„Ben-Hur egyszer van az ember életében” - mondta Rózsa Miklós, annak ellenére, hogy a hollywoodi szuperprodukciójáért átvett szobrocska már a harmadik Oscar-díja volt. Nem is beszélve a tizenhat további jelölésről. Hegedűszólistaként kezdte zenei pályafutását, majd a reál pályák felé terelgető apai szándék ellenére még a népdalgyűjtéssel is kacérkodott. A filmzenékkel Arthur Honegger ismertette meg. A fiatal Rózsa pedig meglátta ebben a karrierben a lehetőséget.

Rózsa Miklósban pedig Korda Sándor látta meg, és vitte magával, hogy olyan filmekhez írjon zenét, mint Vivien Leigh és Laurence Olivier közös filmje, a Lady Hamiltont (1941), A bagdadi tolvaj, A dzsungel könyve, vagy Billy Wilder film noir-ja, a Kettős kárigény vagy Gyilkos vagyok (Doube Indemnity), majd Kettős élet (A Doube Life), Hitchcocktól az Elbűvölve(Spellbound), illetve a kevéssé ismert A vörös ház (The Red House). Ezt olyan nagy kiállítású filmek, vagyis a kor szuperprodukciói követték, mint a Quo Vadis, az Ivanhoe – Walter Scott regényéből – Julius Caesar – Marlon Brandóval a címszerepben – A kerekasztal lovagjai vagy az előbb említett Ben Hur.

A Babos Tamás rendezte dokumentumfilmben a válogatott archív anyag mellett színészek elevenítik fel a művekben gazdag életutat, szakértők segítik a nézőt a művek közti eligazodásban. A filmzenekirály című film az életút mellett megidézi a harmincas évek végétől a hetvenes évek derekáig ívelő időszak Hollywoodját.