Vizuál

Sylvia Plachy: "A rossz szagokhoz jó emlékek fűznek"

2015.03.07. 06:58
Ajánlom
Az ellenfény vízesésszerűen lágyítja meg a beállításait, a fátyolos gőztől tejszerűvé lesznek, a kompozíciókban kanyargó füsttől pedig álomképekhez válnak hasonlóvá Sylvia Plachy fotói. A világhírű fotóművész szemben ül velem, a Mai Manó Ház Napfényműterméből halk jazz szivárog felénk, időnként kalapácszaj üti félre az ütemet, körülöttünk egy félig installált kiállítás képei. INTERJÚ

- Andalító, otthonos nyugtalanság árad a képeiből. Ha a Nap süt is, a nagyításain mintha ősz lenne mindig. Ez a kicsit torz, elmosódott világ Közép-Európára emlékeztet engem, magamra, magunkra ismerek benne. Azt hiszem, mi valamiképpen ilyenek vagyunk...

- Csak ti vagytok ilyenek szerinted? Elvégre én is innen származom...

- Éppen ez az! Lehetséges, hogy ezt a látásmódot innen vitte magával? De pontosan mi az, amit látni, fényképezni szeret?

- Sosem a tárgy, vagy a felület érdekel. Azt keresem, ami alatta bújik meg. A lelket és az érzést, ami Nina Simon hangjában ugyanúgy ott van, mint egy álmos délutánban, vagy két combban, amik egymáshoz simulnak. Nem fejből, hanem szívből fényképezek. Szeretem azokat a képeket, amiket a falakon és a földön látsz, és azt hiszem, igazad lehet. Ez a cigarettafüstös, szomorkás, szeles homályosság innen ered valószínűleg. Kelet-európai. Bennem, velem van születésem óta. A gyerekkoromra emlékeztet. A fotóimmal pedig azt keresem mindig, ami ismerős, ami otthonos. Képeket készítek ugyan, de nekem igazából az a fontos, ami nem látszik. 

- Nekünk mintha mégis megmutatkozna, áttetszene. Tudja, A Grand Budapest Hotel című film jut eszembe. Amióta megnéztem, folyvást azon gondolkozom, hogy vajon egy amerikai, vagy akár egy nyugat-európai néző ugyanúgy látja-e Zweig vászonra vitt világát, mint ahogy mi látjuk. Ugyanez merült fel bennem az Ön fotói kapcsán is. Egy New York-i galériában ugyanúgy előtűnnek a nem látszó részletek Sylvia Placy képein, mint itt, Budapesten?

- Azt hiszem, akik értik a képek nyelvét, azok számára igen, bár az „új emberek" számára már aligha. Őket annyi kép veszi körül, hogy egyszerűen nem látják már a képeket. A frizurát, a ruhát, esetleg az éleket nézik csak, de egészében nem értik, amit a fotó mesél. Engem a film kapcsán, amit említesz, az lepett inkább meg, hogy Wes Anderson hogy tudta Kelet-Európát ilyen pontosan megragadni. A saját szűrűjén keresztül láttatja persze - színessé, humorossá, könnyűvé varázsolja -, de akkor is szédületes, hogy ez a texasi fiú mi mindent megértett belőlünk.

- Ha már filmek, engem számos fotója Tarkovszkij világára emlékeztet, máskor pedig Kusturica nevet rám vissza a képekről.

- (Mosolyog.) Tarkovszkij és Kusturica. Érdekes, hogy őket mondod, mindkettejükkel találkoztam. Izgalmas alkotók.

- Persze, de nagyon különbözőek. A kiállításon mégis jól megférnek egymás mellett.

- Ez a tárlat célzottan ide készült, és úgy alakítottuk ki, hogy mindegyik teret egy-egy érzés határozzon meg. Ezek között lehetnek olyanok, amik - ahogy te mondod - Tarkovszijra, vagy Kusturicára rímelnek. Többször jártam már a Mai Manó Házban, s amikor a tárlathoz válogattam a képeket, tudtam jól, hogy melyik szobának milyen a kisugárzása, hangulata, mi hova illik. Mindegyik terem egy-egy fejezet most a nagy egészből, amit a Mikor lesz holnap című kiállítás jelent.

- A termeken belül kialakulnak sűrűbb és lebegősebb részek, könnyedebb és súlyosabb szekvenciák. Ha minden szoba egy fejezet, a fotók akkor egy-egy mondatot jelentenek?

- Minden kép önálló, egész. Szerkezet és hangulat, értelem és szépség egysége. Hasonlít a mondathoz, igen. Egy kiállítás megépítése pedig olyan, mint a mondatokat úgy tenni egymás mellé, hogy azok koherens fejezetté, összességében pedig egy tiszta, izgalmas könyvvé álljanak össze. Mindegyik kép egy halk haiku, de akkor jó a kiállítás, ha ezek a rövid költemények együtt, egymást felerősítve, szimfóniaként, vagy éppen operaként is képesek megszólalni.

- Amikor itthon jár, törekszik rá, hogy írja tovább ezt az opuszt? Érik még új inspirációk errefelé?

- Tizenhárom éves voltam, amikor elmentünk Magyarországról. Óriási űr maradt bennem. Hiányzott a táj, a barátaim, a világ, amit épp kezdtem megismerni. Amerikában viszont idegen volt számomra minden. Először nyolc évvel később tértem haza, és igyekeztem képekkel tölteni fel a bennem lévő hiányt és átlátszó filmen elvinni valamit magammal innen. Sikerült is, de a múltba tekintés, a Kelet-Európa-nosztalgia és a honvágy visszatér azóta is minden könyvemben. Az Önarckép hazatérő tehenekkel című album összegzi azt, amit erről a vidékről gondolok. Azzal a kötettel - azt hiszem - lezártam magamban a történetet. Igaz, azóta is folyton új képeket keresek. És amikor jövök, fotózok most is, de egyre kevesebb témát találok már. Tudod, ahogy idősödünk, igyekszünk szikárabban fogalmazni. Egyre kevesebb képpel, egyre kevesebb mondattal beszélni. Talán ugyanazt a fejezetet írom most is, mint régen, csak szigorúbban válogatom hozzá a szavakat.

- Ha a szavak fogynak is, az illatok megmaradnak. Látszanak szinte a képein. Érdekelne, hogy milyen illatokra, szagokra emlékszik vissza a gyerekkorából.

- A szén és a rossz cigaretta füstje, az akácfa virága és a konyhából jövő ételszag. A rossz szagokhoz általában jó emlékek fűznek, mert valahogy mindig a holnap ígéretét hordozták magukban. A holnap állandóságot ígér, de változást is hoz. Ezért választottuk a kiállítás címéül azt a mondatot, amit gyermekkoromban, lefekvés előtt kérdezgettem édesanyámtól: Mikor lesz holnap?

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Szabó István filmje nyitja a ma kezdődő Magyar Mozgókép Szemlét

A szombatig tartó rendezvényen 59, Magyar Filmdíjra jelölt művet, valamint számos versenyen kívüli filmet vetítenek a Corvin moziban.
Vizuál

Szabó István nem veszi át életműdíját

Az Oscar- és Kossuth-díjas rendező kitüntetését a közelmúltban többen kritizálták Szabó István ügynökmúltja miatt.
Klasszikus

A lipcsei kántor, aki mindannyiunkat összeköt – Jön a Bach Bridges fesztivál

Bach és Beethoven lesz a főszereplője az idei Bach Bridges Fesztiválnak március 31. és április 3. között a Budapest Music Centerben. A két korszakalkotó zseni munkássága a jelenkor perspektívájából és a nyugatitól eltérő esztétika fénytörésében is megmutatkozik a fesztivál változatos programjában.
Klasszikus

A mi Kodályunk – Zenés ismeretterjesztő film a mozikban

Március 6-a Kodály Zoltán, a világhírű zeneszerző és népzenekutató halálának évfordulója. A 20. század korszakalkotó zenetudósa előtt tisztelegve, március 11-től érkezik a mozikba A mi Kodályunk című rendhagyó dokumentumfilm, amely Kodály kevéssé ismert fiatalkorát dolgozza fel két kimagaslóan tehetséges ifjú muzsikus szemszögéből, egy 1910-es szerzői estet állítva középpontba.
Színház

Három alkotás szerzői kaptak idén Kortárs Magyar Dráma-díjat

Székely Csaba, Schwechtje Mihály, valamint Hajdu Szabolcs és Török-Illyés Orsolya szövegét díjazták a Radnóti Zsuzsa által alapított elismeréssel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Elítélték Weinsteint - Hollywoodi hírességek és aktivisták üdvözölték a döntést

Egy New York-i esküdtszék hétfőn bűnösnek találta Harvey Weinstein filmmogult szexuális bűncselekmények vádjában.
Vizuál Film

Ingyen nézhető online az első magyar színesfilm, a Lúdas Matyi

A 70 éve bemutatott első mozinak már a forgatása is izgalmas volt. Egyformán bajlódtak a színek beállításával és a libák terelésével.
Vizuál gyász

Elhunyt Szentandrássy István festőművész

A 62 éves korában elhunyt művész 2012-ben kapott Kossuth-díjat a cigányság ősi, balladisztikus hagyományait és alakjait ábrázoló műveiért.
Vizuál galéria

Vidékies unikornis és aranyozott székek az Iparművészeti restaurátorainál

Februárban meghívtak minket, hogy pillantsunk be a jelenleg éppen tetszhalott állapotban lévő Iparművészeti Múzeum bútorrestaurátorainak munkájába. Aranyozásban és lábakban gazdag galéria!
Vizuál hír

Szabó István nem veszi át életműdíját

Az Oscar- és Kossuth-díjas rendező kitüntetését a közelmúltban többen kritizálták Szabó István ügynökmúltja miatt.