Vizuál

Szalay-kiállítás Kolozsváron

2017.08.04. 10:51
Ajánlom
A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány a Debreceni Református Hittudományi Egyetemmel együttműködésben nagyszabású kiállítás-sorozattal emlékezik a Reformáció 500. évfordulójára. A négy kiállítás olyan alkotásokat mutat be, amelyeket a Biblia ihletett, és amelyek segítségével az élet sorsfordító kérdéseivel szembesülünk.

A sorozat harmadik, a Kolozsvári Művészeti Múzeumban megrendezett tárlata Szalay Lajos grafikusművész újra és újra 

a Bibliához visszatérő, a lényeget mindig megragadó alkotásait mutatja be.

Szalay Lajos (1909-1995) Kossuth-díjas magyar grafikus, a 20. századi magyar rajzművészet megújítója. 1946-ban Párizsba utazott, és ezután több mint 40 évig külföldön - Argentínában és az Egyesült Államokban - élt és alkotott; csak 1988-ban tért végleg haza Magyarországra. Művészetét világszerte elismerik, a legenda szerint maga Pablo Picasso nyilatkozott így róla:

Ha két grafikus neve marad fenn az utókornak a huszadik századból, a másik én leszek, ha csak egy, az Szalay Lajos lesz.”

A Biblia örök és megkerülhetetlen inspiráció. Szalay alkotói munkásságának meghatározó forrása a Szentíráshoz fűződő viszonya és találkozása a transzcendenssel. A művész elsőként az 1960-as évekelején formálja alkotássá az Ó- és Újszövetséggel kapcsolatos élményeit.

Életműve csúcsának a Genezis címen, 1966-ban kiadott rajzalbumát tartotta (az album Magyarországon 1973-ban jelent meg), amely

124 rajzon keresztül járja végig az Ószövetség legfontosabb mozzanatait.

 A képek azonban nem egyszerű bibliai illusztrációk: a szöveg és a rajzok eleinte szépen illeszkednek egymáshoz, de Szalay később fokozatosan kiemel egyes elemeket, variálja a témát, majd szinte maivá válik az interpretáció. A művész a rajz műfajának sajátos gyorsaságán és frissességén, a témára azonnal reagáló képességén keresztül drámaivá tudta fokozni azokat a meghatározó pillanatokat, amelyek az egyes történetek tengelyét, esszenciáját adják. Rajzi elemekkel tette olvashatóvá történeteit: átélhetővé, élménnyé formálva azokat.

Az album születéséről így vall: „A bostoni milliomosnő, Dorothy Wallace megrendelt egy harminc rajzból álló mappát vallásos témakörben. Megcsináltam a 30 rajzot, és ez az idea aztán magától elkezdett tovább fejlődni, és végül is

az összes ünnepélyes jellegű rajzaimat belecsaptam egy sajátos szemléletbe, felfűztem őket a Biblia madzagjára, mint a gyöngyöt, és ebből lett a Genezis. [...]

Komolyan venni minden pillanatot, ez adja meg érzésem szerint a vallásos és nem vallásos rajznak egyaránt az ünnepélyességét. Hogy az ember valamiképpen mindig a végtelen előtt áll, a végső és személyes felelősségre vonásnak szörnyű és elkerülhetetlen állapotában van...”

A Kovács Gábor Művészei Alapítvány rendelkezik Magyarországon Szalay Lajos műveiből a legnagyobb gyűjteménnyel. Ebből a reformáció 500. évfordulójára válogatott rajz-együttes átfogóan mutatja be Szalaynak az Ó- és Újtestamentum ihletésében, az általa kiválasztott történetek megtermékenyítő hatására keletkezett rajzait. E műegyüttes keletkezését tekintve átível az egész életművön, zömében rajzok, kisebb számban festmények és előfordulnak köztük rézkarc-hidegtűtechnikával készült sokszorosított grafikai lapok is.

A reformációra emlékezve a korábbi két vidéki és a mostani kolozsvári kiállítást egy záró, budapesti tárlat követi, amely 2017. októberében nyílik a Várkert Bazár Testőrpalotájában, és amely tematikájában és szellemiségében összefoglalása és betetőzése lesz a korábbi három kiállításnak.

Látogatói információk:

2017. augusztus 10 – szeptember 3.

Kolozsvári Művészeti Múzeum | Fő tér 30., Cluj-Napoca – Kolozsvár, Románia

Nyitva tartás: szerda-vasárnap: 10.00-17.00

Kolozsvári Művészeti Múzeum

A tárlat az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem közös szervezésében jött létre.

Kurátor: Kosinsky Richárd, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány művészettörténésze.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A mádi Rákóczi-kúriában Erhardt Gábor építésszel

A Partitúra zempléni adásában a stáb ellátogatott a mádi Rákóczi-kúriába, lenyűgözve sétáltak az évszázados falak között. Az épület átalakításának és bővítésének tervezőjét, Erhardt Gábort Tokaj-hegyalja építészeti hagyományairól kérdeztük.
Jazz/World

Ki mondta, hogy egy nő nem trombitálhat jazzt?

Új albumán bátor nők előtt tiszteleg Yazz Ahmed, aki trombitásként és nőként maga is ritka jelenség. Meghallgattuk a Polyhymnia című lemezt.
Könyv

A magyar oktatás MacGyverei – a kötelező olvasmányok

A jövő nemzedék sorsa mindössze attól függ, hogy Gárdonyit, Szabó Magdát vagy Agatha Christie-t adnak a kezébe? Arató Lászlóval, a Magyartanárok Egyesületének elnökével - a NAT-módosítás részleteinek hiányában - a jelenlegi szabályozást vizsgáltuk meg, hogy jobban értsük, mi is lehetne a változások előremutató iránya.
Plusz

75 éve szabadult fel a pesti gettó 

A pesti gettó felszabadításának 75. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést vasárnap Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában, majd koszorút helyeztek el a zsinagóga falánál állított emléktáblánál.
Vizuál

Az 1917 a legjobb film az amerikai producerek szerint

Sam Mendes első világháborús eposza, az 1917 című film kapta meg az Amerikai Producerek Céhének (PGA) díját a mozikban forgalmazott filmek mezőnyében szombaton Los Angelesben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Óriási a konkurenciaharc a streamingszolgáltatók között

Iparági elemzés szerint a Netflix diktálja az iramot az ágazatban, a következő nyolc évben 26,3 milliárd dollárt (8000 milliárd forintot) fordít tartalomfejlesztésre, főként saját tartalom előállítására.
Vizuál Film

Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete

Az elsődlegesen szakmai és érdekvédelmi fórum a dokumentumfilmmel foglalkozó szakemberek képviseletét látja el, valamint párbeszédet kezdeményez az alkotók, a nézők és a döntéshozók között.
Vizuál portré

Ki nevet még a bohócon? – 100 éve született Fellini

Száz éve, 1920. január 20-án született Riminiben Federico Fellini, az egyik legnagyobb olasz filmes, akit első olaszként jelöltek rendezői Oscar-díjra, s mind a négy a kitüntetésre jelölt alkotása nyert a legjobb külföldi filmek között, a legnagyobb elismerésnek mégis azt érezte, ha rendező-festőnek nevezték.
Vizuál premier

Az 1917 a legjobb film az amerikai producerek szerint

Sam Mendes első világháborús eposza, az 1917 című film kapta meg az Amerikai Producerek Céhének (PGA) díját a mozikban forgalmazott filmek mezőnyében szombaton Los Angelesben.
Vizuál interjú

A mádi Rákóczi-kúriában Erhardt Gábor építésszel

A Partitúra zempléni adásában a stáb ellátogatott a mádi Rákóczi-kúriába, lenyűgözve sétáltak az évszázados falak között. Az épület átalakításának és bővítésének tervezőjét, Erhardt Gábort Tokaj-hegyalja építészeti hagyományairól kérdeztük.