Vizuál

Sára Sándor, a dokumentumfilmes, akinek a játékfilm volt a kedvence

2018.11.28. 17:30
Ajánlom
November 28-án ünnepli 85. születésnapját a Kossuth Nagydíjas, Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr, kiváló művész, a magyar mozgókép mestere, a nemzet művésze.

A Galga menti Turán született, ahol apja aljegyző volt. Iskoláit Aszódon és Berettyóújfaluban végezte, majd 1952-ben Budapesten érettségizett. Már gyermekkorában a fotózás érdekelte, autodidakta módon, szakkönyvek alapján kezdett el fényképezni. 1953-tól a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakán végezte tanulmányait Illés György és Keleti Márton tanítványaként.

1956-ban a főiskola forradalmi bizottságának tagja volt, ezért kis híján eltávolították az intézményből, diplomamunkája 1957-ben a Gaál István által rendezett Pályamunkások című etűd volt. Végzése után a Mafilm munkatársa lett, 1962-ben kezdett filmeket forgatni.

Színes felvételeivel, karakteres totáljaival, az emberi arc költészetét és tragikumát felfedező képeivel olyan alkotások sikeréhez járult hozzá, mint a Sodrásban, az Orfeusz és Eurydiké (Gaál Istvánnal), a Tízezer nap és A mérkőzés (Kósa Ferenccel), az Apa (Szabó Istvánnal), a Szindbád (Huszárik Zoltánnal), valamint az Árvácska (Ranódy Lászlóval).

Néhány rövid dokumentumfilmet követően (Cigányok, Egyedül, Vízkereszt) az önéletrajzi ihletésű Feldobott kő című munkájával debütált játékfilmrendezőként 1968-ban (a főiskola előtt egy ideig geodétaként dolgozott, filmjét ezt a személyes történet ihlette). Következő rendezése, az 1974-ben készült Holnap lesz fácán erősen szatirikus képet festett az akkori közéleti anomáliákról, emiatt majdnem betiltották. 1977-ben készítette el a 80 huszárt az 1848-as forradalom hírére minden veszély és tiltás ellenére hazatérő magyar katonákról, a hősiesség és helytállás filmes emlékművét. 1987-es rendezése, a Tüske a köröm alatt a vidéki kiskirályok visszaéléseivel foglalkozott. Utoljára 1996-ban rendezett játékfilmet A vád címmel, ennek forgatókönyvét a József Attila-díjas vajdasági magyar íróval, Gion Nándorral közösen írta.

Noha Sára Sándor kedvence a játékfilm, a szakma és a közönség elsősorban dokumentumfilmesként tartja számon. Sok-sok kilométernyi hosszúságú filmszalagon rögzítette a magyar történelem krónikáját. Puritán eszközökkel megformált munkáiban leleplező szenvedéllyel igyekezett a közelmúlt fájdalmas eseményeit tények, tanúk, vallomások segítségével felidézni. Legismertebb munkái: a fél évszázad magyar történelmét egyéni sorsokon át bemutató Néptanítók (1981), a Don-kanyarban megsemmisült 2. magyar hadsereg - sokáig tabunak számító - tragikus sorsát elbeszélő Krónika című tévésorozat, illetve ennek filmváltozata Pergőtűz címmel (1982). A 25 részes sorozatot annak idején a harmadik rész után - szovjet tiltakozásra - levették a televízió műsoráról, a belőle készült könyvet bezúzták, a cenzúrázatlan sorozat csak 2002-ben volt először látható a Magyar Televízióban.

A "Sír az út előttem..." (1986-87) a bukovinai székelyek történetét mutatja be, 1992-ben készült a Magyar nők a Gulágon. 1999-ben forgatta a Tájak, borok, városok című sorozatot, 2001-ben portréfilmet készített az indiai és magyar származású Amrita Sher-Gil festőnőről. A 2004-es Nehézsorsúak című sorozatban a szovjet lágerek magyar túlélői vallottak sorsukról, a Memento (2006) három tragikus asszonyi sorsot mesél el. Dokumentumfilmjeivel 1986-ban és 1987-ben is elnyerte a Magyar Filmszemle nagydíját.

A filmezés mellett közéleti szerepet is vállalt: 1986-tól 1993-ig, majd 2002-től 2005-ig a Magyar Filmklubok Szövetségének elnöke, 1993 júliusától az akkor indult Duna Televízió elnök-főigazgatója, majd 1996 júliusától 2000-ig első elnöke volt. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1995-től elnökségi tagja, 2007 és 2010 között ügyvezető elnöke volt.

Moór Marianna színésznővel kötött első házasságából született fia, Sára Balázs apja örökébe lépett, operatőr-rendező lett. Második felesége Szegedi Erika színésznő, ebből a házasságából lánya született. Sára Sándor szabadidejét leginkább borászkodással tölti, tagja a Magyar Bor Akadémiának is.

Sára Sándor munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. A Kossuth-díjat 1978-ban vehette át, 1968-ban Balázs Béla-, 1997-ben Magyar Örökség Díjjal tüntették ki, 1999-ben megkapta a Magyar Művészetért Alapítvány díját, 2002-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2003-ban Gulág-emlékérmet, 2004-ben Hazám-díjat, 2005-ben a Magyar Mozgókép Mestere címet és Prima-díjat, 2012-ben a magyar filmkritikusok életműdíját. 1974-ben érdemes művész, 1987-ben kiváló művész, 2014-ben a nemzet művésze lett, díszpolgára Turának és Pest megyének. 2017-ben munkássága és életműve elismeréseként a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) életműdíját vehette át, 2018-ban a magyar filmművészet nemzetközi elismertetéséhez egyéni látásmódú, a társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló, dokumentarista stílusú filmjeivel hozzájáruló, kimagaslóan sikeres operatőri és rendezői pályája elismeréseként megkapta a Kossuth Nagydíjat.

2018 novemberében, 85. születésnapjához kapcsolódóan 1959-ben készült absztrakt fotóiból nyílt kiállítás a Pesti Vigadóban, ahol november 28-án történelmi filmdrámáját, a 80 huszárt is levetítik majd.

Sára Sándor 85

Kapcsolódó

Sára Sándor 85

Sára Sándor Kossuth-nagydíjas operatőr, filmrendező, a nemzet művésze 2018. november 28-án lesz 85 éves.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

KVÍZ: Felismered a musicaleket az első mondatuk alapján?

Talán nem is gondolnánk, hogy az első jelenet mennyire meghatározhatja egy darab egészét: megadja a hangulatát, előrevetíti a cselekményt, még talán a végkifejletre is utal.
Zenés színház

Új Örökös Tagokat avattak a Budapesti Operettszínházban

Négy új tagot választott Örökös Tagjai közé a Budapesti Operettszínház január 22-én, a Magyar Kultúra Napján. Az ünnepségen, amely ezúttal a járványügyi szabályok betartásával, szűk körben zajlott, Kiss-B. Atilla, a színház főigazgatója méltatta a kitüntetetteket.
Színház

Balázs Péter 14 év után távozik a Szolnoki Szigligeti Színház éléről

Nem pályázott újra Balázs Péter, a Szolnoki Szigligeti Színház jelenlegi igazgatója, így 14 év után új vezetője lesz az intézménynek. A Kossuth-díjas színész-rendező 2019-ben egyedüli indulóként kapott bizalmat a közgyűléstől, megbízatása 2021 júniusáig szól.
Klasszikus

Sosem hallott Mozart-mű csendül fel a zeneszerző születésének évfordulóján

A salzburgi mester születése után 265 évvel nem mindennapi alkalom egy ősbemutató. Egy újonnan előkerült zenemű csendül fel Mozart születésnapján.
Színház

Íme az adakozók névsora, akik Gergye Krisztián-festménnyel gazdagodtak

10 független színházi dolgozót segít Gergye Krisztián nagyköveti kampánya.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Politikailag független társaságot alapított 42 magyar operatőr

Megalakult a Magyar Filmoperatőrök Egyesülete, amely a a magyar filmművészet legkiemelkedőbb operatőreit hivatott magába tömöríteni. Tiszteletbeli elnöke Ragályi Elemér, elnöke Szabó Gábor lett.
Vizuál ajánló

Művészlét kurzus, avagy hogyan kezdjünk neki képzőművészeti karrierünk építésének?

Ma már (vagy talán mindig is így volt) kevés pusztán a tehetség, ha a művész nem tesz valamit az ismertség eléréséért akkor kevés az esélye, hogy „befusson”. Kérdés, hogy hogyan tudná ezt megmutatni, eljuttatni a közönséghez, vásárlókhoz, gyűjtőkhöz?
Vizuál gyász

Elhunyt Walter Bernstein, A hét mesterlövész forgatókönyvírója

101 éves korában meghalt Walter Bernstein amerikai forgatókönyvíró, aki olyan filmeken dolgozott, mint a Viszontlátásra a pokolban vagy A hét mesterlövész – közölte Twitteren Howard Rodman, az amerikai forgatókönyvírók céhének (WGA) egykori elnöke.
Vizuál ajánló

Lidérc úr és a lelki karantén: Díjnyertes rövidfilmek online

Idén januárban a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál exkluzív online premierekkel lepi meg a rövidfilmek szerelmeseit. A limitált ideig látható válogatásban 4 magyar és 5 nemzetközi, díjnyertes alkotás látható a fesztivál Facebook-oldalán.
Vizuál Film

A bárányok hallgatnak – 6 érdekesség a 30 éves film kapcsán

Tényleg sosem pislog Hannibal Lecter? És miért jut eszembe a molylepkéről Salvador Dalí? Összeszedtünk néhány érdekes tényt a film kapcsán, amely nyomán a világ megismerte az egyik leghíresebb fiktív emberevőt, Hannibal Lectert.