Vizuál

Semmi különös, csak szerelem – kritika az Előző életek című filmről

2023.12.21. 13:50
Ajánlom
Aki élete során egyetlen alkalommal is feltette magának azt a kérdést, vajon boldogabb lehetett volna-e egy másik emberrel, minden sejtjével érteni és érezni fogja Celine Song drámáját, amely az év egyik legemlékezetesebb filmje. 

Meghökkentően érett, erős rendezéssel hívta fel magára a figyelmet Celine Song, aki élete első nagyjátékfilmjével az idei év egyik legemlékezetesebb alkotását tudhatja magáénak. Előző életek című romantikus drámája sallangoktól, giccstől és mindenféle zsánerközhelytől mentes, átélhető, keserédes történet, amelyet

már most nyugodt szívvel említhetünk olyan klasszikussal is egy lapon, mint Wong Kar-wai Szerelemre hangolva című remekműve.

Pedig ebben a történetben nincs semmi újdonság, egy klasszikus szerelmi háromszög tanúi vagyunk. A film elején rögtön különleges pozícióból figyelhetjük meg az érintetteket: három embert látunk egy bárpultnál, és közben halljuk, ahogy azok, akiknek a szemével nézzük őket, megpróbálják kitalálni, vajon milyen viszonyban állhatnak egymással. A kamera pedig fokozatosa ráközelít a két férfi közt ülő nő arcára. Ő a főszereplő, Nora (Greta Lee), vagy ahogy gyerekként hívták, Na Young. Ezután a történet visszatér a múltba. Valamikor a kétezres évek elején járunk Szöulban, amikor a lány még csak tizenkét éves, és legjobb barátjába, Hae Sungba (Teo Yoo) szerelmes. Na Young anyja még egy afféle gyermekrandit is szervez nekik a játszótéren, vigaszul, ő ugyanis már tudja, hogy hamarosan New Yorkba költöznek. A búcsú összetöri a fiú szívét, akiben örökre ott marad az érzés, hogy élete szerelmét veszítette el.

PastLives_06-111939.jpg

Jelenet az Előző életek című filmből (Fotó/Forrás: Mozinet)

Ezt követően már felnőtt emberekként látjuk őket, a húszas éveikben. A lány – ekkor már Nora néven – fiatal íróként él igazi amerikaiként, míg Hae Sung a kötelező katonai szolgálatból visszatérve mérnöki tanulmányokat folytat, és persze rendes szerelmes hőshöz méltóan: kallódik. A páros ismét egymásra talál az interneten keresztül, ahol újra csak fellángolnak a régi érzelmek, megerősítve a nézőben az érzést, hogy kettejüket egymásnak szánta a sors. Hamarosan persze rá kell jönniük: meglehet, a szerelem hatalmas erő, egy képernyőn keresztül azonban sohasem lehetnek igazán boldogok egymással, ezért ismét megszakítják a kapcsolatot.

A film igazi tétje a harmadik „felvonásban” érkezik el, amikor néhány évvel később egy sikertelen párkapcsolat után Hae Sung úgy dönt, New Yorkba látogat, ahol

több mint húsz év után ismét találkozhat gyerekkori szerelmével.

Nora ekkor azonban már házas.  

PastLives_05-111731.jpg

Jelenet az Előző életek című filmből (Fotó/Forrás: Mozinet)

Celine Song tökéletesen megteremti egy klasszikus, amerikai, romantikus film kereteit, hogy aztán a semmibe vehesse őket. Ebben a sztoriban ugyanis nincsenek egyértelmű, jó döntések, nézőként nincsenek fix igazodási pontjaink. Persze, mélyen belül azt kívánjuk, hogy a két szerelmes találjon egymásra, csakhogy megjelenik Arthur (John Magaro), Nora férje, aki szintén íróként nagyon pontosan átlátja, mi történik valójában. Még utal is rá: milyen jó történetet lehetne faragni ebből, amiben ő maga a gonosz amerikai férj, aki útjában áll a szerelmeseknek. A történet egy pontján ugyanis már nem csupán Norával és Hae Sunggal kell azonosulnia a nézőnek, hanem a felesleges harmadikkal, Arthurral is, aki legalább ugyanannyira emberi és szimpatikus –

így végül egyszerre három szereplőért szakad meg a szívünk.

Ebből a filmből teljességgel hiányoznak a tipikus forgatókönyvírói fogások – éppen ezért olyan érzés nézni, mintha árammal ütnének meg minket, annyira valósághű, amit látunk. Pontosan ismerjük ugyanis mindhárom karakter érzéseit, így a történet legerősebb pillanataiban nem is szükséges nagy érzelemkitöréseket látnunk, ehelyett néma csendben, magukban őrlődő embereket figyelhetünk. A nézői képzelet ilyenkor indult be igazán: hiába nem szólnak éppen egyetlen szót sem a szereplők, olyan érzésünk támad, mintha egy heves vitát néznénk végig, annyira könnyű megérteni, min mennek keresztül legbelül. Ezek a lappangó feszültségek pedig szinte kivétel nélkül ugyanarra a kérdésre vezethetők vissza, egyetlen kínzó gondolatra:

vajon boldogabbak lennének-e, ha máshogy alakul az életük?

PastLives_11-111731.jpg

Jelenet az Előző életek című filmből (Fotó/Forrás: Mozinet)

Celine Song ugyanakkor egy saját, személyes témát is belekódolt ebbe a történetbe: Na Young Norává változásán keresztül ugyanis az emigráns lét nehézségeiről, egyfajta identitásválságról is mesél. Azzal, hogy a lány karakterét először gyerekként, egyetemistaként, majd felnőtt emberként látjuk, egyúttal azt is végignézhetjük, hogyan tagozódik be az amerikai társadalomba, hogyan veszíti el kapcsolatát a gyökereivel. Így őrlődése a két férfi között több, mint puszta szerelmi vívódás:

Hae Sung képében egész gyerekkora, hátrahagyott identitása és kultúrája jelenik meg előtte, és emlékezteti arra, hogy mélyen legbelül örökké Na Young marad.

Nem véletlen, hogy a filmben jelentős szerepet kap a nyelv kapcsolatteremtő ereje is: amikor ugyanis a három szereplő egy asztalnál ül, Hae Sung és Arthur szinte képtelen egymással érdemben kommunikálni, és a lányra hárul a feladat, hogy közvetítsen közöttük. Az anyanyelv megtanulása ösztönszerű, öntudatlan, természetes folyamat, míg egy idegen nyelvet az értelmünkkel sajátítunk el. Éppen ezért jogosak Arthur félelmei, mert megérti: amikor Nora hosszú idő után végre az anyanyelvén beszélgethet valakivel, olyasmit kap, amit ő sohasem fog tudni megadni neki.

Celine Song rendkívüli módon faragja szét az előfeltételezéseinket azzal kapcsolatban, milyen tipikus elemeknek kell szerepelnie egy romantikus filmben. Nincs szüksége gonosz karakterekre, a szerelmeseket hátráltató körülményekre, heves csókokra és ágyjelenetekre, sem pedig happy endre, hogy egy remek történetet tárjon elénk. Az Előző életek egyértelműen az év egyik legjobb filmje. Aki élete során egyetlen alkalommal is feltette magának azt a kérdést, vajon boldogabb lehetett-e volna egy másik emberrel, minden sejtjével érteni és érezni fogja ezt a történetet. Minden jelölés, amit remélhetőleg kapni fog az Oscaron, megérdemelt lesz.

Előző életek

amerikai-dél-koreai dráma, 105 perc, 2023

Rendező: Celine Song
Forgatókönyv: Celine Song
Premier: 2024. január 11. 
Forgalmazó: Mozinet

Fejléckép: Jelenet az Előző életek című filmből (Fotó/Forrás: Mozinet)

Kit érdekel egy gyilkosság, ha van szerelem?

Kapcsolódó

Kit érdekel egy gyilkosság, ha van szerelem?

Évek óta nem készült olyan szép film a szerelemről, mint A titokzatos nő. Az Oldboy rendezőjének új alkotása detektívtörténetnek álcázza magát, hogy a legszebb emberi érzésről beszéljen, annak minden ellentmondásával és kifürkészhetetlenségével együtt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Több mint egy hónapig ingyenesen nézhetünk klasszikus magyar filmeket

December 2. és január 6. között ingyen látható a FILMIO kínálatában szereplő összes klasszikus magyar film, több mint 450 alkotás a Meseautótól a Macskafogón át a Moszkva térig.
Klasszikus

Neves muzsikusok fogtak össze egy jó cél érdekében

December 8-án jótékonysági koncertet rendeznek a Zeneakadémián az autizmussal élő gyermekeket, fiatalokat segítő Világom Alapítvány támogatására. Az esemény mellett a hazai zeneélet nagyságai álltak ki.
Könyv

Beleolvasó – Grecsó Krisztián: Apám üzent

Az Apám üzent Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve, miközben valódi fikció. Regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Olvasson bele ön is a kötetbe!
Vizuál

Dargay Attila szellemisége elevenedik meg az új Csongor és Tünde-adaptációban

2025 tavaszán érkezik a mozikba a Csongor és Tünde egész estés animációs film. A családoknak szóló mesefilm Vörösmarty Mihály drámai költeménye nyomán, Dargay Attila eredeti figuratervei alapján készült. Cikkünkben megtekinthető az első teaser előzetes.
Vizuál

Téli képeslapok a boldog békeidőkből

A békebeli ünnepi képeslapok világát eleveníti fel a Várkapitányság és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum november 29-én megnyílt közös adventi kiállítása a Budavári Palotanegyed újjászületett Csikós udvarán.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Animációs film készül Szabó Magda legismertebb meseregényéből

Magyar-kanadai-német koprodukcióban készül egész estés animációs mozifilm a Tündér Lalából. A Nemzeti Filmintézet támogatásával készülő produkció gyártására félmillió euró támogatást szavazott meg legutóbbi ülésén az Európa Tanács koprodukciós filmalapja, az Eurimages.
Vizuál ajánló

Dargay Attila szellemisége elevenedik meg az új Csongor és Tünde-adaptációban

2025 tavaszán érkezik a mozikba a Csongor és Tünde egész estés animációs film. A családoknak szóló mesefilm Vörösmarty Mihály drámai költeménye nyomán, Dargay Attila eredeti figuratervei alapján készült. Cikkünkben megtekinthető az első teaser előzetes.
Vizuál ajánló

Januárban a mozikba kerül a film, ami a Barbie-t és az Oppenheimert is lenyomta Olaszországban

Január elején érkezik a mozikba Paola Cortellesi Miénk lesz a holnap című vígjátéka, amely az 1940-es évek Rómájába kalauzolja el a nézőket. Az alkotást a 14. Mozinet Filmnapok során premier előtt is láthatjuk.
Vizuál ajánló

Több mint egy hónapig ingyenesen nézhetünk klasszikus magyar filmeket

December 2. és január 6. között ingyen látható a FILMIO kínálatában szereplő összes klasszikus magyar film, több mint 450 alkotás a Meseautótól a Macskafogón át a Moszkva térig.
Vizuál hír

Az Áradás című film nyerte az Anilogue fődíját

Martinus Klemet észt alkotó Nyam című filmje nyerte az a 22. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál rövidfilmes versenyének fődíját, míg az egész estés kategóriában Gints Zilbalodis lett rendező Áradás című animációja vitte el a fődíjat.