Vizuál

Sokkolni a síron túlról is – a Ludwig Múzeum új kiállításán jártunk

2023.04.25. 07:30
Ajánlom
Boris Lurie és Wolf Vostell munkássága a holokauszt és a háború traumájával szembesítette a társadalmat az ötvenes évektől kezdve. Műfaji határokat átlépő, társadalomkritikus műveik most először láthatók együtt Magyarországon a Ludwig Múzeumban.

Sokkoló, elborzasztó, mégis nézzük a képeket, igaz, néhány műnél szinte eltakarjuk a szemünket. A zsigereinkben érezzük ugyanis, hogy nem akarjuk látni Boris Lurie kollázsát, amelyen egy combfixet viselő nő bámulja a koncentrációs táborban egymásra halmozott hullákat. Nem akarjuk látni, de mégis megnézzük, mert a több évtizede készült munka fontos mementó, ennyi év távlatából is erős hatást vált ki a befogadóból.

Boris Lurie soha életében nem adott el egyetlen festményt sem, egy kunyhóban éldegélt, halála után viszont 100 millió dollárért keltek el a művei.

A festő, illusztrátor, szobrász, a No!art mozgalom társalapítója Leningrádban, a mai Szentpéterváron született 1924-ben, de családja kétéves korában Lettországba költözött. Tizenhat évesen került be a rigai gettóba, édesanyját, nővérét és nagymamáját meggyilkolták a nácik a Rumbulai erdőben. A fiatal Lurie több koncentrációs tábort is megjárt: édesapjával együtt, éppen Buchenwaldban raboskodtak, amikor az amerikaiak felszabadították a táborokat. 1946-ban vándorolt ki apjával New Yorkba, ahol azonnal belevetette magát a művészeti munkába, pedig korábban szinte semmilyen formális előképzettséget nem szerzett. Hamar társaságra lelt a New York-i emigráns művészek körében, és 1959-ben megalapította a NO!art mozgalmat, Sam Goodmannal és Stanley Fisherrel együtt. Az anti-művészet koncepcióján nyugvó mozgalom célja nem kevesebb volt, mint

kendőzetlenül ábrázolni a háború utáni valóságot és szembesíteni a társadalmat a háború borzalmaival, így segítve a kollektív traumafeldolgozást.

vegeldaniel_ok2-131427.jpg

Boris Lurie és Wolf Vostell. Művészet a soá után kiállítás. (Fotó/Forrás: Végel Dániel / Ludwig Múzeum)

A NO!art radikálisan szállt szembe az amerikai kultúrával, ez pedig leginkább Lurie munkáin tűnik ki. A művész olyan, tabunak számító témákkal sokkolta a társadalmat, mint a háború, a rasszizmus és a szexizmus. Noha Lurie egy patkányoktól hemzsegő, lerobbant helyen élt az East Village-ben – amit ő maga csak úgy emlegetett, „az én New York-i rigai gettó pótlékom” – élete végén jelentős vagyonra tett szert, de nem művészete, hanem üzleti érzéke révén: ingatlannal, később pedig részvényekkel foglalkozott. Ezt a képességét valószínűleg szándékosan nem kamatoztatta a művészet terén, mivel

a legenda szerint nemcsak, hogy nem adott el alkotásokat, hanem egyenesen lebeszélte a potenciális műgyűjtőket a vásárlásról.

A szintén zsidó származású Wolf Vostell-lel 1964 körül találkozott az USA-ban, és azonnal szellemi társra leltek egymás személyében. Lurie a festészet, Vostell viszont az akcióművészet oldaláról közelítette meg ugyanazt a témát: radikális módon vették fel a harcot a közönnyel és elértéktelenedéssel szemben, szembesítve a fogyasztói társadalmat annak hibáival, valamint a holokauszt tragédiájával.

Európában elsőként Vostell rendezett happeninget 1958-ban Párizsban, majd 1961-ben Németországban.

A Das Theater ist auf der Strasse című happening során Vostell arra kérte a járókelőket, hogy egy plakátokkal befedett utcai fal előtt, a rétegeket visszatépve az előbukkanó motívumok alapján hajtsanak végre cselekvéssorokat, például gyújtsanak rá, ha egy cigaretta-ikon bukkant elő.

vegeldanielcom-529373_ok-131426.jpg

Boris Lurie és Wolf Vostell. Művészet a soá után kiállítás. (Fotó/Forrás: Végel Dániel / Ludwig Múzeum)

A Ludwig Múzeumban számos Vostell-happeningből láthatunk fényképet, köztük A berlini 100 esemény, az egyik leghíresebb You és a TV-borjú című munkákból. Vostell pályája kezdetén a nemzetközi fluxus mozgalomhoz tartozott, az ötvenes évek óta foglalkozott a soá kibeszéletlen traumájával.

A német avantgárd emblematikus figurája folyamatosan provokált happeningjeivel:

a berlini dadaisták agresszivitását, destruktivitását és társadalombírálatát örökítette tovább művein, amelyeknél a véletlen és a rendetlenség, az egyszeri és megismételhetetlen történés fontos momentumnak számított.

Az egyik kedvenc munkánkat a kiállításról Boris Lurie jegyzi. A Szerelemsorozat: Pirosra kötözve című, 1965-ban készített, hatalmas kollázson egy összekötözött alak látható fekvő pozícióban. Első ránézésre egy magassarkú csizmát viselő nőt vélünk felfedezni a figurában, közelebb lépve azonban kitűnik, hogy az alakhoz egy férfi arca tartozik. A nagy formátum használata a politikai plakátokat idézi, a piros, fekete és fehér erős kombinációja pedig eszünkbe juttatja a náci zászlókat.

A figura magatehetetlenül, összekötözve fekszik, megidézve a BDSM szexuális gyakorlatát,

azaz a kötözés-fegyelmezés, a dominancia-alávetettség és szado-mazochizmus fogalmait. Lurie BDSM-magazinokban talált képeket korábbi munkáiban is használt, soha nem félt ugyanis az aktuális társadalmi és politikai kontextusba helyezni a szexualitást, így használva fel ezt is a szembesítésre, a fogyasztói társadalom fricskájaként. Az 1960-as évek kritikus generációjának egy része a szado-mazochizmust a tekintélyelvű, autokratikus struktúrák bizonyítékaként értelmezte, innentől pedig csak egy lépés volt azt összekapcsolni a fasizmussal.

vegeldaniel_ok-131426.jpg

Boris Lurie és Wolf Vostell. Művészet a soá után kiállítás. Jobbra a szélén: a Szerelemsorozat: Pirosra kötözve című mű látható. (Fotó/Forrás: Végel Dániel)

A másik nagy kedvencünk a hiánypótló tárlatról Wolf Vostell 1988-ban készített Holokauszt-emlékmű című alkotása. Az óriási vászon közepére a művész egy fekete gránitot applikált rá, amely egyszerre emlékeztet koporsóra és lövészárokra. A műből, pontosabban egy arra erősített magnetofonból, egy hangfelvétel szól:

Vostell olvassa fel az ellenállók nevét, akik a Hitler elleni, 1944. július 20-ai merényletet tervezték.

A megrázó alkotás talán az egyik legerősebb a kiállított munkák közül.

Vostell_ZyklusMania1-111249.jpg

Wolf Vostell, Zyklus Mania, Völkermord, 1973 mirror, fish skeleton, pencil, and bluring on magazine with nail in box with sign, 40.5 × 30.2 × 11.7 cm Private collection ©The Wolf Vostell Estate/VG Bild Kunst. Courtesy Archivo Happening Vostell, Junta de Extremadura (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)

A művek azért is sokkolóak, és hatolnak a zsigerekig, mert noha a múlt borzalmait dolgozzák fel, a jelent is eszünkbe juttatják. Elég, ha csak a szomszédunkban zajló véres háborúra gondolunk, ahol annak kezdete óta rengeteg nőt erőszakoltak meg a katonák, és amelyben a férfiakat kötelező katonai szolgálattal öldöklésre kényszerítik. A világ tehát kicsit sem lett jobb hely a második világháború óta, sőt. Mintha az emberiség nem tanulna a hibáiból, Boris Lurie és Wolf Vostell művei pedig pontosan erre emlékeztetnek: a mit sem változó emberi természetre, amely előbb vagy utóbb, de mindenképpen katasztrófákhoz vezet.

Fejléckép: Boris Lurie és Wolf Vostell. Művészet a soá után kiállítás. Jobbra a szélén: a Szerelemsorozat: Pirosra kötözve című mű látható. (Fotó/Forrás: Végel Dániel)

A művészet, mint a túlélés lehetősége – új kiállítás nyílt a Ludwig Múzeumban

Kapcsolódó

A művészet, mint a túlélés lehetősége – új kiállítás nyílt a Ludwig Múzeumban

Boris Lurie és Wolf Vostell műfaji határokat átlépő, társadalomkritikus művei most először láthatók együtt Magyarországon. Az ötvenes évek végétől mindkét művész radikálisan közelített a holokauszt témájához, személyes érintettsége miatt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Kettévágott Carmina Burana – reakciók az operaházi büfébotrányra

Bogányi Tibor karmester visszalépett az operaház Carmina Burana-produkciók vezénylésétől, mivel főigazgatói döntésre szünetet kell beiktatni az előadásba. Az ügy számos viharos reakciót váltott ki.
Vizuál

Elhunyt Koncz András festőművész

A Munkácsy-díjas festőművész, Koncz Zsuzsa énekesnő öccse hosszú, méltósággal viselt, súlyos betegség után hunyt el március 2-án hajnalban, életének hetvenegyedik évében.
Zenés színház

„Mindenkinek ajánlom, hogy menjen ki éjszaka az erdőbe!” – interjú Claus Guthtal

A világ egyik legjelentősebb operarendezője, Claus Guth nemrég Budapestre látogatott: számos neves színház után a Magyar Állami Operaház is átvette Don Giovanni-rendezését. Ebből az alkalomból kérdeztük az alkotót.
Vizuál

Elhunyt Vadász György építész

Életének 92. évében, március 3-án elhunyt Vadász György Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építőművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a nemzet művésze. A kilencvenes években készült épületeivel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a bauhaus ismét népszerűvé vált a hazai építészetben.
Színház

Oidipusz a politika útvesztőjében – bemutatták Szikszai Rémusz rendezését a Radnóti Színházban

A Radnóti Színház legújabb előadásában Oidipusz egy idealista, ígéretes politikus, akinek szembe kell néznie a múlt terheivel. A produkció bemutatójára március 3-án került sor. A főszerepekben mások mellett Pál András, Kováts Adél és László Zsolt látható.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál kritika

Földi paradicsom még sohasem volt ennyire undorító

Minden idők egyik legjobb holokausztfilmjét készítette el Jonathan Glazer, aki Érdekvédelmi terület című filmjében egy olyan, önmagából kifordult, torz világot tár a szemünk elé, amelyben az együttérzés számít bűnnek.
Vizuál ajánló

Ismerje meg az épületet, ahol Kossuth Lajos elmondta híres beszédét!

Március 16-án Forradalmi események a „Tündérpalotában” címmel ünnepi épülettörténeti sétán vehetünk részt Dr. Csorba László történész vezetésével, amely során megismerhetjük Pesti Vigadó és az 1848/49-es forradalom közös történetét.
Vizuál vadász györgy

Elhunyt Vadász György építész

Életének 92. évében, március 3-án elhunyt Vadász György Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építőművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a nemzet művésze. A kilencvenes években készült épületeivel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a bauhaus ismét népszerűvé vált a hazai építészetben.
Vizuál gyász

Elhunyt Koncz András festőművész

A Munkácsy-díjas festőművész, Koncz Zsuzsa énekesnő öccse hosszú, méltósággal viselt, súlyos betegség után hunyt el március 2-án hajnalban, életének hetvenegyedik évében.
Vizuál hír

Ezekkel a kiállításokkal várja idén a látogatókat a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria

Az ókori Mezopotámia örökségét bemutató nagyszabású tárlattal, Munkácsy Mihály születésének 180. évfordulója előtt tisztelgő emlékkiállítással, valamint Anna Margit életművéből nyíló tárlattal is készülnek.