A Síppal, dobbal, didzseriduval… című vándorkiállítás darabjai (Fotó/Forrás: Néprajzi Múzeum)
Amikor hangszerekről beszélünk, általában zenélésre használt eszközökre gondolunk. Ugyanakkor zenéléshez néha olyan eszközöket is igénybe veszünk, amelyek eredetileg más célra készültek, így tehát inkább azt mondhatjuk: hangszer minden olyan eszköz, amelynek hangkeltés a funkciója. Ilyen értelemben
hangszer lehet egy kéreggel befedett gödör is, amelyen lábbal pufogó hangot hallatnak.
Szerte a világon előfordulnak olyan hangszerek, amelyek a kultúrák közötti vándorlással, átadás-átvétel során kerültek egyes népekhez. Ugyanakkor vannak olyan hangszerek is, amelyek egymástól függetlenül jöttek létre a világ különböző pontjain. Ilyenek például a furulyák és a dobok, amelyek bizonyos formában szinte mindenhol felbukkannak. Napjainkban a hangszerek egy sajátos elterjedési formájával találkozhatunk: a különböző zenei fesztiválokon egyre többször hallhatunk tőlünk távoli, gyakran Európán kívüli zenei kultúrákból merítő együttesekkel. A megszólaltatott hangszerek sokszor ismeretlenek, egzotikusak számunkra.
A magyar kutatók mindig nyitottak voltak más kultúrák értékeinek megismerésére. Bartók Béla az 1900-as évek elején Algériába utazott, hogy arab zenét gyűjtsön, emellett foglalkozott a szomszéd népek népzenéjével is, megfordult a törököknél és más ázsiai népeknél is. De Sárosi Bálint afrikai és Vikár László ázsiai kutatásai szintén nemzetközi jelentőségűek. Nemcsak a zene, hanem a hangszerek gyűjtésében is élen jártak. A Néprajzi Múzeumot megalapozó nagy tárgyegyüttesek kezdettől tartalmaztak népi hangszereket is. Xántus János 1869–1870 közötti kelet- és délkelet-ázsiai gyűjtésének anyagában például kilencven hangszer, illetve hangszeralkatrész található. Gróf Zichy Jenő oroszországi és kelet-ázsiai expedíciója nyomán a Néprajzi Osztályba került tárgyak között szintén vannak zenével kapcsolatosak: osztják sámándobok, csontdoromb, kéthúrú hegedű, hárfafélék és énekszámláló pálcikák.
A Síppal, dobbal, didzseriduval… című vándorkiállítás dekorációja (Fotó/Forrás: Néprajzi Múzeum)
„A Néprajzi Múzeum számára kultúrstratégiai intézményként kiemelten fontos a határon túli múzeumokkal való együttműködés. Ennek épp úgy része közös kiállítási és közönség programok megvalósítása, mint a szakmai, kutatói együttműködés” – mondta dr. Kemecsi Lajos, a budapesti intézmény főigazgatója. A Síppal, dobbal, didzseriduval… című kiállítás a Maros Megyei Múzeumban néhány példán keresztül bemutatja a hangszerek felosztásának rendszerét és a Föld különböző kontinensein megtalálható változatos hangszerek összehasonlításával a hasonlóságaikat vagy a különbözőségeiket. A látogatók meghallgathatják néhány kiállított hangszernek a hangját, és kipróbálhatnak bizonyos hangszertípusokat is.
A tárlat 2023. április 30-ig látogatható a Marosvásárhelyen, a Maros Megyei Múzeumban.
Fejléckép: A Síppal, dobbal, didzseriduval… című vándorkiállítás egyik darabja (forrás: Néprajzi Múzeum)
hírlevél
