Vizuál

„Soha senki nem látta festeni”

2017.02.08. 09:01
Ajánlom
„Egy nagyszerű kurátor több évtizedes álma valósult meg” - hangzott el az Ország Lili életművét bemutató kiállítás megnyitóján. A Nemzeti Galéria tárlatának kurátora, Kolozsváry Marianna egyedülállóan személyes bepillantást nyújt a titokzatos alkotó művészetébe.

– A kiállításon látható fotók is elárulják, hogy az ön kötődése Ország Lilihez személyes: édesapja gyűjteménye fontos része a mostani tárlatnak.

– Édesapám, Kolozsváry Ernő jó barátja volt Ország Lilinek, és egyben az egyik első gyűjtője is. Én ebben nőttem fel.

A személyes emlék másfajta képhez segített hozzá Ország Liliről ahhoz képest, aki csak a tanulmányaiból ismeri.

Ehhez adódik hozzá a több évtizedes munka, amivel az ember megpróbálja feldolgozni az életművet és a korszakot.

– Hogy találkozott az édesapja Ország Lili műveivel?

– Édesapámnak az 1960-as évek elején a híres műgyűjtő, Radnai Béla azt tanácsolta, hogy gyűjtse a saját korát, akárcsak ő: vásároljon kortárs művészektől. Ennek jegyében apámat dr. Rácz István gyűjtő mutatta be Ország Lilinek. Érdekes nő volt: furcsa megérzései voltak, előre látott dolgokat. Később mesélte el az apámnak, hogy

abban a pillanatban, mikor megismerte, tudta, hogy a számára egyik legfontosabb ember lépett be az életébe.

Ország Lili előbb a tiltott, később a tűrt művészek közé tartozott a három T-ből. Negyven éves volt, mikor az első kiállítását megrendezhette. Nagyon bátor tett volt akkor ilyen művésztől képet vásárolni.

01-kolozsvary marianna-170104-A40A8470

01-kolozsvary marianna-170104-A40A8470 (Fotó/Forrás: Szécsi István)

– Ön pedig már ebben nőtt fel?

– Viccesen azt szoktam mondani –, ami egyébként igaz –, hogy én Ország Lilinél lapozgattam a Dörmögő Dömötört. Ezek a művészek –, ahogy ő is –, amikor semmilyen más megélhetés nem volt, a Bábszínházban dolgoztak, vagy gyereklapokba rajzoltak, gyerekkönyveket illusztráltak. Amíg az apám képekről beszélt, addig nekem a kezembe nyomtak pár gyereklapot. De így is belekerül az ember abban a világba.

Beleivódik az emberbe a művek szeretete és maguk a művek is.

A háttér aztán később rakódik rá, például hogy a városos képek a prágai temetőnek a sírköveiből rakódnak össze.

– Megismerhető Ország Lili művészete?

– Több évtizeden keresztül próbálja megfejteni az ember a titkot, de a titok – titok marad. Nem lehet tudni például, hogy hogyan alkotta a képeit technikai értelemben. Apám elmondása szerint sose festett senki előtt. Számára a festés imádság volt, úgy is alkotott, mint a középkori mesterek: háromszor lealapozta a farostlemezt titánfehérrel. De soha senki nem látta festeni, sőt, a félig kész képeket is a fal felé fordította, mikor ment hozzá valaki.

– A Labirintust most először építették fel a művész elképzelései szerint. Maradt fenn konkrét leírás, vagy terv?

– Ország Lili úgy képzelte el, hogy ezek a művek mementók, mint szinte minden képe. Olyanok, mint egy freskó maradvány: a falnak hol az egyik, hol a másik pontján bukkan elő egy festmény részlet. Ezeket a képeket nem úgy kell bemutatni, ahogy azt a kiállítóterekben szokták: egy tengely mentén, egymástól 50 centiméter távolságra. Egy sohase volt, vagy letűnt kor maradványai: paloták, palotabelsők, a Királlyal, a Királynővel, a Távozóval, a Várakozóval, ahogy ő bizonyos figurákat elnevezett. Úgy kell őket összeilleszteni egymás alá-fölé, egymással érintkeztetve, hogy érződjenek a terek, melyekben ezek a figurák élnek, léteznek. Emellett a Labirintus egy stilizált emberalak, a végén a fejjel. Ez azt jelenti, hogy a labirintusok bennünk vannak. Eljutunk az életünk labirintusának végéig, ami, ahogy Ország Lili nevezte: a fej, ahova egy pici ablakon pillanthatunk be. Az egyik olvasata ennek, hogy

az embernek vannak olyan gondolatai, amit amiket el akar rejteni, amikbe csak kis résen engedi, hogy valaki bepillantást nyerjen.

A másik, hogy ennek a Labirintusnak labirintusnak van olyan része, ahova halandó nem juthat el, csak a kiválasztottak. Mindenki más legfeljebb bepillantást nyerhet, és láthatja, hogy az ablakon túl emberek élnek, újabb és újabb ajtók nyílnak.

– Befejezettnek tekinthető a ciklus?

– Nem tudjuk, mi lett volna, ha nem hal meg. Ahogy közeledünk a Labirintus végéhez, azt lehet mondani, hogy Ország Lili érezte a sorsát. Az utolsó képek már elsötétülnek, az ajtók hirtelen eltűnnek, bezárulnak, az ablakok sötétek lesznek. Egyik utolsó képe a Megroppant falak. A palota tartóoszlopa összeroppan, érezhető, hogy itt a vég.

Az angyal már csak kíséri az embert, de az ember nem tud kijutni a Labirintusból.

Ezért áll a végén a szimbolikus kapu, ami döngve bezárul, mikor az ember elhagyja a kiállítást.

Árny a kövön - Ország Lili művészete 

A kiállítás 2017. március 26-ig látogatható a Magyar Nemzeti Galériában.

A tárlatról szóló írásunkat itt olvashatják.

Először építették fel a boszorkányos festőnő labirintusát

Kapcsolódó

Először építették fel a boszorkányos festőnő labirintusát

Téglafalak, rétegek, múmiák, egymásra halmozott sírkövek, ikonok és nyomtatott áramkörök. A 90 éve született Ország Lili munkáiból a Magyar Nemzeti Galériában rendeztek kiállítást.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 zenemű, amely kapudrog lehet Bartók Bélához

Bartók zenéje nem könnyű. Hiába vált az egyik legismertebb magyar művészszemélyiséggé, valószínűleg többször találkozunk róla elnevezett utcával, térrel, mint a zeneműveivel. Ezen segítünk most.
Klasszikus

És Ön olvas még zenei könyveket?

A klasszikus zene közönsége szűk, de szeret olvasni. Ez kihívás egy könyvkiadónak, a Rózsavölgyi pedig számos újdonsággal szolgálhat az érdeklődőknek.
Klasszikus

Szívet melengető videó: Pillangó szállt a fuvolaművész homlokára játék közben

Létezik ennél igazabb megerősítés egy muzsikus számára, mint az, hogy egy pillangó is gyönyörködni kezd a játékában?
Jazz/World

Fekete-Kovács Kornél: „Amikor improvizálunk, akkor meditálunk”

Fekete-Kovács Kornél a „jógikus” lét tíz alapvető szabályát foglalta zenébe a Foundations című új, tíztételes művében, amit március 27-én mutatnak be a Müpában. A Modern Art Orchestra mellett olyan vendégművészek működnek közre az üzenet átadásában, mint Harcsa Veronika, Szakcsi Lakatos Béla, Fenyvesi Márton, Dés András és Szalai Péter.
Könyv

Mondd meg te, melyik volt 2018 legjobb magyar könyve!

2019-ben is átadják a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. A 2016-ban megalapított elismerésekkel az előző év legjobb magyar szép- és tényirodalmi könyveit díjazzák. A nyertesek idén már 2-2 millió forintot és 30 millió forint értékű médiatámogatást kapnak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál videó

Táncra kelnek a műalkotások a Budapest Art Week imázsfilmjében – VIDEÓ

Az április 9. és 14. között zajló Budapest Art Week célja, hogy felhívja a figyelmet a hazai képzőművészeti világ sokszínűségére, és a mindennapok részévé tegye a képzőművészet iránti érdeklődést.
Vizuál Film

Újra megrendezik az Úton Online Filmfesztivált  

Mit jelent úton lenni? Teszik fel a kérdést évről-évre a Tartóshullám/Mediawave Együttlét online filmfesztiváljának válogatói. Ingyenesen nézhető filmjeik idén a "rítus" köré szerveződnek, március 31-ig lehet szavazni rájuk, de egészen április 29-ig szabadon nézhetőek. 
Vizuál hír

Bruno Ganz gyémántgyűrűjét Jens Harzer német színész viselheti tovább

A német nyelvű színházművészet legrangosabb elismerését, a gyémántokkal kirakott Iffland-gyűrűt Jens Harzer német színésznek adta tovább korábbi kitüntetettje, Bruno Ganz - jelentette be az osztrák kulturális minisztérium, a februárban 77 évesen elhunyt svájci filmszínész végrendeletének felnyitása után. 
Vizuál hír

Egy napra hazavihetsz egy Picassót

...csak meg kell indokolni, miért szeretnéd, ha a te lakásod falán lógna. Az ötlet, amivel egy Picasso-kiállítást reklámoznak, kicsit olyan, mintha egy Hamupipőke-rajongó műgyűjtő fejéből pattant volna ki. Megkapod a képet, de mindössze egyetlen napra. Arról nincs információnk, hogy akkor vinnék vissza a múzeumba, mikor éjfélt üt az óra, de úgy lenne stílusos.
Vizuál fotó

KÉP-regény: Fényképezzünk Madonnát!

A Fidelio új sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Íme az első rész, amely az Evita című film budapesti forgatásához kötődik.