„Nagy bűntetthez nagy eszme kell!” – hirdeti a Terror Háza Múzeum új időszaki kiállítása, amely Sam Havadtoy képzőművész, festő munkáiból állt össze. Sam Havadtoy művészetét meghatározza kettős identitása: az egyszerre vad, szemtelen és játékos pop-art keveredik a kommunizmus által elnyomott művészek frusztrációjával. Magát elsősorban festőként definiálja, a tárgyakat ugyanúgy kezeli, mint a vásznakat, csak éppen három dimenzióban. Jellemző alapanyaga a csipke. Még gyerekkorából bevésődött emléke a lakásban itt-ott felbukkanó kis csipketerítő, amit utált. Mégis, már lakberendezőként becsempészte munkáiba, a megbízói pedig imádták a magyar kuriózumot. A textilt felületként kezeli: szétvágja és darabokban kasírozza azokat a képekre, tárgyakra, nem egyszer extrém végletekig tekerve.
Új munkáin is kicsipkézve, kiszínezve, erejüktől megfosztva, nevetség tárgyaként állnak a közönség előtt a nagy eszmék, jelezvén, hogy nincs hatalmuk felettünk.
Az I. világháború végén, 1917-ben, váratlanul és totálisan összeomlott az Orosz Birodalom. A zavargások a cár lemondásához vezettek, Oroszország legitimációs vákuumba zuhant, és kormányozhatatlanná vált. A hatalmi űrt októberben a bolsevikok elszánt és hataloméhes csoportja töltötte ki – vállalkozásukat később nagy októberi szocialista forradalomnak nevezték el.
A Terror Háza Múzeum Nagy bűntetthez nagy eszme kell! című időszaki kiállításának részlete (Fotó/Forrás: Szigetváry Zsolt / MTI)
Mint a Terror Háza új, időszaki kiállításának ismertetőjében olvasható, a szocializmust építő Szovjet-Oroszország, majd később a Szovjetunió hét évtizeden keresztül kísérletezett az új társadalom felépítésével. A megvalósult szovjet modell az első pillanattól az utolsóig totális diktatúra volt, legitimációját pedig a terror biztosította.
A kommunista terror rendszere a kizárólagosságon és az egységesítésen alapult: egy eszme, egy ideológia, egy kultúra, egy politika, egy párt, egy vezér, egy irányítási központ.
1991-ben aztán ugyanolyan váratlanul, minden különösebb előjel nélkül semmisült meg a szovjet birodalom, mint kilencven évvel korábban a cári Oroszország. A Szovjetunió nincs többé. Nyugodtan nevethetünk rajtuk.
A kiállítás megnyitóján Sam Havadtoy felidézte, hogy a most bemutatott anyag tíz év alatt készült el, először a Lenin-, majd a Sztálin-büsztök, végül a tárlaton látható két festmény. Ezek történetéről szólva elmondta, hogy Oroszországban néhány éve, amikor Vlagyiszlav Izmailovics 1924-ben Leninről festett portréját készültek restaurálni, a vászon túloldalán rábukkantak Ilja Galkin II. Miklós cárról korábban festett portréjára. Sam Havadtoy mindkét alkotást, immár külön vásznakon, újraalkotta saját jellegzetes stílusában, az orosz történelem két nevezetes alakjának így a csipke nyújt hátteret.
Sam Havadtoy alkotása II. Miklós cár és Lenin azonos képen szereplő portréja nyomán (Fotó/Forrás: Terror Háza Múzeum)
A kiállításon látható három Lenin-büszt a művész adományaként az intézmény tulajdonába került.
Névjegy
Sam Havadtoy magyar–amerikai belsőépítész, képzőművész, festő. 1952-ben született Londonban, magyar szülők gyermekeként. 1956-ban, a forradalom előtt a család hazatért, és a forradalom után itthon maradt. Sam 1971-ben emigrált Angliába, majd hamarosan továbbment az Amerikai Egyesült Államokba, ahol a New York-i művészvilág egyik ismert figurája lett. Barátként olyan alkotókkal dolgozhatott együtt, mint Andy Warhol vagy Keith Haring. John Lennon halála után annak özvegyével, Yoko Onóval élt húsz éven át. Jelenleg Milánóban, Budapesten és Szentendrén él.
Sam Havadtoy a Terror Háza Múzeum Nagy bűntetthez nagy eszme kell! című időszaki kiállításának megnyitóján (Fotó/Forrás: Szigetváry Zsolt / MTI)
Fejléckép: A Terror Háza Múzeum Nagy bűntetthez nagy eszme kell! című időszaki kiállításának részlete (fotó/forrás: Szigetváry Zsolt / MTI)
hírlevél
