Vizuál

Szepesi Györgynek, az „Aranycsapat 12. tagjának” állított örök emléket a XIII. kerület

2022.02.04. 13:20
Ajánlom
A Hajdú utcai pihenőparkban kapott szobrot a magyar rádiózás legendája, a hazai sporttörténelem kiemelkedő egyénisége, Budapest és a XIII. kerület díszpolgára, Szepesi György, aki éppen száz éve, 1922. február 5-én született.

„Lelkem mélyén a mai napig látom gyermekkorom Angyalföldjének minden utcáját, házát, minden egyes szegletét. Bennem nem tűnt el a régi Angyalföld képe” – idézte Szepesi Györgyöt február 4-én megtartott ünnepi beszédében Dr. Tóth József a Hajdú utcai pihenőparkban. A polgármester felidézte Szepesi György XIII. kerületi kötődését, hiszen ott született, oda járt általános iskolába, majd a Váci út 197-ben lakott. Interjúiban gyakran beszélt gyerekkorának világáról, az egykori Tarnai rét környékéről, a grundokról, ahol – miként Szepesi György mondta – „a futball szeretetét igazán magába szívhatja az ember, az ilyen miliő gyógyíthatatlanul megmételyezi a halandót.”

Fájdalmasan élte meg a hajdani angyalföldi kis csapatok megszűnését. Így vallott erről: „Lakásunk a Váci úton volt. Akkoriban sok focicsapat koptatta a gyepet a környéken, de mára eltűntek. Ezt nagyon fájlalom. A Lánggyár, a Hajógyár, a Magyar Acél csapatai már csak szép emlékek… De azért ha rossz kedvem van, kocsiba ülök, s kimegyek Angyalföldre.

Mert az első otthonom az igazi, az örök szerelem.”

4-130919.jpg

A Szepesi Györgyöt ábrázoló szobor avatásának pillanatai a XIII. kerületi Hajdú utcai pihenőparkban (Fotó/Forrás: XIII. Kerületi Önkormányzat)

Szepesi György – Friedländer György néven – 1922. február 5-én született Budapesten, édesapja a buchenwaldi lágerben halt meg. 1945-ben került a Magyar Rádióhoz, ahol riporterként, 1975-től három éven át bonni tudósítóként dolgozott, majd 1981-től 1992-ig, nyugdíjba vonulásáig a Magyar Rádió Szórakoztató és Sportfőosztályát vezette. 1954-ben tanári diplomát szerzett a Testnevelési Főiskolán, 1982-ben doktorált. „Már gyermekkoromban szenvedélyes rádióhallgató voltam, azonban nem csak a sportközvetítéseket szerettem hallgatni. Az operák, operettek, táncdalfesztiválok dallamai mellett is szívesen időztem. Carusón nőttem fel. Számomra a zene mindig is életszükséglet volt” – mesélte annak idején Szepesi György.

1948-tól 2012-ig közvetített olimpiákról – Londontól Londonig. Tizennégy labdarúgó világbajnokság kommentátora volt 1954-től 2010-ig. Bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe – mint a világ leghosszabb ideig tevékenykedő sportriportere: a 2005-ös Magyarország–Argentína barátságos futballmérkőzésnek hatvan évvel azután lehetett a rádiós kommentátora, hogy az 1945-ös magyar–osztrákon debütált sportriporterként. Sporttörténeti mérkőzés volt ez: a 12. percben született meg Puskás Öcsi első válogatott gólja – és ezzel Szepesi Györgyé is a mikrofon előtt. Mindig úgy közvetített, mintha rajta is múlna a győzelem.

1979 és 1986 között a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöke volt, később tiszteletbeli elnöke. MLSZ-elnökként fontos szerepe volt abban, hogy Puskás Ferenc 1981-ben először tért haza 25 éves emigrációját követően.

9-130918.jpg

Dr. Tóth József polgármester (középen) Szepesi György szobra mellett a Hajdú utcai pihenőparkban, a XIII. kerületben (Fotó/Forrás: XIII. Kerületi Önkormányzat)

A Pulitzer-emlékdíjas és Prima Primissima-díjas újságíró sokszor mondta magáról: „Sportriporter vagyok, se több, se kevesebb.” Szepesi Györgyöt az „Aranycsapat 12.  játékosaként” is emlegetik, amit így kommentált:

„Annak köszönhető, hogy végigkísértem a zsenik útját.

Mert ha tizenkettedik játékos, a szövetségi kapitány Sebes Gusztávot inkább megilleti a titulus, meg mindenkit, aki valóban tett a sikerekért. Magyarán: túlzásnak tartom a címet, de ha már adták – nem vagyok álszerény –, tisztelettel köszönöm.”

A Puskás Ferencné által létrehozott Puskás Nemzetközi Futball Alapítvány 2015-ben Szepesi Györgyről díjat nevezett el, amellyel a hazai sportújságírás egy-egy meghatározó alakját díjazzák évente. Társadalmi megbízásai közé tartozott, hogy a FIFA végrehajtó bizottságának és a Magyar Olimpiai Bizottságnak a tagja volt, és az UEFA örökös nagykövete. Számos díjat és elismerést kapott. Csaknem húsz könyve jelent meg.

12-130920.jpg

Szepesi György szobra a Hajdú utcai pihenőparkban, a XIII. kerületben (Fotó/Forrás: XIII. Kerületi Önkormányzat)

Túlélte a legendás Aranycsapat valamennyi tagját. 95. születésnapját életkedvvel ünnepelte. 2018. július 25-én, 96 évesen hunyt el. A XIII. kerület tisztelete jeléül 2019-ben emléktáblát helyezett el szülőháza, a Váci út 97. homlokzatán.

A XIII. kerületi Önkormányzat képviselő-testülete 2020-ban döntött úgy, hogy az önkormányzat szobrot állít Szepesi György emlékére születésének 100. évfordulója alkalmából a Hajdú utcai pihenőparkban. A meghívásos pályázaton három alkotó vett részt; Erős Apolka Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész „Az Aranycsapat tizenkettedik tagja” című pályaművét javasolta megvalósításra a szakértői bizottság.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Megtalálni az emberit – három fiatal karmester a Magyar Állami Operaházban

Három olyan fiatal karmestert szólítunk meg, akikben egy dolog biztosan közös, az OPERA művészeti vezetése látja bennük a tehetséget, a lehetőséget, ezért kellően komoly feladatokat is rájuk bíz.
Színház

Két hét múlva megnyílik Budapest legújabb magánszínháza, a Bástya Színház

Február 20-án megnyitja kapuit a Bástya Színház. A hetedik kerületi, az egykori Bástya mozi épületében működő, 90 férőhelyes stúdiószínház célja, hogy friss előadásokkal és különböző műfajokkal gazdagítsa Budapest kulturális kínálatát.
Jazz/World

Ajtai Péter: „Édesanyám kinyitotta a telefonkönyvet, és másnap már mentem bőgőórára”

Improvizációesztétikából doktorált, tanult klasszikus zenét, hagyományos jazzt, ma már legfőképpen free jazzt vagy szabad improvizációs zenét játszik. Tanít, számos zenekarban muzsikál, egy százhúsz éves bőgőt nyüstöl. Ajtai Péter bőgőssel beszélgettünk.
Színház

Hatott az összefogás: 80 milliós támogatást ad a minisztérium Gobbi Hilda nyaralójának helyreállítására

Alkotóházként újul meg Gobbi Hilda visegrádi villája, a Kulturális és Innovációs Minisztérium döntése alapján 80 millió forintos támogatásban részesül az épületet tulajdonló alapítvány.
Vizuál

Magyar filmesek Orbán Viktornak: „A független film Magyarországon nem választás, hanem kényszerpálya”

„A független film nálunk fillérenként összegereblyézett, minimális költségvetésű vállalkozás, amit a hivatásszeretet és a filmcsinálás féktelen vágya hoz létre a rendező, a producer, a színészek és a stáb többnyire ingyenes munkájával, méltatlan feltételek között” – olvasható a nyílt levélben.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Idén is világsztárok vonulnak fel a Berlinale vörös szőnyegén

Timothée Chalamet, Robert Pattinson, Toni Colette és Marion Cotillard is ott lesz a sztárok között a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, amelyre mások mellett a filmrendező Pong Dzsunhót, Edward Bergert és Tom Tykwert is várják.
Vizuál hír

A kozmikus leheletet jeleníti meg a következő Velencei Biennálé magyar pavilonjának installációja

A hazai gyakorlatnak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, dr. Fabényi Julia idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a következő Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonja kurátorát és kiállítását.
Vizuál ajánló

Egy kutyát is perbe fognak a 15. Frankofón Filmnapokon

Február 27. és március 9. között rendezik meg a 15. Frankofón Filmnapokat Budapesten. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Francia Intézetben huszonhárom kortárs frankofón alkotást nézhet meg a közönség eredeti nyelven, magyar felirattal.
Vizuál ajánló

A rendezők és producerek együttműködéséről beszélgetnek a Magyar Filmszemlén

Kivételes szakmai eseményre kerül sor a 44. Magyar Filmszemle keretei között: február 7-én 14 órától magyar filmrendezők és producerek kerekasztal-beszélgetés során vitatják meg a közös munka során felmerülő problémákat és azok lehetséges megoldásait.
Vizuál kritika

Ilyen nagy dolog a szabadság? – kritika A szent füge magjáról

Mohammad Raszulof új, Oscar-díjra jelölt filmje egy nehezen felejthető politikai dráma bűnről, szabadságról és arról, hogy aki hosszú időn keresztül a saját lelkiismerete ellen cselekszik, annak a jussa nem lehet más, mint az éjsötét őrület. A szent füge magja kritika.