Kalla Zsuzsa, a "Ki vagyok én? Nem mondhatom meg..." - Petőfi választásai című kiállítás kurátora szerint a megújult tárlat képes megszólítani a tizen- és huszonéveseket, akik eddig csak a tankönyvekből ismerték Petőfi nevét. A kiállításon Petőfi életútját világító piros foltok mutatják, amelyek nem egyenes vonalúak.

vagy amikor éhezve utazgatott vidéken mint vándorszínész. De ezekből is merített: a János vitéz számos jelenete, illetve a versmondást megalapozó színpadi tapasztalat ezekhez vezethető vissza".

Látogató a kiállításon (Fotó/Forrás: PIM)

Elhangzott, hogy a megújult állandó Petőfi-tárlaton a PIM gyűjteményei is bemutatkoznak: a kézirattár kutatásai, a könyvtár muzeális gyűjteménye, a művészeti és a relikviatár műtárgyai, festményei. A kiállítás, amelyen látható a Pilvax-kávéházból származó eredeti márványasztal is, magyar és angol nyelvű, ez a külföldi látogatókat is bevonzhatja.

Szendrey Júlia termében elsősorban a Horváth Árpád történésszel, egyetemi professzorral kötött második házasságából szerepelnek különböző tárgyak és fotók - tette hozzá Gyimesi Emese irodalomtörténész. Szendrey Júlia írói és költői életműve a szabadságharcot követően bontakozott ki. Verseit és elbeszéléseit olyan szerkesztők közölték, mint Gyulai Pál, Kemény Zsigmond, Vajda János vagy Arany János. Az 1860-as években verseit gyűjteménybe rendezte, de ebben a formában nem jelentette meg, így kortársai költői életművének csupán töredékét ismerhették.

"Ebben az időszakban érett önálló alkotóvá, költővé, íróvá, és számos gyermeke született.

Petőfitől egy fia született, Zoltán, Horváth Árpádtól négy gyermek, a nagyon korán meghalt Viola mellett Attila, Árpád és Ilona, akik pezsgő szellemi közegben nőttek fel, nagybátyjuk Gyulai Pál, a korszak meghatározó irodalomtörténésze volt.

"Az egyik legfontosabb családi forrás két alaprajz, amelyet Horváth Attila készített az akkori külső-terézvárosi otthonukról. Ezekből kiderül, hogy Szendrey Júliának a kor szokásaival ellentétben nő létére önálló szobája volt íróasztallal, könyvszekrénnyel. Szintén ritkaságszámba ment, hogy gyerekszobák is voltak" - mondta Gyimesi Emese.

Petőfi-kiállítás (Fotó/Forrás: PIM)

Az 1850-es évekre tehető, hogy számos női szerző jelentkezett a sajtóban és a könyvpiacon. Ennek nyomán

Szendrey Júlia meséivel, mesefordításaival, anyaságról szóló verseivel részben megfelelt a nőkkel szemben támasztott társadalmi, kulturális elvárásoknak, ugyanakkor költészete – mély gondolatvilága, átélt személyessége révén – önálló hangon szólalt meg.

Látható a tárlaton számos versének kézirata (némely közülük háztartási feljegyzésekkel együtt született), számos érdekes fotó a család tagjairól. Kiderül, hogy gyermekei büszkék voltak édesanyjuk írói tevékenységére, még folyóiratot is készítettek neki ajándékba. Megtekinthető a költőnő legyezője, csengője, hajtincsei; Czékmány Anna, a tárlat múzeumpedagógiai szakértője szerint

"A kiállítást az elmúlt nyolc évben több mint félmillióan látták, termeiben mintegy négyezer múzeumpedagógiai foglalkozást tartottak. A szabadság és a szerelem költője ma is jelen van életünkben: exporttermékünk, amelyet Kínától Ausztráliáig mindenütt ismernek és fordítanak a mai napig" - mondta Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója a sajtóbejáráson. Megjegyezte, nemrég találták meg Petőfi verseinek az 1890-es évekből származó szlovák fordításait, amelyet a Pozsonyi Könyvvásárra újra kiadnak. Szerelmes verseit a közelmúltban fordították kínaira. "A tárlat 2023-ra, a költő születésének kétszázadik évfordulójára tovább bővül a fehéregyházi csata kutatásának eddigi részeredményeivel. A Petőfi-év reményeim szerint Kárpát-medencei kiterjesztésű lesz" - szögezte le.

Petőfi-kiállítás (Fotó/Forrás: PIM)

(címlapkép: forrás: PIM: Szendrey Júlia gyerekeivel)