaganova Akadémián és a londoni Royal Ballet Schoolban is tanult. Kapott szerződésajánlatot Londonban is, de ő mégis hazajött. 2019-ben elnyerte a Harangozó Gyula-díjat. Felméry Lilit ezúttal a mindennapokról kérdeztük.
Tánc

Akkor mostantól a néptánc is versenysportág lesz?

4077 csapással 2 percen belül világrekordot döntött a Fricska Táncegyüttes, és ezzel együtt megszületett a #NeptancSport hashtag az interneten. A Fricska világrekordjának önmagán túlmutató jelentősége van, és talán egy tendenciát is jelez a néptánc műfaján belül.
Tánc

Hihetetlen: Próba nélkül vették fel az egyik leghíresebb filmes táncjelenetet

Annak idején majdnem kivágták, végül a filmtörténet egyik leghíresebb táncjelenete lett a Nicholas Brothers szédületes sztepptánc koreográfiája, amit a fáma szerint első próbálkozásra vettek szalagra.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Saját nászútja fotózásával indult a karrierje - Araki Nobujosi a Mai Manóban

A Japán fotográfia egyik legismertebb alkotója, Araki Nobujosi életművét kiállítás nyílik a budapesti Mai Manó Házban, a Fotóhónap 2019 kortárs fotográfiai fesztivál keretében.
Vizuál ajánló

Szendrey Júlia saját szobát kapott

Megújult a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) 2011-től létező állandó Petőfi Sándor-kiállítása. Új multimédiás pontokat alakítottak ki, külön szobában mutatják be felesége, Szendrey Júlia írói életművét és családját.
Vizuál Film

A magyar film vörös démona - Mezei Mária

A búgó hangú végzetasszonya filozófiát hallgatott az egyetemen mielőtt a színpadot és a filmet választotta. 1909. október 16-án született Kecskeméten Mezei (Mezey) Mária színésznő.
Vizuál ajánló

Fenségesen élni - Mozi a Vigadóban

A Magyar Művészeti Akadémia 2012-től szervezi 52 perces portréfilmek és „In memoriam” összeállítások készítését akadémikusokról. A Ferencz István építészt, az MMA rendes tagját bemutató film október 15-én 18.00 órától látható a Pesti Vigadóban.
Vizuál Film

Új tagok a Filmalap Filmszakmai Döntőbizottságában

Kedden tartja az első ülését a Filmalap megújult Filmszakmai Döntőbizottsága, amely egyetlen női szakembert sem választott tagjai közé. Az ötfős testület dönt a filmes támogatásokról.