Vizuál

Schiele Budapesten

2013.07.02. 06:58
Ajánlom
Száz évvel azután, hogy először megfordultak képei Budapesten, Egon Schiele és kortársainak munkái először láthatók jelentős tárlaton a Szépművészeti Múzeumban. Zipernovszky Kornél írt KRITIKÁt a szeptember végéig látogatható tárlatról.

Az idő hihetetlen vetületei mindig újra és újra úgy elkápráztatnak Schiele életművében, mint fantasztikusan izgalmas perspektívái festményein. Ebben a dimenzióban az ember történelembe vetettsége is erősebben felsejlik. Mi magyarok nem kell okoljuk magunkat, amiért - úgy tudom - száz éve csak néhányszor bukkantak fel képei nálunk, pedig már életében (1899-1918) eljutottak hozzánk. Nem csak rajtunk múlt - ezt a körülményt helyezte éles megvilágításba szándéka ellenére Elisabeth Leopold, a kölcsönző bécsi múzeum igazgatótanácsának tagja, aki Mária Teréziát és a vitam et sanguinem-jelenetet emlegette a magyar-osztrák kapcsolatok esszenciális példájaként. Isten őrizz, hogy bántani akarjam a lenyűgözően kedves, fantasztikusan helytálló idős özvegyet, aki vette magának a fáradságot, hogy eljöjjön Budapestre, hogy a megnyitón beszéljen - jellemző módon a háromlépcsős pódiumra már inkább nem lépett fel, inkább lehozták neki a pulpitust. A tablókép Mária Teréziával régóta rém kínos a magyaroknak, és ezt már Schiele budapesti és győri látogatásának idején is sokan felismertek. Az adekvát viszonyulást ugyanezen a pódiumon a budapesti művészek (és a közönség) avatott képviselőjeként Gergye Krisztián mutatta meg, két részletet előadva korábbi, sikeres Schiele-estjéből. 

A másik narratíva, aminek az időbeli távlatai fantasztikusak, hogy Schiele halála után kb. fél évszázad eltelt, mire újrafelfedezése, valamint véglegesnek tűnő művészettörténeti értékelése lezajlott. Még a Bécsi századvég című híres könyv szerzője, Schorske is Klimttel és Kokoschkával magyarázza a szecessziót követő generációváltást, nem Klimt egykori védencével, Schielével. Kokoschkától természetesen újra láthatjuk itt a Veronika kendőjét. Annál is kevésbé van szégyellnivalónk ebben az ügyben, mert végül is a Szépművészeti is kölcsönzött Bécsnek, amikor az Albertina rakta össze a maga nagy, összegző Schiele-tárlatát 2005 végén. Az Ölelkező lányok vagy az Álló fiúakt a múzeum saját kollekciójából került most a falra.

Schielét lényegében a 2010-ben elhunyt Rudolf Leopoldnak köszönhetjük. Az első képek módszeres megvételétől kb. négy évtized telt el, mire az osztrák állam elismerte Leopold gyűjteményének és azon belül is szívügyének, Schielének nemzetközi jelentőségét. A külön törvénnyel létrehozott Leopold Múzeumot, amelynek a legnagyobb és legfontosabb kincse Schiele, mindössze tizenkét éve nyitották meg Bécsben.

Schiele érdes, szokatlan szépséget és sebeket egyaránt mutató modernsége nehezen simult be a közízlésbe, amennyire delejes hatású, annyira zavarba ejtő első pillantásra - nem hogy nem hazudik ez a tükör, de azután is látja még az ember, amit mutatott, amikor már rég nem néz bele. Ez főleg az önarcképekre és önaktokra igaz, a pesti tárlat plakátmotívuma is egy önarckép. Nem hozakodom többet elő számokkal, de olyan hihetetlen, arányaiban olyan elképesztő, hogy Schiele együttesen száz önarcképet festett (összes ismert munkájának száma kb. 3000). Mindezt úgy, hogy oly rövidre szabott életében összesen egy évtizeden át festett, igazán keresett festőként pedig csak halála évében.

Érosz és Thanatosz ("...szeretem a halált és szeretem az életet"), a századforduló haláltáncának legfőbb princípiumai természetesen ott vannak saját magát ábrázoló képein. A Schiele-kutatók időközben azt is okadatolták, hogy hogyan fordult el emberábrázolása végleg az akadémizmustól, miután magát az akadémiát is idő előtt, de még mindig tizenévesen otthagyta. Schröder és mások a teatralitást emelik ki portréiban. Aktjai általában szemérem nélküliek, de egyáltalán nem szemérmetlenek, még az aktus közben mutatott szerelmespár sem. Nem is igen értjük ma már, Freud centenáriumán is bőven túl, hogy miért kellett őt meggyanúsítani, tömlöcbe vetni - hiszen a tekintetek azt mondják: látlak, tudom, hogy nézel (illetve, hogy lefestesz, lerajzolsz). Nem csak hogy engedik magukat nézni, mutatják is magukat, hordozzák magukat, gesztusokat tesznek, álarcokat vesznek fel, pózokat alakítanak.

A portrék és önarcképek a századelő üzenetét hordozzák a menthetetlenül összezuhanó világrendről és benne a személyiség széthullásáról. Az önreflexív beállítódás annyira jellemzője volt Schielének, hogy több epigrammatikus lírai feljegyzésben megtalálható (ezeket is mindig nyomtatott nagybetűvel rótta), a katalógus számára Kurdi Imre fordította őket először magyarra.

A Szépművészeti a közelmúltbeli Klimt-kiállítás (Nuda Veritas. Gustav Klimt és a bécsi szecesszió kezdetei, 2010.) összefüggésében igazán konzekvens koncepcióról ad számot ezzel a tárlattal. Az első termet az Önarckép lampionvirággal uralja. Bodor Kata kurátor a kronologikus sorrendet követve ciklusokra, témákra osztotta az anyagot, az első természetesen az Önarcképek meghatározta identitásé. Hasonlóan kolosszális hatású a Remeték kettős portréja, apját vagy talán Klimtet idézheti a másik figura. Természetesen ezt is az önarcképek kontextusában érdemes nézegetni és vizsgálni. Emellett elég rá utalni, hogy például a Fa késő ősszel olyan nyilvánvalóan mutatja az expresszionizmus lényegét.

Izgalmas együtt látni Kokoschka Mária című munkáját '13-14-ből két változatban, az egyik a házigazda Szépművészeti, a másik a Leopold tulajdona. Az egyetlen lényeges eltérés a kéztartás - a Leopold-féle változaton a jobb kéz kidolgozottabb. A második termet, a viszonylag nyugodtabb, vagy talán inkább csak kevésbé extatikus és vizionárius, de nem kevésbé drámai korszak alkotásainak bemutatására szánták, ugyancsak jó néhány kiegészítő kortárs képpel. Mindent visz a két erotikus sorozat egymással szemben lévő falakon Klimttől és Schielétől. A második termet a Csendélet könyvekkel című főmű uralja - ennek egyébként a hátára is festett az alkotója, ezért is indokolt ilyen kiemelt installációja. Frappáns bevezetés a csendélet tárgyai közül a falovacskát a folyosón látni Josef Anton Trçka korabeli fotójának kinagyított reprodukcióján. Itt Schielének még a nézése is "kosztolányis", miközben persze megjelenik a korra általánosan jellemző szegény kisgyermek-toposz.

A Leopold állandó kiállítása, az Albertina, a tullni szülőház, és néhány csoportos kiállítás közül számomra a legnagyobb, a korábbiaknál is revelatívabb Schiele-élményt a Tájak című Leopold-féle időszaki kiállítás nyújtotta kilenc évvel ezelőtt. Schiele ferde háztetői a Bécsben városképi jelentőségűvé lett Hundertwasser legendás vonalainak előképeként tűntek fel. Az élményt persze nem ez, hanem a tájképeknek az önarcképekhez hasonló szuggesztivitása adta.

Biztos nem csak a műkincspiaci véletleneknek köszönhető, hogy Schiele aukciós rekordja 2011 óta egy városkép Český Krumlovról, amely összesen 24,7 millió fontért kelt el. (A pesti kiállítás megnyitása előtt pár nappal a Fekvő nő című, eddig lappangott grafikája 1,83 millió euróért, az online aukciókra értve ugyancsak rekordáron kelt el Berlinben.) Az elképesztő szuggesztivitást néhány tájábrázoláson viszontláttam a Szépművészetiben is, kiemelkedik közülük a steini (Krems) román kori templomtornyot ábrázoló kép, de ezeknek itt azért csak kóstoló jellege van.

Ugyan a Schiele-oeuvre nem áttekinthetetlenül nagy, viszont hihetetlenül sokrétű, és rengeteg izgalmas vonatkozása van az átlagos tárlatlátogató számára is. Itt a képek mennyiségéhez képest kicsit soknak találtam a tematikus ciklusok számát, némelyikük alig pár képet fog össze. Viszont így legalább egy lendülettel végigjárható a tárlat, és biztosan sokan kapnak kedvet általa a további elmélyüléshez - akár az elérhető árú katalógus segítségével.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.
Tánc

Elmaradó előadások az Experidance Társulatnál (FRISSÍTETT CIKK)

A Román Sándor vezette társulat közleménye szerint a repertoár bemutatása csak időszakosan szünetel, amelynek oka nyolc táncművész távozása. (CIKKÜNK FRISSÜLT.)
Színház

„Mindent elölről kell mindig kezdeni” – Fodor Tamás a Kult50-ben

Fodor Tamás, a Stúdió K alapítója A vihar és A székek című előadásban nyújtott alakításáért került be a Fidelio Kult50 című kiadványába. Videónkban a független színház mibenlétéről is beszélt nekünk.
Vizuál

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel. 
Tánc

Cáfolja a megszűnésről szóló hírt az Experidance

A társulat ma adott ki sajtónyilatkozatot, melyben „egyértelműen és határozottan visszautasítják” azt a hírt, mely szerint feloszlanának.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál tűz

Kimentették a Notre-Dame festményeit

Az utolsó festményeket, 15 darab 17. századi képet is átszállították pénteken a tűzvész pusztította párizsi Notre-Dame-ból a Louvre múzeumába, miután a műkincseket és ereklyéket már az elmúlt napokban kimenekítették a katedrálisból.
Vizuál morphoto

KÉP-regény: A Notre-Dame lángjai

Ezt az egészet igazándiból sosem akartam megírni, de most olyan helyzetet teremtett az élet, hogy egyszerűen muszáj! 1992 nyarát Párizsban hédereltem végig egy cimbimmel, és ez megváltoztatta az egész életemet. Előtte ugyanis szerelmes voltam, utána meg már nem. Miközben állítólag Párizs a szerelmesek városa. Hát, nekem sikerült ezt is inverzben lehozni!
Vizuál Cannes 2019

A nagy visszatérők fesztiváljának ígérkezik Cannes

Jim Jarmusch zombifilmjével nyílik a 72. cannes-i fesztivál május 14-én. Visszatér és versenybe száll az Arany Pálmáért Pedro Almodóvar, Ken Loach, Xavier Dolan, Terrence Malick és a Dardenne fivérek is, a zsűri elnöke Alejandro González Inárritu lesz.
Vizuál fényképTár

Róbert bácsi – jótevő vagy csaló?

A nagylelkű adakozót mindenki csak így ismerte Budapesten: Róbert bácsi. A városhoz tartozó egyik jellegzetes figura volt ő. Hogy ki is ő valójában, az már a kortársaknak is komoly fejtörést okozott, sőt rendőrségi nyomozás is volt az ügyben..
Vizuál interjú

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel.