Vizuál

„Szenvedély, lendület, profizmus” – 200 négyzetméteren elevenedik meg Lakner László életműve

2022.06.20. 15:00
Ajánlom
Május 29-e óta látható a debreceni MODEM falai között Lakner László retrospektív tárlata, amely több mint 40 év alkotói munkásságát igyekszik bemutatni.

Összesen 104 műtárgy kapott helyet a falakon, ezek 9 múzeum, 2 galéria és 15 műgyűjtő jóvoltából kerültek Debrecenbe. A Szépművészeti Múzeum csaknem 30 alkotással járult hozzá a kiállításhoz, melynek létrehozását egy nagyszabású, tavaly novemberig tartó kutatómunka előzte meg. Majd idén januárban elkezdődött az a közel féléves összeállítási folyamat, mely során a MODEM csapata igyekezett a műveket rendszerezni.

Ez viszont nem olyan egyszerű, mert mint Fehér Dávid kurátor elmondta,

Lakner életműve rendkívül heterogén, stílusa nehezen kategorizálható, minden korszakában tetten érhetők az adott évtized meghatározó irányzatainak lenyomatai.

„Az egyik legnagyobb magyar képzőművész” – jellemezte Fehér az alkotót a megnyitó előtti tárlatbejáráson, hozzátéve, hogy körülbelül 10 éve készül arra, hogy létrehozza az életmű-tárlatot, mellyel egy „valódi retrospektív kiállítást” akartak megvalósítani.

20220527_110909af-120427.jpg

A Hajógyári hegesztők című kép Lakner László kiállításán a MODEM-ben (Fotó/Forrás: Vass Antónia)

Az első kiállított kép 1959-ből való, míg a legfrissebb, 2022-es mű kifejezetten a MODEM-be készült. Bár látható egy időbeli kategorizálás, a kiállítók egy lazán kezelt kronologikus rendszert szerettek volna megvalósítani. Ugyanakkor a tárlat szekciói a maguk nemében egységesek, megvan a belső összefüggésrendszerük.

A kiállítás címe, az Alter ego is inkább Laknerre, a művészre reflektál, illetve arra a szerepjátékra utal, mellyel a képzőművész történeti helyzeteket modellez.

A művek sokszínűségén túl a tárlat másik érdekessége, hogy a képek egy része nemrég került elő. A Max Ernst tájábrázolását idéző Hajógyári hegesztők például 60 év után látható újból, de Lakner azon képei is most először szerepelnek kiállításon, amelyek a múlt feldolgozására tesznek kísérletet. A II. világháború traumatikus élményére hívja fel a figyelmet az az 1937-es dokumentumfotó alapján készült alkotás, amely Hitler beszédét hallgató varrónőket ábrázol.

20220527_112039af-120428.jpg

A Varrólányok Hitler beszédét hallgatják című kép Lakner László kiállítása a MODEM-ben (Fotó/Forrás: Vass Antónia)

A kép felteszi a kérdést, hogy mi az egyén felelőssége – ahogy Fehér Dávid elmondta, erre minden látogatónak egyénileg kell megkeresnie a választ.

Lakner László egész életében érdeklődött a technikai vívmányok iránt, ez alkotásain is megjelenik – ezzel egy időben változik az alkotói stílusa is.

Míg az életmű első szakaszában inkább a figurális ábrázolás jellemzi, később az absztrakt formák kerülnek fókuszba.

A ’60-as évek közepén ráadásul különös figyelmet szentel Rembrandtnak, referenciaszeméllyé teszi a festőt. Ez még a színábrázolásában is megjelenik: barna, olajzöld és sötét tónusok dominálnak.

20220527_113722af-120429.jpg

Lakner László kiállítása a MODEM-ben (Fotó/Forrás: Vass Antónia)

Lakner László folyamatosan feszegeti a művészet határait, és előszeretettel kísérletezik a különböző formák megújításával. Ehhez olykor saját magát használja modellnek. Nagyításokkal, fotó- és szövegalapú alkotásokkal próbálkozik, sőt Paul Celanre reflektálva a hangot is az alkotás részévé teszi.

„A megakadályozhatatlan létrehozása” – ez a kísérlet tárgya. Lakner művészetében aztán fordulat mutatkozik, miután 1974-ben emigrált Németországba, és a magyarsághoz – pontosabban az „eredőhöz” – csak New York-i tartózkodása idején tér vissza. Akkor az „isa pur es homou vogymuk” sorral kísérletezik az alkotásain.

A MODEM is igyekszik a korszak szövegközpontúságát kiemelni, ezért létrehoztak egy betűfolyosót, amely egyszerre jelképezi az olvashatót és az olvashatatlant.

Nemcsak a különböző alkotók, a közvetlen környezete is hatott Laknerre. Az édesanyja személye inspirálta a tárlat végén kiállított, megfejthetetlen leveleket. Jelenleg a művész a saját identitását veszi górcső alá – az utolsó terem alkotásai is erről szólnak. „Én az univerzumban” – hirdetik a képek, melyek bár látszólag már párhuzamba sem állíthatók az első képként jegyzett Hajógyári hegesztőkkel, azonban a maguk módján mégis megszólítják a látogatókat.

Néhány kép a május 28-án megnyílt tárlatról:

Az Alter Ego május 29. és szeptember 11. között látható a debreceni MODEM-ben. További információ az alábbi oldalon olvasható.

Fejléckép: Alkotások a MODEM Lakner László-kiállításán (fotó: Vass Antónia)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Visszatérés a Walhallába

A Covid miatti kényszerű kihagyás miatt idén végre visszatérhetett a Budapesti Wagner-napok közönsége a Müpába, ahol már az első fanfárként felcsendülő Walhalla-motívum közben sokan érezték, ismét egy különleges utazás részesei lehetnek. Beszámoló az első Ring-sorozatról és a Rienziről.
Vizuál

10+1 kihagyhatatlan program a Múzeumok Éjszakáján

Tárlatvezetések, komoly- és könnyűzenei koncertek, filmvetítések, táncelőadások, kézműves foglalkozások és még táncház is vár minket a 2022-es Múzeumok Éjszakáján. Összegyűjtöttünk 10+1 helyszínt, amelyet semmiképp sem érdemes kihagyni június 25-én. 
Vizuál

Nyári hangulat a Virág Judit Galériában

Egry József, Csók István, Vaszary János, Szőnyi István egy-egy műve is megidézi a kánikulát a Virág Judit Galéria legújabb kiállításán. Az idén huszonöt éves galéria új, ingyenesen megtekinthető kamaratárlatán minden egyes alkotás megvásárolható.
Plusz

Színházi időutazás az Epreskertben – Jön a Séták Hétvégéje

Kurtizánok, gyilkosok és Piszkos Fred nyomába eredhetünk, bejárhatjuk Gül Baba Türbéjét, vagy éppen az Epreskert meséit nézhetjük meg egyfelvonásos színházi előadás formájában a Séták Hétvégéjén július 1. és 3. között.
Színház

Így néz ki most a felújítás alatt álló debreceni Csokonai Színház – GALÉRIA

2020 szeptemberében megkezdődött a debreceni Csokonai Színház felújítása, és a színház valamennyi belső terét érinti. Ilyen nagymértékű átalakításra az elmúlt 30 évben nem volt példa a teátrumban, amely a tervek szerint 2023-ban nyitja meg kapuit a nézők előtt.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

A főváros egyetlen sörgyárát is bejárhatjuk a Múzeumok Éjszakáján

Idén is megnyitja kapuit a Dreher Söripari Emléktár a Múzeumok Éjszakáján. Ennek apropóján egy négy részből álló talkshow sorozatot indítanak Sztorik habbal címmel, amelyben építészetről, gasztrotörténelemről, képzőművaészetről és a múzeumok működéséről beszélgetnek.  
Vizuál magazin

KÉP-regény: A trombitavirág

A Fidelio sorozatában hétről hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos, akinek ezúttal egy falból előbukkanó váratlan vendégről az emberiség múltja, jelene és jövője jutott eszébe. 
Vizuál hír

Gergye Krisztián emlékezetkísérletbe kezdett

A táncművész-koreográfus Szent Iván éjjelére időzítette legújabb performanszának kezdetét: összekötve a múltat a jelennel, 40 festményt állított ki Kőszegen, kitéve az alkotásokat az időjárás viszontagságainak.
Vizuál ajánló

Nyári hangulat a Virág Judit Galériában

Egry József, Csók István, Vaszary János, Szőnyi István egy-egy műve is megidézi a kánikulát a Virág Judit Galéria legújabb kiállításán. Az idén huszonöt éves galéria új, ingyenesen megtekinthető kamaratárlatán minden egyes alkotás megvásárolható.
Vizuál ajánló

10+1 kihagyhatatlan program a Múzeumok Éjszakáján

Tárlatvezetések, komoly- és könnyűzenei koncertek, filmvetítések, táncelőadások, kézműves foglalkozások és még táncház is vár minket a 2022-es Múzeumok Éjszakáján. Összegyűjtöttünk 10+1 helyszínt, amelyet semmiképp sem érdemes kihagyni június 25-én.