Vizuál

Szenvedély, zene, rajongás: a lemezgyűjtőktől a falvédőkig

2016.04.09. 09:38
Ajánlom
Két zenei témához köthető kiállítás is nyílik egymáshoz kapcsolódóan a Ludwig Múzeumban áprilisban és májusban: a Szenvedély. Rajongás és művészet Berlinből érkezik, míg a Rock/tér/idő kifejezetten magyar tematikát ölel fel. Utóbbi kurátora, Készman József mesélt a két testvérkiállításról.
Egy fotó Nahuel Tow A Photorock című sorozatából, 2012–2015

Egy fotó Nahuel Tow A Photorock című sorozatából, 2012–2015 (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)

- Zene, szenvedély és rajongás: ezekről számtalan asszociáció juthat eszünkbe. Mire fókuszál a Künstlerhaus Bethanien április 16-án nyíló Szenvedély - kiállítása és a május 6-án nyíló  Rock/tér/idő ?

- A Szenvedély a rajongás egyik vetületével foglalkozik, a 70-es, 80-as években, a közösségi média előtti korszak zenei világában megnyilvánuló gyűjtőszenvedéllyel és a tárgyakhoz való kapcsolattal, illetve az erre adott képzőművészeti reakciókkal. Harminc különböző országból, köztük Dél-Afrikából és Magyarországról is válogattak hozzá műveket. A múzeum vezetése úgy gondolta, hogy nem lehet teljes a kép, ha nem kapcsolódik hozzá egy kimondottan magyar anyag is, hiszen a hazai párhuzam önmagában is sajátos univerzum, terjedelmét és lehetőségeit tekintve. A Rock/tér/idő kiállításon a képzőművészet és zene határterületein létrejövő, roppant izgalmas művek és életformák kerültek a középpontba.

- A rajongás pszichológiájáról is képet kapunk a tárlatokon?

Készman József

Készman József (Fotó/Forrás: Jász Annamária)

Elsősorban a szenvedély kulturális vonatkozása jelenik meg, hogy milyen médiumokon, kulturális termékeken keresztül artikulálódik, hogyan kapcsolódik a dizájnhoz, a zenéhez, mi a szerepe a művész és mindannyiunk életében. A művészetpszichológiai megközelítésből csak áttételesen, a hozzájuk kapcsolódó rendezvényeken kapunk képet. A Szenvedély inkább szociológiai, kultúrantropológiai szemléletű kiállítás, a téma vizuális, hétköznapi vonatkozásaira is sokat reflektál; azokra a kiegészítőkre például, amiket a zenészek és a rajongók hordtak. Főleg a glam, a heavy metal és a rock berkeiből merít, bár lesz alternatívabb, például a Sisters of Mercyre reflektáló munka is. A Rock/Tér/Idő Idő Xantus János kultuszfilmjének, a Rocktérítő címének parafrázisa, de nem a rockról fog szólni, hanem arról a színtérről, amiben a 70-es, 80-as években a komoly kulturális értékkel bíró zenék kiszorultak a hivatalos kultúra médiumából, és az undergroundban, a második nyilvánosságban érvényesültek. Ezek akkor elnyomott, elhallgatott dolgok voltak, napjainkra azonban a kulturális kánon részévé váltak, a MOME-n például már Európa Kiadó-dalokat dolgoznak fel.

- Hogyan rajongtak a magyar underground zenéért az avantgárd idején?

Akkoriban ez eléggé marginális jelenség volt, pontosabban az underground színterei távol estek a láthatóság hagyományos fórumain. Egykori gyűjtőiről nem is nagyon beszélhetünk, az alkotók egymás között cserélgették, ajándékozták műveiket. Nemrég állították ki a Mai Manó Házban Alföldi Róbert gyűjteményének a magyarországi neoavantgárdról szóló részét; a képeken a kor zenével is foglalkozó képzőművészei, fotósai (Vető János, Hajas Tibor és mások) is szerepelnek többek között.

Kép Pablo Garber: A Ponete Un Disco (Próbálj fel egy lemezt!) c. sorozatából, 2012

Kép Pablo Garber: A Ponete Un Disco (Próbálj fel egy lemezt!) c. sorozatából, 2012 (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)

- Az avantgárd zenében megtapasztalható rajongás mértéke különbözött-e a korabeli magyar mainstreamétől?

Tény, hogy az Illés, az Omega, a Fonográf, az LGT igen jelentős kulturális szerepet játszottak akkoriban, de a 70-es évek végétől már nem ők képviselték a progressziót.

Az undergroundért is ugyanúgy rajongtak az emberek, sőt jobban, csak ez a szenvedély nem volt látható, nekik nem voltak hivatalos csatornáik, médiumaik, lemezeik.

Jó példa erre a Fekete Bárányok-koncert, amin 1981-ben a Hajógyári Szigeten több tízezres közönség vett részt, míg egy átlagos Omega-koncert kevesebb embert mozgatott meg. De a Szenvedély-kiállításon egyébként szerepel egy, az Omegával kapcsolatos mű is.

A Rock/tér/időn  milyen ikonikus elemeket láthatunk a korszak képzőművészetének és zenéjének találkozásából?

- A kiállítás anyaga tematikus részekre oszlik, a helyszínek-színterek mellett az egyik ilyen lesz az életforma. Cseh Tamás esetében az indiánság legalább annyira fontos momentum, mint a dalai, a szövegei. Aztán ott volt a Bizottság, ők totális happeningként képzelték el az életet, és úgy is éltek, ameddig bírták. Számos átjáró nyílt a fotó és a zene határterületén. Láthatók lesznek kortárs reflexiók is, ezek között külön csoportot képeznek a 90-es években megjelenő, a zenére reflektáló érdekes, kortárs médiumok, például a falvédők: Szabó Eszter Ágnes közismert Nagymamám, Zalai Imréné találkozása David Bowie-val című munkája, vagy Pittman Zsófi magyar zenészeket ábrázoló falvédősorozata. Annak ellenére, hogy az egykori underground bekerült a kánonba, fontosnak gondolom felvillantani ezeket az emblematikus mozzanatokat, azt az egész világot, amelyben létrejött; az értelmezés és a megértés ugyanis időben hozzánk jóval közelebb álló kulturális jelenségek esetében is nehéz lehet.

Candice Breitz: Marilyn Manson-emlékmű, 2007

Candice Breitz: Marilyn Manson-emlékmű, 2007 (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Plusz

Ilyet még nem hallottál: hódít a mongol torokének metál

Nem a hörgős metálról van szó, hanem tradicionális mongol hangszereken és énektechnikával előadott heavy metálról, aminek hirtelen rengeteg rajongója akadt világszerte.
Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus

Ez az első élvonalbeli vonósnégyes, amelyben többségben vannak a nők

Az Artemis Quartetből kilépett két tag, nők érkeztek a helyükre. Ilyenkor felvetődik a kérdés: miért a férfiak uralják a kamarazenét?
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

A szakértői vizsgálat előtt loptak el egy feltételezett Michelangelo-festményt

A belga kisváros templomából pár nappal azelőtt vitték el a festményt, hogy a szakértőnek alkalma lett volna megvizsgálni. A magányos elkövető kizárható, mivel a kép súlya egy mázsa körül van.
Vizuál szecesszió

Eddig ismeretlen Klimt-domborműre bukkanhattak Budapesten

A hullámvonal, a babérfüzér és a domborművön látható líra Klimt jellegzetes motívumainak számítanak. A másfél éve felfedezett, gipszből készült alkotás korábban egy zongoraszalon díszéül szolgált.
Vizuál kiállítás

Hős vagy gazember? – Az ismeretlen Görgei

Görgei Artúr honvéd tábornokról szóló időszaki kiállítás nyílt a Nemzeti Múzeumban. A tárlat arra is választ igyekszik adni, igaza volt-e Kossuth Lajosnak, aki Görgeit tette felelőssé a szabadságharc elvesztéséért.
Vizuál hír

Ezekért a magyar filmekért szoríthatunk a Berlinalén

Buda Flóra Anna Entropia és Tóth Luca Lidérc úr című rövidfilmje is szerepel a februárban kezdődő Berlini Nemzetközi Filmfesztivál programjában.
Vizuál vincent van gogh

Először hagyják el Európát Van Gogh napraforgói

A londoni National Gallery a tokiói olimpiára kölcsönzi a birtokában lévő egyetlen napraforgós Vincent van Gogh-festményt a 2020-as tokiói nyári olimpiai játékok alkalmából.