Vizuál

Szendrey Júlia cipője, a múzeumi legenda

2017.04.04. 09:01
Ajánlom
A Néprajzi Múzeum 2017-es évét még a Kúria egykori épületében tölti, miközben készül a költözésre. Utolsó kiállításuk témája szimbolikus: az útra kelést jelképező cipőkkel búcsúznak az intézménynek 40 évig otthont adó Kossuth téri épülettől.

A múzeum Bocskor, csizma, paduka - kalandozások a lábbeli körül című kiállítás kurátorával, Katona Edittel a lábbelik szerteágazó szimbolikájáról és Petőfi feleségének állítólagos cipőjéről beszélgettünk.

– Mit tud meg egy szakértő abból, hogy valaki milyen lábbelit hord? Mit lehet üzenni egy cipővel?

– A lábbelik közül az ünnepiek a legbeszédesebbek, amelyeket alkalomhoz kapcsolódva viseltek: ez lehet az ember élet szakaszához, de naptári ünnepekhez, évfordulókhoz, évszakváltásokhoz kötődő is. Sokrétűbben bontható ki azonban a társadalmi vonatkozásuk, amely mögött számos kulturális elem állhat. A nők családi és társadalmi helyzetéről is sok mindent elárulnak a cipők. Egy, a kiállításon is látható, XIX. század végén készült fotó ünnepi öltözetű családot örökített meg. A képen a férfiak csizmában, a nők mezítláb láthatóak, ami jól tükrözi a magyar paraszti mentalitást, amely a férfit helyezte előtérbe.

Az értékes lábbeli elsősorban a férfiakat illette meg, a család módja szerint csak utánuk következtek a nők és a gyermekek. 

A hantiknál gyöngyökkel gazdagon kivarrt cipőben csak azok a nők járhattak, akik ún. „tiszta” állapotban voltak. Csak ők vehettek részt a közösségi szertartásokon. A tisztaság-tisztátalanság problémája a nőkkel kapcsolatban szinte minden tradicionális kultúrában megtalálható volt. Havibaj és terhesség alatt, szülést követő időszakban a nőket ugyanis tisztátalannak tartották.

Katona Edit kurátor

Katona Edit kurátor (Fotó/Forrás: Néprajzi Múzeum)

– Képet adott a viselője anyagi helyzetéről?

– A lábbeli a gazdagságot is kifejezte. Jellegzetes példája a muszlim vallásúaknál a nők kabkabnak nevezett díszes lábbelije. Itt nemcsak a díszítés, de a magasság is mutatta a jómódot. A tekintélyt a magas fejviselet mellett a magas talpú lábbeli is kifejezhette: aki rangosabb volt, igyekezett a magasságával is kiemelkedni az átlagemberek közül.

A reneszánsz korában Velencéből indult ki az extrém magas női cipő, a chopine divatja, de viseltek magasabb talpú lábbelit a japán és kínai módosabb közemberek is.

cipo1

cipo1 (Fotó/Forrás: Néprajzi Múzeum)

– Milyen tényező számított még?

– A gazdagság kimutatásában meghatározó lehetett a felhasznált alapanyag is. Egy bársony lábbeli falusi környezetben nem volt nagyon praktikus, mégis előfordult. Ezt illusztrálja a kiállításon bemutatott albán csizma, amelynek piros bársony felsőrészét az aranyfonalas hímzés még dekoratívabbá teszi.

A lábbeli néha jelezhette a hivatást is, mint a japán szamurájok medve prémből készült csizmája. 

Rangot a lábbeli nemcsak a küllemével, hanem a viselésének a tényével is jelezhetett bizonyos közösségekben. Ghánában, például az ashantiknál, ewéknél a falufőnökök azzal mutatják ki vezető szerepüket, hogy ebben a mezítlábas kultúrában állandóan lábbelit viselnek. Hitük szerint a vezetők nem érintkezhetnek közvetlenül a talajjal, mert az tisztátalanná tenné őket. A közösség tagjai viszont csak mezítláb járulhatnak még manapság is eléjük, tiszteletüket ezzel is kifejezve.

– A lábbal kapcsolatos elvárások legszélsőségesebb példája a kínai nők eltorzított lábfeje.

– Lótuszcipőnek nevezték a lábbelit, ami a 8-10-14 centiméterre eltorzított lábat takarta. A lábujjakat a nagylábujjon kívül visszahajtották és elszorították. A rendkívül fájdalmas procedúrát már három éves korban elkezdték, hogy meg se nőjön a lábfej, amit éjjel-nappal befáslizva tartottak. A kiállításon egy makett mutatja, hogy alakították ki ezt a zsugorított lábat. Annak ellenére, hogy maradtak fenn leírások, mennyire fájdalmas eljárás volt, maguk az anyák választották a gyereküknek. A lábelkötésnek megfelelő időpontot különleges gonddal jelölték ki. Ez egyúttal a nővé válás kezdeti szertartása volt. Azt is mutatta, hogy a nő már olyan helyzetben van, hogy nem kell dolgoznia, kiszolgálják, gyakorlatilag eltartják.

cipo2

cipo2 (Fotó/Forrás: Néprajzi Múzeum)

– Mi volt a következménye annak, ha valaki nem vetette ennek alá magát?

– Romlott a házasságkötési esélye, ő már csak szolgáló lehetett. Aki kicsit többre vágyott ott, ahol ennek a gazdasági feltétele is megvolt, annak szinte kötelezővé vált, mert hatalmat és gazdagságot jelentett.

– A divat terjedése korábban is ennyire jellemző volt, mint napjainkban?

– A divat hihetetlen távolságot képes megtenni nemcsak társadalmi osztályokon keresztül, hanem földrajzilag is. Az egyik legkülönlegesebb divathatás a Napkirály, XIV. Lajos udvarából kiinduló elterjedése a piros cipősaroknak.

A társadalmi rangot kifejező piros sarok használata sokáig az elit kiváltsága volt, majd lassan a köznép számára is megengedetté vált.

A XIX. század elején már meghódította a magyarországi jobbágylányokat is. Más földrészek viseletkultúrájában a gyarmatosítók közvetítette európai divatnak volt nagy hatása. Bár az európai öltözködési mód átvétele rangot jelentett, mégis a földrajzi viszonyoknak, a hagyományos lábviseletnek ritkán megfelelő európai lábbelik nehezen terjedtek el.

forras neprajzi muzeum BOCSKOR

forras neprajzi muzeum BOCSKOR (Fotó/Forrás: Néprajzi Múzeum)

– Ez a hatás kölcsönös volt, mindkét irányban megfigyelhető?

– Kultúránként változik, hogy melyik hatás az erősebb. Például az észak-amerikai indiánoknál az európai gyöngy gyorsan átalakította ruházatuk, így a mokaszinjuk díszítési módját. Korábban a tarajos sül tüskéjéből előállított szalagokat használták fel ékesítésül, a szaporább gyöngymunkával azonban színesebben, változatosabban dekorálhattak. A mokaszinokat az indián asszonyok a telepesek számára nagy mennyiségben készítették, divatba hozva ezeket az otthon használatos kényelmes cipőket. Manapság a műanyagból készített pántos ún. japán papucs mutatja a divat földrészeken is átívelő hatását.

– A hagyomány szerint a múzeum tulajdonában van Szendrey Júlia cipője is.

– Ez a reprezentatív, hímzett, selyem cipő nemzeti színű szalaggal és címerrel is díszített. A múzeumban a tárgyhoz tartozó, ún. leíró kartonra azt jegyezték fel, hogy Szendrey Júliáé lehetett. 

Kutatni kezdtem, hogy valóban lehetett-e köze Petőfi özvegyéhez, vagy a feljegyzés csupán múzeumi legenda.

A cipő nyelvébe a készítő, Lihán Gábor belehímezte a nevét és a készítés helyét, a Szilágy megyei Érendrédet. Kiderült, hogy az 1885-ös budapesti Általános Kiállításra a fent nevezett mester egy női selyemhímzésű cipővel lábbelivel – feltehetően ezzel – szerepelt. A cipő 1898-ban hivatalos átadással került  az Iparművészeti Múzeumból a Néprajzi Múzeumba. Feltehető, hogy a nemzeti jelképek alkalmazása és a Szendrey család Szilágy megyei kötődése miatt született meg ez a múzeumi legenda.

17190751 1599726553388931 4778745351119802184 n

17190751 1599726553388931 4778745351119802184 n

Bocskor, csizma, panduka

március 5.-november 30.

Néprajzi Múzeum

Kurátorok: Fülöp Hajnalka, Katona Edit, Kerezsi Ágnes, Sedlmayer Krisztina

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Jön az Üvegcipő, az Apák és fiúk, Spiró György Kádár-darabja - Évadot zárt a Katona

Kilenc bemutatóval készül a 2021/2022-es évadra a fővárosi Katona József Színház, amelynek társulata két új taggal bővül ősztől. Az idei szezon utolsó új online előadásaként a Mennyekbe vágtató prolibuszt mutatják be június 22-én.
Színház

Öt új bemutató lesz idén Gyulán

A Gyulai Várszínházban az elmúlt években láthatóan egyre nagyobb figyelmet fordítanak a saját bemutató előadásokra, még ha többnyire, szükségszerűen, más színházakkal koprodukcióban is hozzák létre azokat. Ráadásul minden évben kortárs magyar szerzők műveiből készült ősbemutatót, sőt ősbemutatókat is tartanak. Idén öt új bemutatóval várják a nézőket, és közülük három lesz ősbemutató.
Zenés színház

Figaro3 – Mozart, Rossini, Milhaud operái és a családállítás

Figaro3 címmel különleges színházi élményt ígérő produkciót mutat ben az Opera, Dömötör András rendezésében. A bemutatót június 26-án tartják az Eiffel Műhelyházban, és ezzel párhuzamosan élő közvetítés formájában az Opera Otthonra sorozatban.
Színház

Ian McKellen újra Hamletet játszik

A biztonságos távolságtartást figyelembe véve kezdik el játszani Sean Mathias rendezését június 21-én, melynek címszerepét Ian McKellen játssza.
Vizuál

Ilyen az égbolt szerte a nagyvilágban

A nyári napforduló alkalmából világszerte élő videón keresztül közvetítik az égboltot a Getty Research Center you tube csatornáján. A 24 órán át tartó különleges művészeti eseményt Yoko Ono inspirálta, magyar résztvevője az Artpool Művészetkutató Központ. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál podcast

Írjuk újra a magyar vígjátékot – Lakos Nóra filmrendező a Fülbemászóban

A Legjobb játékfilm és a Legjobb elsőfilm kategóriában is jelölt a HAB a Magyar Mozgókép-díjra, amit a magyar film új ünnepén, a Magyar Mozgókép Fesztiválon adnak át. Lakos Nóra rendezővel a minőségi vígjátékokról, az irodalmi adaptációkról és a fesztivál gyerekprogramjairól beszélgettünk.
Vizuál ajánló

Térügyek - A tér világlása

Június 27-ig látható a Ludwig Múzeumban a Térügyek című tárlat, amelynek online kiterjesztése, A tér világlása (Spatial Affairs. Worlding) továbbra is elérhető az interneten. 
Vizuál ajánló

Ilyen az égbolt szerte a nagyvilágban

A nyári napforduló alkalmából világszerte élő videón keresztül közvetítik az égboltot a Getty Research Center you tube csatornáján. A 24 órán át tartó különleges művészeti eseményt Yoko Ono inspirálta, magyar résztvevője az Artpool Művészetkutató Központ. 
Vizuál magazin

KÉP-regény: Messziről nem látja senki

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal egy elfeledett, mégis az egyik legsúlyosabb magyarországi környezetszennyezés emlékeit idézi fel, amikor a véletlen a garéi veszélyeshulladék-lerakóhoz vezette.
Vizuál hír

Szergej Polunyin a díszvendége a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválnak

A jubileumi ünnepre való tekintettel húsz helyszínen szervezik meg az idén a 20. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) megnyitóját, a seregszemle díszvendége a spanyol filmművészet és nemzedékének legtehetségesebb táncosaként számon tartott Szergej Polunyin ukrán művész lesz.