Vizuál

Szabotázs a Felszabadulási emlékmű koszorúzásán? – FényképTár

2019.04.25. 15:05
Ajánlom
Az itt bemutatott felvételek a Rákosi- és Kádár-korszakra jellemző, kevés meglepetést tartogató protokoll riportfotóknak tűnnek. Az alábbi történet elolvasása után azonban a megörökített esemény izgalmasabb színezetet ölt.

A Gellért-hegyi Szabadság-szobornál 1950. április 3-án zajlott a Magyarország második világháború végi szovjet felszabadítására emlékező ünnepség. A külföldi delegációk és a magyar vezetők koszorúzását Bass Tibor fotóriporter örökítette meg a Szabad Nép című napilap számára; az 1009-es sorszámot viselő képsorozat ma 12 fényképnegatívot tartalmaz.

szabotazs_02-143739.jpg

Koszorúk a Felszabadulási emlékműnél. Budapest, 1950. április 3. Bass Tibor felvétele a Szabad Nép számára (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

A Magyar Dolgozók Pártja budapesti szervezetének Agitációs és Propaganda Osztályán 1950. április 8-án született egy dokumentum, amely az április 4-i ünnepségek hibáit és problémáit rögzíti. A Felszabadulási emlékműnél zajlott koszorúzásról így ír a feljegyzés:

Mint a koszorúzási ünnepségek legfontosabbikát, többszörösen és részletes megbeszéléssel, helyszíni szemlével készítettük elő. Ellenőrző munkánk kiterjedt a koszorúk elkészítésére is. […]

Megállapodtunk abban, hogy a koszorúk elkészítésénél külön hangsúly a szovjet delegáció koszorújának elkészítésénél legyen. A szallag felírásának szövegét átnéztük, sőt a helyesírási hibákat is kijavítottuk.

[…] A Pártbizottság felelős megbízottja ¾ 9-kor ért az emlékműhöz, koszorú még sehol sem volt. Betelefonált a Főkert-hez, ahol azt a választ adták, hogy a koszorúval már elindultak és minden percben ott lehetnek. […]

szabotazs_01-143739.jpg

Gerő Ernő és Rákosi Mátyás tiszteletüket róják le a Szabadság szobornál elhelyezett koszorúk előtt. Budapest, 1950. április 3. Bass Tibor felvétele a Szabad Nép számára (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Mikor már nyilvánvaló lett, hogy a koszorú nem érkezik meg, és Rákosi elvtárs, a meghívott vendégek már ott voltak, Bíró elvtárs intézkedett, hogy a zenekar addig ne kezdje el a himnuszok adását, amíg erre utasítást nem kapnak. […] Ennek ellenére a zenekar 10 óra 7 perckor elkezdte játszani a himnuszokat. A szovjet delegáció koszorúja ekkor még nem volt meg. Bíró ekkor a saját felelősségére az Elnöki Tanács koszorújáról, amely a Párt koszorúja mellett a legnagyobb volt, letépte a szallagot és ráerősítette a román delegáció koszorújának a feliratos, piros szallagját és a szovjet delegáció ezt a koszorút helyezte az emlékműhöz. Így a pillanatnyi helyzet meg volt mentve, de az esetről tudomást szerzett a szovjet és a román delegáció is. A koszorúzási ünnepség után a koszorú megérkezett, s azt a szovjet elvtársak elhelyezték a szobornál.

Az a tény, hogy ez éppen a szovjet delegáció koszorújánál jelentkezett, arra mutat, hogy tervszerű szabotázs történt […].”

A koszorú késése mögött nem szándékos akadályozást (szabotázst) kell keresnünk, hanem rossz szervezést: az április 4-i felvonulás és díszszemle előtti napon több budapesti helyszínen zajlottak ünnepségek, és a koszorúkat szállító autó egyik helyszínről ment a másikra, ami végül késéseket eredményezett. Az eset azonban a kiterjedt ellenségkeresés hónapjaiban történt: 1949 októberében végezték ki Rajk Lászlót, 1950 februárjában zajlott a kémkedéssel és szabotázzsal vádolt Standard Villamossági Rt. vezetői elleni koncepciós per, s a csoportképen is szereplő Szakasits Árpádot (az Elnöki Tanács elnökét) 1950. április 24-én, tehát a felvételek készítése után három héttel tartóztatják le koholt vádak alapján. A sor még folytatható – bárki ellenséggé válhatott.

szabotazs_03-143738.jpg

A koszorúzási ünnepség során készült csoportkép a Szabadság szobor tövében. Balról jobbra: Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Szakasits Árpád, Dobi István, Szviridov altábornagy, Mihail Andrejevics Szuszlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja és Goncsar szovjet író. Budapest, 1950. április 3. Bass Tibor felvétele a Szabad Nép számára (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

A Szabad Népben 1950. április 4-én, a hatodik oldalon jelent meg szöveges és képes tudósítás a gellérthegyi ünnepségről. A szöveg felsorolja, hogy kik és kinek a megbízásából helyeztek el koszorúkat az emlékműnél, a problémákról természetesen nem esik szó.

Érdekes módon a lapban közölt kép negatívja nem található meg a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában őrzött Szabad Nép fényképarchívumban.

Az eredeti regisztrációs füzet szerint Bass Tibor 992-es sorszám alatt készített még egy sorozatot a koszorúzásról, ám ez a riport ma már nincs az újság archívumában. Könnyen lehet, hogy a 992-es riport készült előbb, majd az 1009-es riport akkor, amikor már megérkezett a helyszínre a hiányzó koszorú. A riportszámok sorrendje mellett erre utal az is, hogy az 1009-es riport eredeti csomagolásán, a szokásos hónap-nap jelölés mellett egy nehezen olvasható óra-perc megjelölés (1150) is látható.

Az újságban közölt képen a korabeli nyomdatechnikai lehetőségek miatt a részletek nem kivehetőek, az illusztráció mégis felveti annak a gyanúját, hogy a csoportképet retusálással utólag manipulálták.

szabotazs_04-143738.jpg

A Szabad Nép 1950. április 4-i számának 6. oldalán megjelent kép. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

A Magyar Nemzeti Múzeum online adatbázisában megtekinthető a fennmaradt riport többi felvétele, és további, talán felfejthető titkokat is rejtő protokollfényképek között böngészhetnek az érdeklődők.

szerző: Bognár Katalin 

Nem szabadott nagyobb fület rajzolni Sztálinnak, mint az etalon – FényképTár

Kapcsolódó

Nem szabadott nagyobb fület rajzolni Sztálinnak, mint az etalon – FényképTár

A vezetők képmásán minden apró részletet ellenőriztek, központilag kiadott portrékról dolgoztak az állami ünnepségek transzparenseinek festői.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

A magyar oktatás MacGyverei – a kötelező olvasmányok

A jövő nemzedék sorsa mindössze attól függ, hogy Gárdonyit, Szabó Magdát vagy Agatha Christie-t adnak a kezébe? Arató Lászlóval, a Magyartanárok Egyesületének elnökével - a NAT-módosítás részleteinek hiányában - a jelenlegi szabályozást vizsgáltuk meg, hogy jobban értsük, mi is lehetne a változások előremutató iránya.
Vizuál

Az 1917 a legjobb film az amerikai producerek szerint

Sam Mendes első világháborús eposza, az 1917 című film kapta meg az Amerikai Producerek Céhének (PGA) díját a mozikban forgalmazott filmek mezőnyében szombaton Los Angelesben.
Plusz

75 éve szabadult fel a pesti gettó 

A pesti gettó felszabadításának 75. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést vasárnap Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában, majd koszorút helyeztek el a zsinagóga falánál állított emléktáblánál.
Klasszikus

Boldog születésnapot kívánunk Fischer Ivánnak!

Ma ünnepli születésnapját a Budapesti Fesztiválzenekar alapító-karmestere, egyik legkelendőbb hazai művészünk. Saját Happy Birthday-feldolgozásával köszöntjük!
Vizuál

Ki nevet még a bohócon? – 100 éve született Fellini

Száz éve, 1920. január 20-án született Riminiben Federico Fellini, az egyik legnagyobb olasz filmes, akit első olaszként jelöltek rendezői Oscar-díjra, s mind a négy a kitüntetésre jelölt alkotása nyert a legjobb külföldi filmek között, a legnagyobb elismerésnek mégis azt érezte, ha rendező-festőnek nevezték.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Ezeket a kiállításokat várjuk idén a Ludwigban!

Barabási Albert-László fizikusi tanulmányai és a slow-movement is helyet kap a múzeum 2020-as tárlatai között. Megújul az állandó kiállítás, elbúcsúzik a képzőművészeti biennále anyaga és utazik az építészeti nyertes pályázata. Mutatjuk, mit írjatok be a naptárba!
Vizuál hír

Online lexikonban a magyar filmek

Magyar filmek a kezdetektől napjainkig címmel online filmlexikont indított a Magyar Művészeti Akadémia.
Vizuál Film

Óriási a konkurenciaharc a streamingszolgáltatók között

Iparági elemzés szerint a Netflix diktálja az iramot az ágazatban, a következő nyolc évben 26,3 milliárd dollárt (8000 milliárd forintot) fordít tartalomfejlesztésre, főként saját tartalom előállítására.
Vizuál Film

Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete

Az elsődlegesen szakmai és érdekvédelmi fórum a dokumentumfilmmel foglalkozó szakemberek képviseletét látja el, valamint párbeszédet kezdeményez az alkotók, a nézők és a döntéshozók között.
Vizuál portré

Ki nevet még a bohócon? – 100 éve született Fellini

Száz éve, 1920. január 20-án született Riminiben Federico Fellini, az egyik legnagyobb olasz filmes, akit első olaszként jelöltek rendezői Oscar-díjra, s mind a négy a kitüntetésre jelölt alkotása nyert a legjobb külföldi filmek között, a legnagyobb elismerésnek mégis azt érezte, ha rendező-festőnek nevezték.