Vizuál

Strauss-születésnap a múzeumban

2014.06.26. 08:44
Ajánlom
Az idén százötven éve született Richard Strausst ünneplők sorához csatolakozott az Osztrák Színházi Múzeum legújabb, a zeneszerző teljes életművét bemutató kiállítása. MAGAZIN

A Lobkowitz-palota első emeletén június 12-én nyílt meg az az időszakos tárlat, amelyen Richard Strauss színpadi műveinek, operáinak és balettjeinek előadásai állnak a középpontban. A legnagyobb hangsúlyt a művek közül a Salome, az Elektra, A rózsalovag és Az árnyék nélküli asszony kapták, ezek által a Hugo von Hofmannsthallal és az Alfred Rollerrel való intenzív munkakapcsolatba is bepillantást kaphatunk. Levelek és egyéb feljegyzések, partitúra- és librettóoldalak, jelmeztervek és díszletmakettek, a korai előadók műtermi körülmények között készült fotói, híres előadások kosztümjei, megannyi filmrészlet - félszáznál többet számlál a kiállított anyag.

Az első teremben sötétkékek a falak, rajtuk sárga pöttyök, egy fehér gömbre a Föld távoli képét vetítik. Egy másik világba, a Strauss-univerzumba kerültünk, ahol a hangszórókból a leghíresebb operarészleteket hallhatjuk. Az egyik falon (stílszerűen kotta-) idővonal, a dátumokhoz és a műcímekhez többnyire privát fotókat rendeltek hozzá a kiállítás kurátorai, a képeken a komponista fiatalon, pályája csúcsán, családdal, egyedül, hangszer mellett, de látható itt Richard Strauss egyik karmesteri pálcája is. A másikon két komoly-komor világú operához, a „botrányos siker" Saloméhoz és az Elektrához kapcsolódó idézetek, fotók, reprók, eredeti és facsimile dokumentumok találhatók. Az egyszerű érdeklődőknek és az ínyenceknek is kedveztek a kurátorok a válogatással: számos, a kornak megfelelően műteremben beállított jelmezes fotó az első bemutatók főszereplő énekesnőiről, Max Reinhardt eredeti rendezői példánya Salzburgból, Anna Bahr-Mildenburg színes kövekkel gazdagon díszített, Klütaimnésztra-jelmeze az 1909-es Hofoper-beli előadásból.

Természetesen külön termet kap A rózsalovag, a kiállítótér hangulata az operának megfelelően jóval derűsebb, világosabb. Itt végigböngészhetjük Alfred Roller azóta megkerülhetetlenné vált díszlet- és jelmezterveket tartalmazó könyvének lapjait, kisilabizálhatjuk a zeneszerző dedikálását a zongorakivonaton. Elisabeth Höngen (Octavian) és Wilma Lipp (Sophie) 1946-ból származó jelmezeit az ősbemutató ezüst rózsája egészíti ki, érdekességképp pedig megtekinthetjük Robert Wiene némafilmjét is1926-ból. (A Bécsben és Alsó-Ausztriában forgatott mozi a költségek miatt egyébként csődbe vitte a Pan-Filmet.) Hugo von Hofmannstahl forgatókönyve hat percbe sűríti az operát, bár a vég itt felhőtlenül boldog, mert mindenki megtalálja a párját a záró álarcosbálon. A filmet még ebben az évben levetítették Drezdában a Semperoperben, a premieren a száztagú zenekart Richard Strauss vezényelte. A zenei anyagot fonográflemezen is megjelentették, hogy zenekar híján is teljes legyen a nézői élmény.

A kevéssé ismert színpadi művek is kapnak figyelmet az időrendet követő tárlaton. A Josephs Legende (József-legenda) és a korában igen drágának számító Schlagobers (Tejszín) képanyagát, jelmez- és díszletterveit először láthatja nagyközönség. Az utóbbi büdzséje miatt még az illetékes minisztériumból is érkezett ellenvetés, Richard Straussnak azonban nem számítottak sem a nehéz gazdasági viszonyok, sem a magas munkanélküliségi adatok, őt csak az előadás pazar kiállítása érdekelte. Bár a több mint háromszáz jelmezt aztán magántámogatók segítségével sikerült finanszírozni, a kritikusok nem lelkesedtek a drága édességekért.

A derűt ismét a komor kékség váltja, amint Az árnyék nélküli asszonyhoz jutunk. Az elrendezés nem különbözik az eddigiektől: fotók, Roller-rajzok, egy Kokoschka-távirat facsimiléje mint érdekesség. Végül egy ellentmondásos témához kapunk adalékokat a Strauss és a nemzetiszocialista időszak című teremben - itt kapott helyet A hallgatag asszony Stefan Zweig kézírásos librettója -, zárásképp pedig egy civil és nyilvánosság előtti pillanatokat is megörökítő filmet nézhetünk meg.

A kiállítás 2015. február 9-ig látogatható az Osztrák Színházi Múzeumban (Theatermuseum, Bécs, Lobkowitzplatz 2, nyitva tartás: kedd kivételével minden nap 10 és 18 óra között)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Könyv

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.
Jazz/World

Elkészült a Kossuth téri ünnepség és a tűzijáték zenéje

Az István király dicsérete című mű zeneszerzője Szarka Tamás, a Ghymes együttes alapító tagja, szólistaként Miklósa Erika operaénekesnő hallható.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál mesterségek ünnepe

Mesés mesterségek őrzői

Augusztus 17-20. között 32. alkalommal rendezik meg a Mesterségek Ünnepét a Budai Várban, ahol nyolc ország, köztük Irán népművészei is bemutatkoznak. Rubovszky Éva, az iráni programok szervezője mesélt lapunknak a több ezer éves perzsa civilizációról és annak tárgyi kultúrájáról.
Vizuál Ostrom

Magyar alkotó filmje is esélyes a Diák Oscarra

Kovács István Ostrom című diplomafilmje a nemzetközi fikciós rövidfilm kategóriában jutott be a jelöltek közé.
Vizuál street art

24 óra alatt eltűnt a legújabb utcai Banksy-mű

Az egyik legismertebb kortárs művész minden munkájának feltűnése eseményszámba megy. Ilyen hamar viszont ritkán tűnnek el alkotásai.
Vizuál frida kahlo

Válaszolt a mexikói követség a Frida Kahlo-kiállítást ért támadásra

„Frida Kahlo: kommunista, trockista, de mindezek előtt, művész” – szögezi le David Nájera nagykövet a Magyar Időkben megjelent cikkre reagálva. A lapban támadott kiállítást már ez első héten tízezer látogató tekintette meg.
Vizuál british múzeum

Már a Húsvét-szigetekről is támadják a British Museumot

A Húsvét-sziget őslakos közösségei egy egyedülálló moai szobrot szeretnének visszakapni a múzeumtól. A szobrot a britek még 150 éve vitték el a Chile partjaitól 3500 kilométerre lévő szigetről, hogy Viktória királynőnek ajándékozzák.