Vizuál

Sári Zsolt, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese nyerte idén a MúzeumCafé-díjat

2025.05.21. 10:35
Ajánlom
A MúzeumCafé szerkesztősége idén Sári Zsolt etnográfus-muzeológust, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettesét, az ICOM Magyarország elnökét tüntette ki MúzeumCafé-díjjal, amellyel a magyar muzeológia nemzetközi elismertetéséért, valamint úttörő és társadalomérzékeny kiállítási programjaiért végzett munkáját ismerték el. Az ünnepséget – amelyen a múzeumi szakma számos képviselője megjelent – a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban rendezték meg, ugyanis itt látható a Floris – Csokoládék és torták Budapesttől a Londoni Soho-ig kiállítás, amelynek ugyancsak Sári Zsolt a kurátora, aki szerint „egy jó múzeum több kérdést tesz fel, mint amennyi választ ad”.

Tizenötödik alkalommal adták át a MúzeumCafé-díjat, amellyel 2011 óta minden évben olyan szakember munkáját ismerik el a magyar múzeumi szakmából, aki a MúzeumCafé folyóirat szellemiségével összhangban előremutató, új- és korszerű szemlélettel alkot a maga szakterületén. Gréczi Emőke főszerkesztő méltatta Sári Zsoltot. Beszédében kiemelte: „Nemcsak az ország, hanem a saját lehetőségeinek határait is túllépve, választott tudományánál szélesebb perspektívából szemléli a világot. Mélyebb, emberi sorsokat keres, amelyekben a sebezhetőség, a feldolgozás kap főszerepet. Hisz abban, hogy a traumák nem csupán fájdalmas múltbeli események, hanem lehetőségek is az önismeretre és a változásra. Szenvedélye az élet valódi mélységeinek feltárása, ahol minden történet egy újabb lehetőség az empátiára és az emberi kapcsolatok megértésére.

Mély kapcsolatba kerül az általa vizsgált mikrotörténetekkel.

Talán nem nagy bátorság állítani, hogy a feltárásnak, megismerésnek sokkal inkább társadalomtudományi, mintsem bölcsészettudományi megközelítését végzi. Nem ő az egyetlen a hazai mú­zeumi szakemberek között, de azon kevesek egyike, aki megtalálja a formáját és lehetőségét annak, hogy élményeit és felvetéseit kurátorként látható formába öntse. És miközben tapasztalatait hazahozza, nem kevesebb munkát fektet abba, hogy nemzetközi közegben is láthatóvá tegyen hazai múzeumi műhelyeket. Elkötelezetten dolgozik azon, hogy a magyar múzeumi világ ne csak önmagába zártan létezzen, hanem aktívan kapcsolódjon a nemzetközi színtérhez. Hidat épít a hazai és külföldi intézmények között, lehetőséget teremtve a párbeszédre, a tapasztalatcserére és a közös projektek megvalósítására. Hisz abban, hogy a múzeumok nem csupán múltbéli értékek őrzői, hanem dinamikusan fejlődő terek, ahol a kultúrák találkoznak, inspirálják egymást, és új perspektívákat nyitnak meg a hazai múzeumi szakemberek számára.”

GRECZIEMOKEESSARIZSOLT2-102013.jpeg

Sári Zsolt és Gréczi Emőke (Fotó/Forrás: Nagy Géza Péter / Szépművészeti Múzeum)

A díjátadót követően Gréczi Emőke kérdezte Sári Zsoltot például az általa elképzelt ideális múzeumról, vagy annak társadalmi szerepéről. Sári Zsolt arról is beszélt: „A mai múzeumi gyűjteményezés már nemcsak tárgygyűjtésről szól, sokkal inkább a történetek gyűjtéséről, a kontextusok gyűjteményezéséről, és

fontos lenne a hazai múzeumi világban is, hogy a tárgyak mögött lévő történetek ugyanúgy bekerüljenek a gyűjteményekbe.

Említette azt is, hogy a pályája legelején az egyik legfőbb múzeumi szlogen a „látogatóbarát múzeum” volt, amit ma már nem mondunk, hiszen annyira egyértelmű, hogy nem is lehet másmilyen egy múzeum. „Ugyanakkor – folytatta Sári Zsolt – mostanában azon gondolkodom, mire lehet szüksége a múzeumok körüli közösségeknek. És azt érzem – látván, mi zajlik a világban –, hogy a múzeum legyen egy biztonságos tér, ahol mindenki biztonságban érzi magát mentálisan, kulturálisan is, ahol nem kell ellenséget keresni, nem kell azon gondolkodni, hogy kívülállóként nem értenek meg, nem tekintenek a kultúra részének. A múzeum alapvetően az identitások helye, az identitások tere. És nem egy identitásé, hanem nagyon soké. A múzeumnak mégiscsak egy olyan helynek kell lennie, ahol jól és komfortosan érzi magát az ember.”

A díjátadóra jelent meg a MúzeumCafé 105-106. tematikus lapszáma Plasztik címmel, amelyben azzal is foglalkoznak, hogy a jelenkor műanyag tárgyai is a jövő kulturális örökségének részévé válnak, egyre több lesz belőlük a gyűjteményekben és talán egyre kevesebb megoldatlan feladattal.

Fejléckép: Gréczi Emőke és Sári Zsolt (fotó/forrás: Nagy Géza Péter / Szépművészeti Múzeum)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Kurtág György is a magyar zenei élet megújítását sürgeti

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Zenei Alkotóművészeti Tagozata kilencpontos állásfoglalást tett közzé, amelyben a frissen felálló kulturális kormányzat számára tesz javaslatokat, és ajánlja fel együttműködését.
Zenés színház

Gyerekektől gyerekeknek – 15 sor zenés színház

„Az alkotás különleges értéke, hogy eredeti módon közelíti meg a jól ismert mesét, a karakterek, a környezet, a hangsúlyok mind elkülönítik az ismert feldolgozásoktól.” Az alábbi rövid írás Tóth Péter új meseoperájáról, A Szépség és a Szörnyetegről szól. 15 sor zenés színház.
Plusz

Az Őrség idilli környezetébe költözik a művészet a FAB Springfesten

A Kelemen Barnabás és Kokas Katalin hegedűművész házaspár által alapított Fesztivál Akadémia Budapest második alkalommal rendezi meg tavaszi fesztiválját, a FAB-Springfestet.
Könyv

Közülük kerül ki a 2026-os Esterházy Irodalmi Díj nyertese

Barnás Ferenc, Bognár Péter, Fancsali Kinga, Kollár Árpád, Szálinger Balázs, Takács Zsuzsa és Tóth Krisztina könyve is felkerült az Esterházy Magyarország Alapítvány által alapított elismerés rövidlistájára.
Klasszikus

Nemes József: „Sok gyerek számára a kórus sorsfordító élmény”

Számára a tanítás nem munka, hanem a kreativitás szabadsága, három kórust irányít, és fáradhatatlan lendülettel van jelen minden egyes próbán. Nemes József zenetanár-karnagy, a MOL – Új Európa Alapítvány által adományozott Mester-M Díj kitüntetettje.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

A Tintin kalandjaiból készít filmet Peter Jackson

A világhírű rendező a cannes-i fesztiválon beszélt legújabb filmterévről azt követően, hogy a szemle nyitónapján életműdíjat vehetett át. A háromszoros Oscar-díjas művész elárulta azt is, mit gondol a mesterséges intelligenciáról. 
Vizuál ajánló

Kulisszák és ikonok: a magyar film 125 éve elevenedik meg a Mai Manó Ház kiállításán

Május végén nyílik meg a Felvétel! című kiállítás, amely stand- és werkfotókon keresztül ünnepli a magyar film születésének 125. évfordulóját. A tárlaton olyan kultikus alkotások világába pillanthatunk be, mint a Körhinta, az Egri csillagok vagy A tanú.
Vizuál ajánló

Forradalom a négy fal között – a Szamárköhögéssel folytatódik a Filmrendezők klubja

Május 18-án 19 órától a Művész Mozi Bunuel termében láthatja a közönség Gárdos Péter 1987-es szatíráját a Magyar Játékfilmrendezők Egyesülete sorozatában. A vetítést követően ezúttal is mesterkurzus várja a résztvevőket.
Vizuál hír

Szentgyörgyi Bálint thrillerében debütál színészként Pogány Induló

Tavaly ősszel forgott A besúgó sorozatot jegyző Szentgyörgyi Bálint első hazai mozifilmje, az Egyke. A hazai rapszcéna egyik legnépszerűbb előadója, Pogány Induló teltházas buliján árulta el: a címszerepet ő, azaz Szirmai Marcell alakítja. A bejelentésről videó is készült.
Vizuál hír

„A politikának ki kell szállnia a filmiparból” – bemutatták a Filmreform2026 programját

Átláthatóbb és politikától függetlenebb filmfinanszírozási rendszert, kiszámíthatóbb működést és új Filmtörvényt sürget a Filmreform2026 kezdeményezés első „white paper” javaslatcsomagja, amelyet május 8-án mutattak be az Eurocine filmfesztiválon.