Vizuál

Szabad ember volt – Birkás Ákos

KULT50: Birkás Ákos
2018.10.15. 16:15
Ajánlom
Híres motívumai, a több képtáblából összeálló oválok, vagy más néven fejek védjegyévé váltak. Az idén júniusban, 77. évében elhunyt Birkás Ákos a KULT50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Nemrég megkérdeztem Birkás Ákost, miért nem veszi elő a tíz évvel ezelőtt festett képeit, hiszen politikailag most jött el az idejük. Közel-keleti háborús jelenetek, robbantás, harcos muszlim arcok, határsávon áthaladó menekültek, piros takarókba burkolódzó, hajótörött migránsok. Tíz évvel ezelőtt nem értettük ezeket a sajtófotók alapján készült, színes festményeket, illetve bizonyos szinten értettük, de nem éreztük a súlyukat, nem szólt annyira erről az életünk, mint most. Ma már úgy gondoljuk, hogy volt akkor ezekben a művekben valami látnoki. De Birkás Ákos már semmiképp sem akarja kihozni ezeket a raktárból. „A kommerciális logika azt diktálná, hogy ezzel most fontoskodni kellene – válaszolta érdeklődésemre –, a szellemi igényesség azonban ettől viszolyog.” (Népszabadság) Hogyan értsük ezt? Egyfelől úgy: abban, hogy felhagyott ezeknek a mára annyira „aktuálissá” vált képeknek a festésével, valamiféle populizmusellenes politikai indulat fűtötte. Amikor a témát kezdte megszállni a politikai népszerűséghajhászás, továbbállt, átváltott egy kevésbé közvetlen, nehezebben befogadható festészetre.

34984913_1847640648633603_5672848153800343552_o-143759.jpg

Birkás Ákos (Fotó/Forrás: Knoll Galéria Budapest)

Persze nemcsak politikai populizmusról van itt szó, hanem művészetiről is, a jól érthetőség csapdájáról, amelyből az értelmezések berögzülése előtt tovább kell lépni. A közérthetőség is populista mozzanat. „Sokféle árnyalatú pozíciót foglaltam el a könnyebb-nehezebb érthetőség tekintetében – mondta egy interjúban tavaly év végén a Magyar Narancsnak, miután magyar képzőművészet kategóriában Prima Primissima Díjjal jutalmazták. – Vannak az életművemben tévedések is, amikor túllőttem a célon, de már mindegy. A művészet nem a tökéletes műre törekszik, mint az igazi akadémizmus, hanem – én legalábbis úgy látom – a művészet »trial and error« rendszer lett. Ez a módja annak, hogy az ember ne váljon iparossá.” Próbálni és tévedni.

Birkas_Fej48-144056.jpg

Birkas_Fej48-144056.jpg (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)

Birkás Ákos végigpróbálta a modern festészet útvesztőit, keresve a művész, a művészet mibenlétét.

A Képzőművészeti Főiskola elvégzése után, a hatvanas évek második felében expresszív portrékkal kísérletezett, majd néhány kivételtől eltekintve megsemmisítette képeit. A hetvenes évek elejétől fotóalapú konceptmunkák izgatták, ezekben kereste a válaszokat a művész szerepére, a műalkotás és a befogadó viszonyára. Mindvégig izgatták a teoretikai kérdések, generációjának egyik meghatározó művészetelméleti gondolkodójává vált amellett, hogy gyakorló művész maradt. Híres lett az egyik előadásának kijelentése a ’80-es évek elején, miszerint „az avantgárd halott”. Ekkoriban tért vissza ismét a festészethez az új szenzibilitás egyik elméleti megfogalmazójaként és gyakorlójaként. Mint Szipőcs Krisztina, a 2006-os Ludwig múzeumbeli kiállításának kurátora írta róla: megmaradt teoretikusnak, „ám a gondolkodás terepe ezentúl a kép, a »klasszikus festői küszködés« lett”. A nyolcvanas évek közepén jutott el híres motívumához, a több képtáblából összeálló oválokhoz, vagy más néven fejekhez, amelyek szinte a védjegyévé váltak. Tizenöt éven át, egészen 1999-ig mintegy kétszáz változatban festette ezt a formát. Sokan ma is ezeket a képeit ismerik. Az ezredforduló táján azonban a festészete váratlanul realisztikussá vált, előbb az absztrakt oválok váltak felismerhető arcokká, majd egyre inkább megelevenedett a háttér, és végül 2005-2006 táján eljutott a sajtófotószerű, médiatémákat használó képekig.

Közben a nyolcvanas évek közepétől Németországban élt, egy évet tanított Párizsban a Beaux-Arts-on, 1989-ben megkapta a rangos Herder-díjat, majd 1993-ban a Munkácsy-díjat. A 2000-es évek közepén végleg visszatért Magyarországra. Akkor rendezték meg nagy életmű-kiállítását a Ludwig Múzeumban. Újabb jelentős tárlatát a debreceni MODEM-ben láthattuk a ’70-es években készült fotóiból. Legújabb festményeit, amelyeken realisztikus és absztrakt elemek keverednek, a Knoll Galériában mutatta be 2016-ban. Tavaly neki ítélték a Prima Primissima Díjat magyar festészet kategóriában. Mint kitűnő előadót többször hallhattuk az utóbbi másfél évben kortárs kiállítások alkalmi tárlatvezetőjeként is.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Fejléckép: Prima Primissima Díj / Facebook

A többször halt ember

Kapcsolódó

A többször halt ember

Nemcsak magyarul, de minden általam ismert nyelven a képzőművészeti tárgy fölveszi alkotója nevét. Van egy Leonardóm. Egy van Gogh-om, Gauguinem, Munkácsym. Volt egy Birkásunk. Birkás Ákos.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Életörömre hangolunk! – Szeptemberben jön a Zsidó Kulturális Fesztivál

Könnyű- és komolyzenei koncertek, irodalmi és gyermekprogramokkal, hazai és nemzetközi művészekkel várja a látogatókat a 24. Zsidó Kulturális Fesztivál szeptember 4. és 12. között. A programokat hét fővárosi helyszínen rendezik meg.
Színház

Érkezik a Darázs – Az iskolai zaklatásról láthatunk előadást a Margitszigeten

A Delta Produkció és a Kristály Színtér közösen mutatja be szeptember 30-án a Darázs című krimit. Az előadás Kiss-Végh Emőkével és Sodró Elizával a főszerepben, Ördög Tamás rendezésében debütál a Margitsziget új játszóhelyén.
Vizuál

Miskolcon debütál Csoma Sándor filmje, amelyet Erőss Zsolt története inspirált

Magasságok és címmel készült el Csoma Sándor első nagyjátékfilmje, amely a 2013-ban elhunyt hegymászó, Erőss Zsolt történetén alapul. Az alkotás elsősorban a férfi feleségére, Sterczer Hildára és a gyászfeldolgozására fókuszál. 
Jazz/World

Egy napig ismét a manouche jazzé lesz a főszerep

Francia, német, szerb sztárelőadók és magyar zenészek lépnek fel a második alkalommal megrendezett Django Feszt Budapesten. A Kobuci Kertbe augusztus 14-én várják a manouche jazz műfaj kedvelőit.
Vizuál

Megérkezett az első előzetes Martin McDonagh új filmjéhez

Egy barátság vége és az észak-írországi polgárháború között von párhuzamot legújabb filmjében Martin McDonagh. Az Oscar-díjas rendező The Banshees of Inisherin című drámája 2023 januárjában kerül a hazai mozikba.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál videó

Ország Lili elfeledett tévéfelvétele – Különleges felfedezéssel zárult a Fidelio kutatása

Mostanáig senki nem tudott annak a negyvenöt évvel ezelőtt készült televíziós riportnak a létezéséről, ami a Fidelio kutatásának köszönhetően került elő Ország Liliről. A hosszas kutatómunka eredményeként meglelt felvételt a művész születésének évfordulója alkalmából tárjuk a nyilvánosság elé.
Vizuál gyász

Elhunyt Sipos László festőművész

Hetvenkilenc éves korában elhunyt Sipos László, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett erdélyi festőművész, grafikus, a kolozsvári iskola képviselője, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja
Vizuál ajánló

Miskolcon debütál Csoma Sándor filmje, amelyet Erőss Zsolt története inspirált

Magasságok és címmel készült el Csoma Sándor első nagyjátékfilmje, amely a 2013-ban elhunyt hegymászó, Erőss Zsolt történetén alapul. Az alkotás elsősorban a férfi feleségére, Sterczer Hildára és a gyászfeldolgozására fókuszál. 
Vizuál ajánló

Megérkezett az első előzetes Martin McDonagh új filmjéhez

Egy barátság vége és az észak-írországi polgárháború között von párhuzamot legújabb filmjében Martin McDonagh. Az Oscar-díjas rendező The Banshees of Inisherin című drámája 2023 januárjában kerül a hazai mozikba.
Vizuál ajánló

Megkezdődött a Lefkovicsék gyászolnak forgatása

Keserédes, abszurd dramedynek ígérkezik Breier Ádám első nagyjátékfilmje, a Lefkovicsék gyászolnak. A rendezőt elsősorban saját családja identitásának konfliktusai inspirálták. A film premierjére várhatóan jövő ősszel kerül sor.