Szenzációs, eddig a nagyközönség által sohasem látott régészeti leleteket vonultat fel az ókori Brigetio (ma Szőny) két évtizedes feltárásainak szentelt időszaki kiállítás. Mint Borhy László, az ásatások vezetője, elmondta „Brigetio teljes területén folynak az ásatások, az egész város szerkezetét, történetét, kiterjedését igyekszünk megismerni komplex kutatásaink során, amelyek az utóbbi években légi felvételekkel is kiegészültek. Ily módon egyre részletesebb képet kapunk e nagy kiterjedésű város szerkezetéről ‒ az utcahálózatról, az általuk határolt insulákról (lakótömbökről). Minél teljesebb képet szeretnénk kapni az egykori római településről." Ismertetése szerint a tárlat egyfajta visszaemlékező kiállítás, hiszen az elmúlt húsz év alatt több régészgeneráció nőtt fel az ásatásokon.

Az érdekességeket sorolva Borhy László kiemelte a római kori fahordót, amelynek most fejeződött be a restaurálása. „Egy teljes épségben fennmaradt fahordó, beleégetett feliratokkal, amelyek szerint a legio I Adiutrix brigetiói tábori kórháza számára ebben szállították illetékmentesen a bort. Aquincumból is, de máshonnan is ismerünk pecsételt hordókat, de Brigetióból ez az első ilyen lelet. További érdekesség, hogy egy kút nyílását foglalta körbe ez a hordó, tehát még a római korban használták fel másodlagosan."

A kiállításon nagy számban mutatnak be kerámiaedényeket, valamint üvegtárgyakat, utóbbiak kapcsán Borhy László kitért a néhány éve feltárt brigetiói üvegműves műhelyre. Az előkerült leletek arról tanúskodnak, hogy régi üvegtárgyak felhasználásával készítettek újakat, például színes üveggyöngyöket. A termékek némelyikén a gyártási folyamat során alkalmazott szerszámok, a még forró, folyékony üveg lecsippentésére szolgáló eszközök nyomai is megfigyelhetők. „Találtunk egy bronzszobrocskát, ami egy germán alakot ábrázol jellegzetes hajviselettel. Semmi meglepő nincs a leletben, hiszen a Duna másik oldalán, a római kori Barbacirumban éltek azok a germán törzsek, amelyekkel Brigetio lakosai napi kapcsolatban álltak. Viszonyuk hol békés, hol ellenséges volt" ‒ jegyezte meg a tudós.

A tárgyi emlékek mellett fotókon követhetők nyomon az elmúlt húsz év legjelentősebb felfedezései. „Az első jelentős leletünk, az 1994-ben előkerült hatalmas, kozmológiai tárgyú mennyezeti freskó, amelynek az ásatások folytatását köszönhetjük" ‒ emelte ki Borhy László, aki beszélt az 1998-ban feltárt pékműhelyről, a hozzá tartozó elárusító helyiségről, az ugyancsak 1998-ban előkerült három szarkofágról, amelyek rengeteg tárgyi mellékletet és drágakövekkel díszített arany ékszereket rejtettek. A régész megemlített még egy szarkofágot, amely 2007-ben került napvilágra. „A kőládasírt másodlagosan felhasznált feliratos kőlapokból alakították ki valamikor a IV. században. Itt a latin nyelvű feliratok szolgáltak szenzációval, hiszen Brigetio hadtörténetére, közigazgatására vonatkozó korábban nem ismert adatok szerepelnek bennük" ‒ hangsúlyozta Borhy László.