Vizuál

Szabotázs a Felszabadulási emlékmű koszorúzásán? – FényképTár

2019.04.25. 15:05
Ajánlom
Az itt bemutatott felvételek a Rákosi- és Kádár-korszakra jellemző, kevés meglepetést tartogató protokoll riportfotóknak tűnnek. Az alábbi történet elolvasása után azonban a megörökített esemény izgalmasabb színezetet ölt.

A Gellért-hegyi Szabadság-szobornál 1950. április 3-án zajlott a Magyarország második világháború végi szovjet felszabadítására emlékező ünnepség. A külföldi delegációk és a magyar vezetők koszorúzását Bass Tibor fotóriporter örökítette meg a Szabad Nép című napilap számára; az 1009-es sorszámot viselő képsorozat ma 12 fényképnegatívot tartalmaz.

szabotazs_02-143739.jpg

Koszorúk a Felszabadulási emlékműnél. Budapest, 1950. április 3. Bass Tibor felvétele a Szabad Nép számára (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

A Magyar Dolgozók Pártja budapesti szervezetének Agitációs és Propaganda Osztályán 1950. április 8-án született egy dokumentum, amely az április 4-i ünnepségek hibáit és problémáit rögzíti. A Felszabadulási emlékműnél zajlott koszorúzásról így ír a feljegyzés:

Mint a koszorúzási ünnepségek legfontosabbikát, többszörösen és részletes megbeszéléssel, helyszíni szemlével készítettük elő. Ellenőrző munkánk kiterjedt a koszorúk elkészítésére is. […]

Megállapodtunk abban, hogy a koszorúk elkészítésénél külön hangsúly a szovjet delegáció koszorújának elkészítésénél legyen. A szallag felírásának szövegét átnéztük, sőt a helyesírási hibákat is kijavítottuk.

[…] A Pártbizottság felelős megbízottja ¾ 9-kor ért az emlékműhöz, koszorú még sehol sem volt. Betelefonált a Főkert-hez, ahol azt a választ adták, hogy a koszorúval már elindultak és minden percben ott lehetnek. […]

szabotazs_01-143739.jpg

Gerő Ernő és Rákosi Mátyás tiszteletüket róják le a Szabadság szobornál elhelyezett koszorúk előtt. Budapest, 1950. április 3. Bass Tibor felvétele a Szabad Nép számára (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Mikor már nyilvánvaló lett, hogy a koszorú nem érkezik meg, és Rákosi elvtárs, a meghívott vendégek már ott voltak, Bíró elvtárs intézkedett, hogy a zenekar addig ne kezdje el a himnuszok adását, amíg erre utasítást nem kapnak. […] Ennek ellenére a zenekar 10 óra 7 perckor elkezdte játszani a himnuszokat. A szovjet delegáció koszorúja ekkor még nem volt meg. Bíró ekkor a saját felelősségére az Elnöki Tanács koszorújáról, amely a Párt koszorúja mellett a legnagyobb volt, letépte a szallagot és ráerősítette a román delegáció koszorújának a feliratos, piros szallagját és a szovjet delegáció ezt a koszorút helyezte az emlékműhöz. Így a pillanatnyi helyzet meg volt mentve, de az esetről tudomást szerzett a szovjet és a román delegáció is. A koszorúzási ünnepség után a koszorú megérkezett, s azt a szovjet elvtársak elhelyezték a szobornál.

Az a tény, hogy ez éppen a szovjet delegáció koszorújánál jelentkezett, arra mutat, hogy tervszerű szabotázs történt […].”

A koszorú késése mögött nem szándékos akadályozást (szabotázst) kell keresnünk, hanem rossz szervezést: az április 4-i felvonulás és díszszemle előtti napon több budapesti helyszínen zajlottak ünnepségek, és a koszorúkat szállító autó egyik helyszínről ment a másikra, ami végül késéseket eredményezett. Az eset azonban a kiterjedt ellenségkeresés hónapjaiban történt: 1949 októberében végezték ki Rajk Lászlót, 1950 februárjában zajlott a kémkedéssel és szabotázzsal vádolt Standard Villamossági Rt. vezetői elleni koncepciós per, s a csoportképen is szereplő Szakasits Árpádot (az Elnöki Tanács elnökét) 1950. április 24-én, tehát a felvételek készítése után három héttel tartóztatják le koholt vádak alapján. A sor még folytatható – bárki ellenséggé válhatott.

szabotazs_03-143738.jpg

A koszorúzási ünnepség során készült csoportkép a Szabadság szobor tövében. Balról jobbra: Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Szakasits Árpád, Dobi István, Szviridov altábornagy, Mihail Andrejevics Szuszlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja és Goncsar szovjet író. Budapest, 1950. április 3. Bass Tibor felvétele a Szabad Nép számára (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

A Szabad Népben 1950. április 4-én, a hatodik oldalon jelent meg szöveges és képes tudósítás a gellérthegyi ünnepségről. A szöveg felsorolja, hogy kik és kinek a megbízásából helyeztek el koszorúkat az emlékműnél, a problémákról természetesen nem esik szó.

Érdekes módon a lapban közölt kép negatívja nem található meg a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában őrzött Szabad Nép fényképarchívumban.

Az eredeti regisztrációs füzet szerint Bass Tibor 992-es sorszám alatt készített még egy sorozatot a koszorúzásról, ám ez a riport ma már nincs az újság archívumában. Könnyen lehet, hogy a 992-es riport készült előbb, majd az 1009-es riport akkor, amikor már megérkezett a helyszínre a hiányzó koszorú. A riportszámok sorrendje mellett erre utal az is, hogy az 1009-es riport eredeti csomagolásán, a szokásos hónap-nap jelölés mellett egy nehezen olvasható óra-perc megjelölés (1150) is látható.

Az újságban közölt képen a korabeli nyomdatechnikai lehetőségek miatt a részletek nem kivehetőek, az illusztráció mégis felveti annak a gyanúját, hogy a csoportképet retusálással utólag manipulálták.

szabotazs_04-143738.jpg

A Szabad Nép 1950. április 4-i számának 6. oldalán megjelent kép. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

A Magyar Nemzeti Múzeum online adatbázisában megtekinthető a fennmaradt riport többi felvétele, és további, talán felfejthető titkokat is rejtő protokollfényképek között böngészhetnek az érdeklődők.

szerző: Bognár Katalin 

Nem szabadott nagyobb fület rajzolni Sztálinnak, mint az etalon – FényképTár

Kapcsolódó

Nem szabadott nagyobb fület rajzolni Sztálinnak, mint az etalon – FényképTár

A vezetők képmásán minden apró részletet ellenőriztek, központilag kiadott portrékról dolgoztak az állami ünnepségek transzparenseinek festői.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Hogyan érzi magát egy diák, ha elmegy a Zeneakadémiára?

Régi panasz, hogy a fiatalok nem járnak klasszikus zenei hangversenyre. A problémáról eddig mindenkit megkérdeztek már, csak épp a gyerekeket nem. Most ők mondják el, hogyan éltek meg egy koncertet.
Klasszikus

Tudod, mit énekel latinul a kórus a Mr. Bean-sorozat főcímében?

Az eredeti Mr. Bean-sorozat főcímében elhangzik egy latin nyelvű kórus, amelynek a szövegére senki sem figyelt. Pedig mély mondanivalót hordoz!
Zenés színház

Az Operett új vezetése bemutatta új évadát

A 2019/20-as évad legfontosabb bemutatója a Csárdáskirálynő lesz, de Mohács tragédiája is megjelenik egy új rockmusicalben.
Zenés színház

Bejelentették Royal Opera House 2019/20-as előadásait

Az élő közvetítésekből vagy ismétlésekből álló mozis évad a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaratermében dobogtatja meg a nézők szívét.
Vizuál

Hosszú taps fogadta az Egy férfi és egy nő újabb folytatását Cannes-ban

Hatalmas sikerrel vetítette Claude Lelouch több mint fél évszázados Oscar-díjas filmjének újabb folytatását a Cannes-i filmfesztivál. Az Egy élet legszebb évei című film főszereplői ezúttal is Jean-Louis Trintignant és Anouk Aimée. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Boksz, zene, Porrajmos - kezdődik a Budapesti Nemzetközi Cigány Filmfesztivál

Hogyan él az európai romaság? Milyen a Porrajmos emlékezete? Kilencedik alkalommal rendezik meg csütörtöktől vasárnapig a Budapesti Nemzetközi Cigány Filmfesztivált - a Romani Film Festet az Art+ Cinema moziban Budapesten.
Vizuál hír

Brad Pitt, DiCaprio, Margot Robbie a vörös szőnyegen - Bemutatták Tarantino új filmjét Cannes-ban

Lelkes fogadtatásban részesült Quentin Tarantino Volt egyszer egy Hollywood című filmje kedd este a 72. Cannes-i fesztiválon. Az idei fesztiválon eddig nem látott tömeg fogadta az alkotókat a Croisette-en.
Vizuál Cannes 2019

Hosszú taps fogadta az Egy férfi és egy nő újabb folytatását Cannes-ban

Hatalmas sikerrel vetítette Claude Lelouch több mint fél évszázados Oscar-díjas filmjének újabb folytatását a Cannes-i filmfesztivál. Az Egy élet legszebb évei című film főszereplői ezúttal is Jean-Louis Trintignant és Anouk Aimée. 
Vizuál galéria

Érzékeny terek

A szentendrei MANK Galéria inkluzív, képző- és iparművészeti alkotásokat bemutató kiállításán azok is megismerhetik a művészet világát, akiknek értelmi vagy testi akadályuk miatt kevésbé nyílik erre lehetőségük. A tárlat a megértési nehézséggel élőket, a látássérülteket és a mozgássérülteket is megszólítja, miközben a műveken keresztül a társadalom egészének küld üzenetet.
Vizuál Partitúra

„Sokszor mentem világgá” - vendégségben Bukta Imrénél

Érzékenység és hitelesség - egyaránt jellemzi Bukta Imre művészetét, és őt magát is. A Partitúra stábja vendégségben járt a művésznél mezőszemerei otthonában, mi is velük tartottunk, virágzó almafák alatt, a kertben beszélgettünk Bukta Imrével.