Vizuál

Strucctojással alapított gyűjteményt a magyar világutazó

Százéves a Hopp Múzeum
2019.07.15. 17:00
Ajánlom
A keleti tárgyak magyar gyűjtői mind más céllal utaztak távoli tájakra, ahonnan eleinte saját kedvükre hoztak haza érdekességeket. Hopp Ferenc sem állt meg a tárgyaknál, villája kertjét is ritka növényekkel népesítette be.

Az idén száz esztendeje elhunyt világutazó optikus, a jelenlegi Csehország területén fekvő Fulnekről származó, magát büszkén magyarnak valló

Hopp Ferenc 1919-ben a magyar államra hagyományozta 4000 darabos műgyűjteményét, valamint Andrássy úti villáját, hogy létrehozzák belőle és benne az ország első ázsiai közgyűjtemény.

Hopp_Ferenc_mugyujto-210637.jpg

Hopp Ferenc (Fotó/Forrás: wikipedia)

A múzeum megalakulását követő években Hopp tárgyai mellé a hazai közgyűjtemények keleti tárgyai (Xántus János, gróf Zichy Jenő, gróf Vay Péter gyűjtése), továbbá jelentős műgyűjtők (Schwaiger Imre, Delmár Emil, Fettick Ottó, Ágai Béla stb.) szerzeményei is bekerültek. A gyűjtemény hozzáértő rendszerezése és osztályozása, a szakszerű muzeológiai munka és az igazgatók külföldi kapcsolatai is nagyban hozzájárultak, hogy a múzeum 30 000 darabos gyűjteményébe ma olyan ritkaságok tartoznak, mint a legutóbb a 2016-os Nágák, elefántok, madarak című kiállításon látható sziámi buddhista tekercsek vagy a Felvinczi Takács Zoltán által vásárolt 7. századi ülő démonfigura.

Made in Asia. Százéves a Hopp Múzeum című kiállítás a múzeum százötven éves gyűjteményének legjavát mutatják be egy éven keresztül. A tárlat sorra veszi a múzeumalapítást követő nagy korszakokat, az intézmény első igazgatója, Felvinczi Takács Zoltán művészettörténész nevéhez fűződő, két világháború közötti időszaktól a 2017-ben elhunyt neves sinológus, Ferenczy Mária nevéhez köthető buddhista kiállítások időszakáig.

Jelen kiállítás – az időszaki cserékkel együtt – több mint ötszáz műtárgyat vonultat fel a markánsabb múzeumtörténeti periódusok mentén vizsgálva a különböző korszakok, lehetőségek és gyűjteményezési szempontok alapján létrejött tárgyanyag legreprezentatívabb darabjait és tárgycsoportjait.

A kiállításra szánt darabok állapotának megóvása érdekében egyes műtárgyaknál vagy csoportoknál negyedéves cseréket iktatnak be.

Egyúttal megidézik a múzeum történetének jellegzetes alakjait, a huszadik századi magyar (és világ)történelmi korszakokban a múzeum működését, gyűjteményezésének irányát jelentősen meghatározó igazgatókat, munkatársakat, közelebb hozzák a kvalitásos és gyakran kalandos sorsú műtárgyak történetét – egyedi lehetőséget teremtve a látogatónak, hogy a huszadik század történelmét egy magyar múzeum ázsiai műtárgyainak összefüggésrendszerében gondolhassa újra.

Külön érdekesség, hogy a nagyközönség előtt rendszerint csak egy-egy kultúra kiemelésével, időszaki kiállításokon megmutatkozó Hopp Múzeum most

a Made in Asia kiállításban minden gyűjteményét felvonultathatja (a kínai, a japán, a koreai, az indiai, a délkelet-ázsiai, a mongol, a tibeti-nepáli, a közel-keleti és a Zichy-féle régészeti gyűjteményt)

– hogy így, kiemelkedőbb műtárgyainkból válogatva, „mini állandó kiállítással” kedveskedhessen a látogatóknak.

 

Made in Asia: a kiállítás

A lépcsőfordulóban található a Hopp Múzeum 1-es leltári számot viselő műtárgya, a nevezetes strucctojás, melyet Hopp vásárolt első világ körüli útján Ádenben, valamint a gyűjteményhagyományozást tartalmazó végrendelete.

Az emeletre érve, a bevezető folyosó falain öt olyan, a hazai ázsiai műgyűjtés kezdeteit jelentő személyiséggel ismerkedhetünk meg, akik mind más-más céllal utazták be a Keletet, gyűjteményeik létrejötte azonban a magyarországi ázsiai műgyűjtés fontos mérföldkövei lettek. Itt jelenik meg a kiállításban először a múzeumalapító Hopp Ferenc mellett Xántus János, gróf Zichy Jenő, gróf Vay Péter és dr. Bozóky Dezső alakja. A folyosó végén egy sziámi Buddha-fej fogadja a látogatót, amely Duka Tivadar, a Kőrösi Csoma Sándor emlékét Indiában oly lelkiismeretesen kutató, az indiai hadseregben szolgáló magyar orvos ajándékaként került előbb a Nemzeti Múzeumba, majd onnan a Hopp Múzeum gyűjteményébe.

Az első terem a múzeum első igazgatójának, Felvinczi Takács Zoltánnak (igazgatói periódusa: 1919–1947) gyűjteményezési szempontjait, kapcsolatrendszerének, egész igazgatói működésének vizuális lenyomatát magán viseli.

Felvinczi Hoppnak is segítségére volt az akkor még kedvtelésből vásárolt tárgyak gyűjteménnyé fejlesztésében.

Ebben a teremben kapnak helyet a más közgyűjteményekből átkerült nagyobb gyűjtemények (például Vay Péter japán festészeti anyaga és fametszetgyűjtése, Xántus János kínai bronztárgyai), valamint Felvinczi Takács Zoltán meghatározó jáde- és bronzvásárlásai. A teremben kiállított indiai műtárgyak (a gandhárai buddhista plasztikák, a mathurái hindu szobrok) az egykor Delhiben működő műkereskedő, Schwaiger Imre ajándékaiként kerültek a Hopp Múzeumba, míg a színpompás wayang golek bábegyüttes Zboray Ernő hagyatéka volt. A kínai, japán, indiai és délkelet-ázsiai tárgyak szédítő gazdagsága jól reprezentálja ezt a termékeny gyűjteményezési periódust.

A második terem a Hopp Múzeum II. világháború után kezdődő korszakának tárgyaival foglalkozik. Ez alatt az időszak alatt a múzeum az Iparművészeti Múzeumhoz került, s igazgatója a régész Horváth Tibor lett (igazgatói periódusa: 1948–1972). A terem kiállítási tárgyai között megtalálhatjuk a teamester Horváth Japánban vásárolt kínai és japán tárgyain túl számos jeles gyűjtőnek (például Fettick Ottó, Montenuovo Nándor, Ágai család) az 1950-es években részben politikai, részben gazdasági nyomásra állami tulajdonba vett, illetve megvásárolt gyűjteményeinek kiváló tárgyait. A terem kiemelt részén helyezték el

a közel-keleti gyűjteménynek azokat a darabjait, melyeket a múzeum dolgozói válogattak ki a csepeli Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek udvarán beolvasztásra váró „fémhulladékból”.

Feher_koponyeges_Kannon-170325.jpg

Ismeretlen művész, Fehér köpönyeges Kannon, függő tekercskép (japán: kakemono), Japán, Edo-kor, 17. század (Fotó/Forrás: Hopp Ferenc Múzeum)

A harmadik terem az állami ajándékozások terme. A kiállított tárgyak révén az ajándékozó országok (Kína, Korea, Mongólia, Vietnám) egy meghatározott képet akartak kialakítani önmagukról. Megfigyelhető, hogy az egyes ajándékozások mögött mennyire eltérő önreprezentációs szándék rajzolódik ki. Hogy míg a kínaiak a „forradalom korának” emberét és annak esztétikai látásmódját kívánták előtérbe helyezni, a koreaiak vagy a vietnámiak tradicionális viseletek, illetve 11–12. századi kerámiatárgyak ajándékozásával a töretlen hagyományon keresztül utaltak (vissza) önmagukra és történelmükre.

Külön említést érdemel, hogy szintén a harmadik teremben található annak a tekercskép-sorozatnak több darabja, melyet Miklós Pál művészettörténész, sinológus, a múzeum egykori igazgatója, a dunhuangi Ezer Buddha-barlangtemplomok kutatója ajándékozott a múzeumnak. A sorozat a dunhuangi falfestmények részleteit mutatja be.

A negyedik terem kialakításának középpontjában a buddhista művészet áll. A buddhista anyag gyűjtését és rendszerezését eredetileg már a múzeum első igazgatója, Felvinczi Takács Zoltán megkezdte

a japán művészetteoretikus, Okakura Kakuzo „Ázsia egy és örök” gondolatához kapcsolódva, aki Ázsia közös szellemi kincsének a buddhizmust tekintette.

Az évtizedeken keresztül mellőzött szakrális anyag nagyszabású feldolgozása és kiállítása az 1988-ban a múzeum élére került Ferenczy Mária sinológus igazgatása alatt indult el. A buddhizmus főbb ágainak művészetét az egykori kiállítássorozat kiemelkedő műtárgyaival mutatjuk be.

 

Kerti és kerítéskiállítás

Hopp Ferenc az első világ körüli utazása után, 1885-ben vásárolta meg Budapesten az Andrássy út 103. szám alatt található villaépületet, mely a Sugár út (1885-től Andrássy út) építkezéseinek első szakaszában épült. Hopp Ferencnek nemcsak közvetlen tárgyi környezete, hanem otthona és kertje is tükrözte a Kelet iránti érdeklődését.

A villa kertjébe ritka növényeket telepített és keleti műtárgyakat helyezett el benne.

A jávai botanikus kertben (Buitenzorg, a mai Bogor Indonéziában) tett látogatása nyomán saját otthonát Buitenzorg-laknak nevezte (a holland szó jelentése: „gond nélküli hely”). Ebben a különleges környezetben Hopp Ferenc gyakran és szívesen fogadott vendégeket, akiket rendre meg is örökített a villa kertjében készült fotográfiákon.

A századfordulón az egykori Knorr-villa második tulajdonosa,

Hopp Ferenc ötvenéves kora után igazi globetrotterként, ötször utazta körbe a Földet. Itthon a neves „Calderoni és Tsa” optikai és tanszergyártó cég sikeres tulajdonosa, köztiszteletben álló személy volt.

A „Fesztelenek köre” vezéralakjának kalandos élete, izgalmas életútja a Hopp-villa kertjében és kerítésén elevenedik meg. A villa és a kert kialakításának történetéről, valamint a kert néhai és ma is ott álló műtárgyairól szöveges táblák, archív fotók és a kert történetének egy-egy érdekes eseményét megelevenítő tárgyak mesélnek.

A jubileumi évre a centenáriumi kiállítás mellett további meglepetésekkel is készülnek. A Hopp Múzeum jubileumához szorosan kapcsolódva egy hiánypótló kézikönyvet, a múzeum gyűjteményeinek történetét és a legjelentősebb műtárgyak bemutatását veheti kezébe az olvasó (a kötet angol és magyar nyelven is megvásárolható lesz). A közeljövőben megjelentetik a Múzeumpedagógiai Kiskönyvtár sorozat jubileumi különkiadását is, mely Hopp Ferenc életét és munkásságát mutatja be, míg ősszel ugyancsak két nyelven adják közre a kert és az épület történetét bemutató kötetüket számos archív fotóval illusztrálva.

(címlapkép: 1902. Magyarország, Budapest VI. Andrássy út 103. Hopp Ferenc világutazó kertje, Cholnoky Jenő és felesége Barrois Petronella.)

Múzeum időszaki kiállításait mindig színes és változatos programok segítségével igyekeznek közelebb vinni látogatóikhoz. Idén a múzeum kapuin kilépve a múzeumra mint épületre és mint kulturális intézményre, a hozzá kötődő gyűjtőknek, igazgatóknak és műtárgyaiknak Budapest várostörténetében elfoglalt egykori és jelenlegi szerepére, jelentőségére is reflektálnak. A szokásos tárlatvezetések, múzeumpedagógiai foglalkozások mellett a kerti kiállításhoz kapcsolódó játékokkal, a nyári időszakban kertmozival készülnek a jubileumi évre. Kiemelt jelentőséget kapnak az ázsiai kultúrák jeles évfordulói, így a japán–magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 150. évfordulója, Mahátma Gandhi születésének 150. évfordulója, a Kínai Népköztársaság megalapításának 70., valamint a koreai–magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulója.

MADE IN ASIA - Százéves a Hopp Múzeum
2019. június 20. – 2020. augusztus 30.
Kurátorok: Dr. Fajcsák Györgyi, Hársvölgyi Virág
Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum

A nénikéd, aki táncosnő volt Sanghajban, az...

Kapcsolódó

A nénikéd, aki táncosnő volt Sanghajban, az...

A harmincas-negyvenes évek Budapestje megőrült az egzotikus távol-keletért. A bohémek a körtéri Sanghay Bárba jártak, de a valódi Sanghajban is akadtak magyarok. Például Dessewffy Flóra táncosnő, akinek karrierjéről még rokonai se tudtak. Fajcsák Györgyivel, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum igazgatójával, a kiállítás egyik kurátorával, a táncosnő hagyatéka mellett két, témába vágó korabeli filmről és kalandor magyarokról beszélgettünk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Megütközéssel fogadta Bolyki György állításait a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyelőre nem kíván érdemben reagálni Bolyki György lapunknak tett kijelentéseire, ám jelezték, megütközéssel fogadták az interjúban szereplő, a valóságnak nem megfelelő állításokat.
Vizuál

Vecsei H. Miklós: „Nagyon remélem, hogy a Szép csendben bátorságot ad” 

„Végre egy gondolat, ami nem bűnöst és vádlottat hirdet, hanem a viszonyok teljes újragondolását” - mondja Vecsei H. Miklós a Szép csendben című új magyar filmről, amelyből egy nappal a bemutató előtt több filmrészlet is felkerült a netre. Mutatjuk.
Klasszikus

Schiff András összerúgta a port a Montréali Szimfonikusokkal

A Montréali Szimfonikus Zenekar állítja: nem gondolják, hogy Schiff András tud vezényelni. A magyar muzsikus október végén dirigálta a kanadai zenekart, akkor történt az összetűzés.
Klasszikus

Ők azok az „amatőr karmesterek”, akik vezényelhetik a Fesztiválzenekart

Először hirdettek amatőröknek karmesterpályázatot, melynek eredményeként egy jogász, egy aneszteziológus, egy korrepetitor és egy csellóművész vezényelheti a Budapesti Fesztiválzenekart.
Klasszikus

Húszévesen már fesztivált alapított: Balog Alexandra

November 16-án szombaton mutatkozik be a Budapest Music Centerben szólistaként a Londonban diplomázó Balog Alexandra, aki alig 20 évesen alapította meg a Bozsoki Zenei Fesztivált és nemzetközi Nyári Akadémiát. Beethoven, Schubert és Kecskés D. Balázs művei hangoznak fel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál interjú

„Ne azon botránkozzunk meg, hogy meztelen gyerektesteket mutogatok, hanem a valóságon!”

A karizmatikus hatvanas zenetanár és az újonnan érkezett tinédzserlány közötti furcsa viszonyt igyekszik kibogozni a zenekar tehetséges szólistája, Dávid. Nagy Zoltán bemutatkozó filmjében főhős és néző egyaránt a rejtett jelek és a sorok közt rejlő lényeg felkutatására van ítélve.
Vizuál ajánló

10 film, amit novemberben látni kell

Méghozzá moziban, nagyvásznon, amíg csak lehet! Szubjektív összeállításunkban a hazai mozipremierek novemberi kínálatából válogattunk Juliette Binoche új filmjétől kezdve Mika Kaurismäkin át Scorseséig, sőt egészen Woody Allenig.
Vizuál ajánló

Vasárnap megdőlhet a magyar árverési rekord

Mérföldkő és korszakváltás a magyar műtárgypiacon. Száznál is több 1945 és 2000 között készült műalkotás látható a Virág Judit Galéria tematikus aukciós kiállításán, melynek anyagából vasárnap rendeznek árverést a Budapest Kongresszusi Központban.
Vizuál ajánló

Milyen az európai identitás? – Sundance-nyertes dokumentumfilm a LUX Filmnapokon

Macedón feminista filmszatírát, dán oknyomozó dokumentumfilmet és spanyol politikai thrillert kínál a LUX Filmnapok programja november 13. és 15. között az Urániában. A belépés díjtalan, a LUX Filmdíjra érkező szavazatokat 2020. január 20-ig várja az Európai Parlament.
Vizuál magazin

Vecsei H. Miklós: „Nagyon remélem, hogy a Szép csendben bátorságot ad” 

„Végre egy gondolat, ami nem bűnöst és vádlottat hirdet, hanem a viszonyok teljes újragondolását” - mondja Vecsei H. Miklós a Szép csendben című új magyar filmről, amelyből egy nappal a bemutató előtt több filmrészlet is felkerült a netre. Mutatjuk.