A nagyszabású, csaknem kétszáz műalkotást – festményeket és grafikákat – felvonultató tárlat minden korábbinál teljesebb képet ad a 20. századi magyar festészet egyik kiemelkedő alakjának életművéről. A kiállított műtárgyak nagy része ritkán látható kiállításon, köztük sokkal még korábban nem találkozott a közönség. A művek zöme a Magyar Nemzeti Galéria és Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményéből érkezett a kiállításra, melyeket további magyarországi közgyűjteményekből és magántulajdonból kölcsönzött műtárgyak egészítenek ki.
Anna Margit az 1945–1948 között működő Európai Iskola nevű művészcsoport egyik alapító tagja és kiemelkedő képviselője volt. Olyan egyedi formanyelvet hozott létre, amely a magyar festészet egyik legkiemelkedőbb alakjává tette. Életével és munkásságával a Fidelio behatóan foglalkozott abban a kisfilmben, amelyben megszólalt mások mellett a festőművész fia, Péter Vladimir Munkácsy-díjas ötvös- és szobrászművész is.
Kapcsolódó
„Semmi más célja nincs a művészetnek, mint az őszinteség” – Anna Margit varázslatos világa a Fidelio videóriportjában
Korabeli riport-részleteket tartalmazó kisfilmmel tiszteleg a 20. század rendkívüli művésze, a 110 éve született Anna Margit feledhetetlen alakja előtt a Fidelio. A videóban mások mellett a festőművész fia, Péter Vladimir Munkácsy-díjas ötvös- és szobrászművész idézi fel édesanyja különleges személyét és hivatásához fűződő hozzáállását.
Az MNG kiállítása – amelynek kurátora, Kolozsváry Marianna művészettörténész ugyancsak megszólal a fenti videóban – új szempontok mentén mutatja be az életművet: önarckép és maszk viszonya; a nőiség sajátos értelmezése a Biblia, a mitológia vagy a tömegkultúra hatására megfogalmazott új női szerepek; a zsidóüldözés és a holokauszt traumájának feldolgozása; 1956 élménye; a népművészet, a giccs és a pop-art hatása, és szinte minden formában a szenvedő és túlélő ember örök problémái.
Fejléckép: Anna Margit: Ars poetica, 1970 (forrás: Ferenczy Múzeumi Centrum / Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria)
hírlevél
