Az online értékesítés felfutása hosszú távon a műtárgypiacon is jelentős változásokat hozhat – tartják a szakértők. A tendenciák azt mutatják, hogy a befektetési szándék és az online aukciók terjedése mellett az elmúlt egy évben új vásárlói réteg kezdett érdeklődni a műkincsek iránt. Ez annak is köszönhető, hogy a lezárások miatt fókuszba került a lakótér dekorációja, otthonosabbá tétele. A nemrégiben megjelent Art Market Report szerint a biztos befektetésnek tekinthető klasszikus mellett a kortárs művek, a grafikák és a nyomatok iránt is nőtt a kereslet.

Az Art Basel és az UBS műkereskedelmi elemzése 2020-at az online értékesítés kulcsévének tekinti.

Lakner László: Tükörszáj (Fotó/Forrás: Nudelman László gyűjteménye)

Az online platformoknak köszönhetően új vásárlók jelentek meg a piacon, velük pedig tovább növekszik az a réteg, akik a műgyűjtésre, mint progresszív életformára tekintenek. Számukra a kortárs műtárgyak olyan, befektetési szempontból is nyereséget hozható alkotások, melyeknek magasak az élvezeti értékük és a társadalmi felelősségvállalás szempontjából is kiemelt jelentőségük van. Az Art Market Report számai azt mutatják, hogy a műtárgypiac bevételeinek 41 százaléka a modern, 25 százaléka a háború utáni, míg 16 százaléka a kortárs művek eladásából származott, a művek forgalmának relatív aránya tökéletesen stabil volt.

Az új vásárlói réteg jelentős része úgynevezett örömvásárló, akik az élvezeti értéket, minimális pénzügyi kockázatot és az alacsony logisztikai költséget tekintik kiemelt szempontnak, ezért is lehet, hogy a kortárs grafikák, nyomatok és fényképek eladási aránya 2 százalékos növekedést mutat.

– emelte ki Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze.

A jelenlegi helyzet tehát tovább erősíti azt a tendenciát, ami a háború utáni és kortárs művekre irányítja az érdeklődők figyelmét. Hazánk egyik legismertebb műgyűjtője, a numizmatika világszinten jelentős képviselője, Nudelman László úgy tartja, egy gyűjtőnek érdemes megismernie a művészt, a képeit és ha lehet az életművet, hogy dönteni tudjon vásárlásait illetően.

hiszen mikor belekezdtem, eltökéltem, maximum 30 festményből álló kamaragyűjteményem lesz, csak annyi, ami a lakásomban ízlésesen elfér.  Gyerekkorom óta gyűjtök, a klasszikus modern festmények felé fordulásom 1976-hoz köthető, akkor jártam először a Barcsay Múzeumban Szentendrén, rögtön a nyitás után, majd szinte heti rendszerességgel visszatértem. Ott született meg az elhatározás, hogy szeretnék egy Barcsay-képet. A gyűjteményem saját koncepcióim szerint bővült, csak azt szereztem meg, ami nekem tetszett, amit legtöbbször már korábban kiszemeltem. Magas volt a léc, így számos főmű került hozzám, de ebben csak a zsigereim vezéreltek. Sokfajta módon lehet gyűjteni, ha valakinek van egy szép lakása és egyfajta vágya, hogy legyen benne 8-10 festmény, de döntésében még bizonytalan, akkor lehet és érdemes is tanácsot kérni, de mindenképpen olyan alkotást kell megvenni, ami neki is tetszik. Azonban, ha komoly gyűjteményt szeretnénk építeni, ahhoz kell egy mély affinitás, érdeklődés a képzőművészet iránt. Ez egy soha el nem múló szenvedély, időről időre valamit szerezni kell” – meséli Nudelman László, aki a gyűjtőből avanzsált műkereskedővé, de a szenvedély máig sem múlt el.

A hazai online aukciós trendek is azt mutatják, hogy a háború utáni és kortárs művek iránt folyamatosan nő a kereslet, főleg a műtárgypiacon újonnan megjelent harmincas, negyvenes generációnak köszönhetően. Tavaly a hazai kortárs TOP 10-ben Reigl Judit művei mellett az Iparterv-generációhoz tartozó Bak Imre, Lakner László, Nádler István és Keserü Ilona alkotásai szerepeltek. Ezek az alkotók ráadásul befektetési lehetőségként is kiválóak, hiszen nemzetközi szinten is egyre jobb eredményeket érnek el. 

(forrás: Art Market Report, MITTE Communications)

Fejléckép forrása: Virág Judit Galéria