Vizuál

Szabad ember volt – Birkás Ákos

KULT50: Birkás Ákos
2018.10.15. 16:15
Ajánlom
Híres motívumai, a több képtáblából összeálló oválok, vagy más néven fejek védjegyévé váltak. Az idén júniusban, 77. évében elhunyt Birkás Ákos a KULT50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Nemrég megkérdeztem Birkás Ákost, miért nem veszi elő a tíz évvel ezelőtt festett képeit, hiszen politikailag most jött el az idejük. Közel-keleti háborús jelenetek, robbantás, harcos muszlim arcok, határsávon áthaladó menekültek, piros takarókba burkolódzó, hajótörött migránsok. Tíz évvel ezelőtt nem értettük ezeket a sajtófotók alapján készült, színes festményeket, illetve bizonyos szinten értettük, de nem éreztük a súlyukat, nem szólt annyira erről az életünk, mint most. Ma már úgy gondoljuk, hogy volt akkor ezekben a művekben valami látnoki. De Birkás Ákos már semmiképp sem akarja kihozni ezeket a raktárból. „A kommerciális logika azt diktálná, hogy ezzel most fontoskodni kellene – válaszolta érdeklődésemre –, a szellemi igényesség azonban ettől viszolyog.” (Népszabadság) Hogyan értsük ezt? Egyfelől úgy: abban, hogy felhagyott ezeknek a mára annyira „aktuálissá” vált képeknek a festésével, valamiféle populizmusellenes politikai indulat fűtötte. Amikor a témát kezdte megszállni a politikai népszerűséghajhászás, továbbállt, átváltott egy kevésbé közvetlen, nehezebben befogadható festészetre.

34984913_1847640648633603_5672848153800343552_o-143759.jpg

Birkás Ákos (Fotó/Forrás: Knoll Galéria Budapest)

Persze nemcsak politikai populizmusról van itt szó, hanem művészetiről is, a jól érthetőség csapdájáról, amelyből az értelmezések berögzülése előtt tovább kell lépni. A közérthetőség is populista mozzanat. „Sokféle árnyalatú pozíciót foglaltam el a könnyebb-nehezebb érthetőség tekintetében – mondta egy interjúban tavaly év végén a Magyar Narancsnak, miután magyar képzőművészet kategóriában Prima Primissima Díjjal jutalmazták. – Vannak az életművemben tévedések is, amikor túllőttem a célon, de már mindegy. A művészet nem a tökéletes műre törekszik, mint az igazi akadémizmus, hanem – én legalábbis úgy látom – a művészet »trial and error« rendszer lett. Ez a módja annak, hogy az ember ne váljon iparossá.” Próbálni és tévedni.

Birkas_Fej48-144056.jpg

Birkas_Fej48-144056.jpg (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)

Birkás Ákos végigpróbálta a modern festészet útvesztőit, keresve a művész, a művészet mibenlétét.

A Képzőművészeti Főiskola elvégzése után, a hatvanas évek második felében expresszív portrékkal kísérletezett, majd néhány kivételtől eltekintve megsemmisítette képeit. A hetvenes évek elejétől fotóalapú konceptmunkák izgatták, ezekben kereste a válaszokat a művész szerepére, a műalkotás és a befogadó viszonyára. Mindvégig izgatták a teoretikai kérdések, generációjának egyik meghatározó művészetelméleti gondolkodójává vált amellett, hogy gyakorló művész maradt. Híres lett az egyik előadásának kijelentése a ’80-es évek elején, miszerint „az avantgárd halott”. Ekkoriban tért vissza ismét a festészethez az új szenzibilitás egyik elméleti megfogalmazójaként és gyakorlójaként. Mint Szipőcs Krisztina, a 2006-os Ludwig múzeumbeli kiállításának kurátora írta róla: megmaradt teoretikusnak, „ám a gondolkodás terepe ezentúl a kép, a »klasszikus festői küszködés« lett”. A nyolcvanas évek közepén jutott el híres motívumához, a több képtáblából összeálló oválokhoz, vagy más néven fejekhez, amelyek szinte a védjegyévé váltak. Tizenöt éven át, egészen 1999-ig mintegy kétszáz változatban festette ezt a formát. Sokan ma is ezeket a képeit ismerik. Az ezredforduló táján azonban a festészete váratlanul realisztikussá vált, előbb az absztrakt oválok váltak felismerhető arcokká, majd egyre inkább megelevenedett a háttér, és végül 2005-2006 táján eljutott a sajtófotószerű, médiatémákat használó képekig.

Közben a nyolcvanas évek közepétől Németországban élt, egy évet tanított Párizsban a Beaux-Arts-on, 1989-ben megkapta a rangos Herder-díjat, majd 1993-ban a Munkácsy-díjat. A 2000-es évek közepén végleg visszatért Magyarországra. Akkor rendezték meg nagy életmű-kiállítását a Ludwig Múzeumban. Újabb jelentős tárlatát a debreceni MODEM-ben láthattuk a ’70-es években készült fotóiból. Legújabb festményeit, amelyeken realisztikus és absztrakt elemek keverednek, a Knoll Galériában mutatta be 2016-ban. Tavaly neki ítélték a Prima Primissima Díjat magyar festészet kategóriában. Mint kitűnő előadót többször hallhattuk az utóbbi másfél évben kortárs kiállítások alkalmi tárlatvezetőjeként is.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Fejléckép: Prima Primissima Díj / Facebook

A többször halt ember

Kapcsolódó

A többször halt ember

Nemcsak magyarul, de minden általam ismert nyelven a képzőművészeti tárgy fölveszi alkotója nevét. Van egy Leonardóm. Egy van Gogh-om, Gauguinem, Munkácsym. Volt egy Birkásunk. Birkás Ákos.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Apu, azt hadd kérdezzem meg…” – Léner Péter és Léner András a Mester és Tanítványa podcastban

Apa és fia beszélgetésével folytatódik a Magyar Színházrendezői Testület frissen indított podcast-sorozata, amely a Fidelio online felületein jelentkezik kéthetente. A második részben Léner Péter színházi rendezőt kérdezi fia, Léner András színházi rendező, a Magyar Színházrendezői Testület alelnöke.
Vizuál

Átadták a 44. Magyar Filmszemle díjait – Tarr Béla életműdíjat kapott

Tizenhárom év szünet után visszatért a magyar mozgóképkultúra egyik legfontosabb eseménye, a Magyar Filmszemle. A rendezvény hagyományosan filmes verseny is volt, az ünnepélyes díjátadót február 9-én tartották meg a Corvin mozi Korda termében. A díjakat a versenykategóriák zsűrijei ítélték oda, és adták át.
Színház

Haumann Máté: „Hamlet szerepe három embert igényel egyszerre”

Február 7-én mutatta be a Magyar Színház Shakespeare örök klasszikusát, a Hamletet, Eperjes Károly rendezésében. A címszerepet Haumann Máté alakítja, aki szerint az előadás összekovácsolta a társulatot. Erről is beszélt nekünk. Villáminterjú.
Színház

Hajdu Steve: „Egy színésznek a saját halálát is könnyebb lesz feldolgozni”

Két nap alatt fogytak el a jegyek a Centiről centire márciusi előadásaira is, nézői várólista van a produkcióra a Rózsavölgyi Szalonban. A darabot Őze Áron rendezte, és játszik is benne Marjai Virág, Dobó Kata, valamint Hajdu Steve mellett, aki szerint Magyarországon is kezd hobbivá válni a színészet. De nem csak erről kérdezte őt a Fidelio.
Tánc

Tánc Valentin-napra: jövő héten látható a Liliom

Magyarországon egyedülálló táncszínházi előadás a Liliom, a szerelem, a szenvedély és a sorsfordító döntések története. A Feledi Project előadása modern mozgásvilággal és érzelmekkel teli koreográfiával kelti életre Molnár Ferenc világhírű darabját. A Liliom február 19-én látható a Nemzeti Táncszínházban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Átadták a 44. Magyar Filmszemle díjait – Tarr Béla életműdíjat kapott

Tizenhárom év szünet után visszatért a magyar mozgóképkultúra egyik legfontosabb eseménye, a Magyar Filmszemle. A rendezvény hagyományosan filmes verseny is volt, az ünnepélyes díjátadót február 9-én tartották meg a Corvin mozi Korda termében. A díjakat a versenykategóriák zsűrijei ítélték oda, és adták át.
Vizuál hír

Idén is világsztárok vonulnak fel a Berlinale vörös szőnyegén

Timothée Chalamet, Robert Pattinson, Toni Colette és Marion Cotillard is ott lesz a sztárok között a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, amelyre mások mellett a filmrendező Pong Dzsunhót, Edward Bergert és Tom Tykwert is várják.
Vizuál hír

A kozmikus leheletet jeleníti meg a következő Velencei Biennálé magyar pavilonjának installációja

A hazai gyakorlatnak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, dr. Fabényi Julia idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a következő Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonja kurátorát és kiállítását.
Vizuál ajánló

Egy kutyát is perbe fognak a 15. Frankofón Filmnapokon

Február 27. és március 9. között rendezik meg a 15. Frankofón Filmnapokat Budapesten. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Francia Intézetben huszonhárom kortárs frankofón alkotást nézhet meg a közönség eredeti nyelven, magyar felirattal.
Vizuál ajánló

A rendezők és producerek együttműködéséről beszélgetnek a Magyar Filmszemlén

Kivételes szakmai eseményre kerül sor a 44. Magyar Filmszemle keretei között: február 7-én 14 órától magyar filmrendezők és producerek kerekasztal-beszélgetés során vitatják meg a közös munka során felmerülő problémákat és azok lehetséges megoldásait.