A - mondhatni - retrospektív kiállítás apropóját az a sajnálatos tény adja, miszerint Hajao Mijazaki, a valaha élt egyik leghíresebb japán rajzfilmkészítő 2013 szeptemberében, a Velencei Filmfesztiválon bejelentette nyugdíjba vonulását. A több mint egy évvel ezelőtti hír után a Studio Ghibli még kihozta Mijazaki utolsó, Szél támad (Kaze Tacsinu) című animációs filmjét, amely nyáron jelent meg Magyarországon. A sajnálatos visszavonulás ténye, valamint az idén hetvenhárom éves rajzfilmzseni előtti tisztelgés apropóján nyílhatott meg ez az egyedülálló tárlat a francia fővárosban. A kiállítás a Studio Ghibli 1985-ös alapításától kezdve egészen napjainkig mutatja be a varázslatos rajzfilmek mögött álló, eddig soha nem látott terveket, storyboardokat, rajzokat és festményeket. A bámulatos alkotások olyan egész estés rajzfilmek kulisszatitkait mutatják be, mint a Totoro - A varázserdő titka, a Laputa - Az égi palota, A vándorló palota, a Chihiro Szellemországban, a Ponyo a tengerparti sziklán, A vadon hercegnője, a Szél támad vagy a korai Szentjánosbogarak sírja.
Mijazaki közel öt évtizednyi, számtalan közönségsikerrel és szakmai elismeréssel koronázott pályafutása miatt gyakran illetik a "japán Walt Disney" jelzővel. Ő maga soha nem szerette ezt a titulust, és aki nézett már Mijazaki rajzfilmeket, az könnyen láthatja a különbséget. A Studio Ghibli filmjei (melynek alapítói Mijazaki Hajao, Takahata Iszao, Szuzuki Tosio és Tokuma Jaszujosi) ugyanis nehezen összehasonlíthatók Disney alkotásaival. Mijazaki világa élesen elüt a Japánban megszokott, "nagy szemű" anime-stílustól, de ugyanennyire van távol Amerika szerelemközpontú musicalhercegnőitől is. Rajzfilmjeinek egyedülálló képi világa túlzás nélkül festői: szinte minden egyes képkocka önmagában bekeretezhető és falra akasztható alkotás.
Mijazaki filmesztétikájának egyik alaptétele, hogy a számítógépes animáció egyik filmjében sem lehet több tíz százaléknál. Ez a tradicionális, mondhatni kézműves mesteremberes gondolkodás és kivitelezés bámulatos, lírai univerzumot ad Mijazaki alkotásainak. A tájak, az épületek, az utcák, a berendezési tárgyak, a történetekben megjelenő apróságok kézzel rajzolt és festett részletessége művészi szintre emeli a rajzfilmkészítést. És ez csupán a hogyan: Mijazaki filmjei ugyanis közel sem csupán unikális esztétikájuknak köszönhetik globális elismertségüket, hanem varázslatos, tanulságos és megindító történeteiknek is.
Mijazakit a Walt Disney-s becenév mellett gyakran feministának is nevezték - nem teljesen alaptalanul. Filmjeinek főhőse legtöbb esetben egy fiatal kislány, aki a történet során erkölcsileg, etikailag, szellemileg és/vagy lelkileg fejlődik, gyakran idejekorán felnő, felnőtteket is próbára tevő feladatokban bizonyít. Történeteire legtöbbször jellemző az ember és a természet kapcsolatának kérdésfelvetése, a gonosz főhős elhagyása és a gyermekkor-felnőtté válás interpretációi is. Lányszereplői erős, határozott egyéniségek, akik megbirkóznak az eléjük háruló feladatokkal, nem riadnak meg a munkától és a végletekig segítőkészek. A varázslatos történetekben egyre jobban kibontakoznak a főszereplők képességei, nemeslelkűségük és életigenlésük pedig egyfajta nyugodt, keleti bölcsességben manifesztálódik: az eleinte tán csetlő-botló kislányból a mese végére érett felnőtt válik.
Ugyanilyen visszatérő elem Mijazaki meséiben a természetfelettivel való viszony is: ez nem csupán a mesei extra elemeket jelenti, hanem az ember istenekhez fűződő viszonyát, a varázslathoz és a nem evilági hatalmakkal (szellemekkel és démonokkal) szembeni álláspontját. Fő gonosz szinte nincs is Mijazakinál, legalábbis annak sztereotipikus értelmében nem beszélhetünk negatív hősökről. A Chihiro Szellemországban Jubabája például fenntartja a város és a fürdő rendjét, rajong a kisbabájáért, valamint a fiatal Chihirót, akinek eddig legnagyobb gondja az iskolaváltás volt, a kemény munka és a gyakran erőn felüli kihívások során megismerteti saját erejével, képességeivel. Jubaba emellett ikertestvérének, a jó Zenibának a negátjaként is értelmezhető: ugyanannak az embernek a két arca. De ezt a kettősséget figyelhetjük meg Hakuban, Jubaba szolgálójában, aki becsvágyó volt, de mégis bátor és jólelkű.
Ezek a kettősségek nem ellentétek, hanem szimmetriák, amelyek az ember rosszra és jóra való hajlamát mutatják meg a mese varázslatos világán keresztül. Így Mijazaki meséinek harcai is legtöbbször belső harcok, a hősök, főhősök és mellékszereplők saját küzdelme és fejlődéstörténete. A történetmesélés kedvessége, lírája és bája pedig minden korosztály számára szerethetővé teszi ezeket a különleges, örökké aktuális meséket.
Az Art Ludique tárlata egyedülálló lehetőséget ad nekünk, hogy közelről is bepillanthassunk a mesterművek kulisszatitkaiba, a rajzfilmek magját adó rajzokon és vázlatokon keresztül. A kiállítás 2015. március elsejéig tekinthető meg. Ha éppen a Quai D'Austerlitz felé lépkednénk a fények városában, a tárlat a Mijazaki-rajongók számára kihagyhatatlan élményt ígér.
hírlevél
