Vizuál

Szerelem a velocipéden

2014.06.04. 06:58
Ajánlom
Modern világunkban, különösen a huszonegyedik századi Magyarországon nagyon kevés olyan dolog van, aminek mindenki, vagy majdnem mindenki feltétel nélkül képes örülni. Talán két kivétel van: a jó idő és a biciklizés. Ha pedig a kettő együtt jár, az felér egy fél világbékével. KRITIKA

Ha az ember megáll a Deák téri metró mellett, és elkezdi figyelni az arra elhaladó bringásokat, lát mindenfélét: kigyúrt vízvezeték szerelőt, szőrös műfordítót, szigorú némettanárt, kecses divattervezőlányt, széplelkű postást, másnapos állatkerti gondozót. Ez az örökké változó kavalkád a maga ezer színével teszi élhetővé Budapestet, miközben a kerékpározásnak hála egyre szebb vádlikkal és formás bokákkal telik meg fővárosunk.

Csupa ilyen vidám gondolat keríti hatalmába a betérőt a Néprajzi Múzeumban nyílt Bicikliváros című kiállításon. A tárlat a Kárpát-medence bringás mekkájának számító Szabadka mellett Budapest kerékpáros történelmével is foglalkozik, de az igazi érdekességek a délvidéki városhoz kötődnek. Például a szabadkai biciklizés atyjának is tartott Vermes Lajos portréja, amelyen a bátor, bajszos férfiú egy velocipéd tetejéről néz lefelé. Vermes Lajosról az is kiderül, hogy egyszer "elvelocipédezett" Szabadkáról Palicsra. Ez nyolc kilométert jelent, ami önmagában is komoly távolság, de a kiállított korabeli velocipéd megtekintése után szinte hihetetlen teljesítménynek tűnik. A nagyjából két méter átmérőjű első, és körülbelül tizenhét centiméter átmérőjű hátsó kerékből álló jármű ugyanis gyakorlatilag alkalmatlan emberi használatra. Ilyenkor a néző kicsit elszégyelli magát, hiszen a cilinderben karikázó férfiak mókásnak tűnnek, azonban ha jobban belegondol, nélkülük ma nem létezne modern kerékpározás. Az ő hatalmas eséseik, törött bordáik és szétnyílt szájpadlásaik ébresztették rá a tizenkilencedik század végének tervezőit, hogy létre kell hozniuk egy egyszerűbben használható szerkezetet. Ez volt a manapság is használatos bicikli elődje, amelynek már mindkét kereke ugyanakkora, a biciklista pedig középen, a vázon ül, nem valamelyik keréken.

A tárlatot a számos gyönyörű, régi bicikli és kerékpáros cucc mellett a remekül megírt kiegészítő szövegek teszik kifejezetten élvezetessé. Megismerhetjük például Pénztárnok Marit, aki az 1910-es évek első számú femme fatale-ja volt Mezőkövesden. Nevét onnan kapta, hogy felismerte a matyó hímzésben rejlő komoly anyagi lehetőségeket, amelyeket ki is használt: megrendelői között számos pesti arisztokrata, sőt grófok és bárók is akadtak. Ezen kívül pedig ő volt az első mezőkövesdi nő, aki bringázni kezdett. Mari az elbeszélések szerint szabadelvű, haladó gondolkodású, emellett pedig végzetesen gyönyörű asszony volt, ami a kevésbé szép és haladó kövesdieket iszonyúan zavarta. Annyira, hogy még gúnydal is született Mariról:

Te kövesdi menyecske
Szégyelheted magadat.
Kanadába kiküldted az uradat.
Kanadába kiküldted az uradat.
Te meg itthon biciglin
Tologattatod magadat.

A nők szerepvállalása amúgy is érdekes kérdés volt a kerékpározás hajnalának számító századfordulón. Abban minden férfi egyetértett, hogy egy igazi hölgy számára mindenféleképpen illetlenség egy hosszú vasrúddal a lába között, két keréken száguldozni. A századforduló asszonyai azonban nem hagyták magukat, bringára pattantak, kirobbantva ezzel az egyik első divatháborút. A kérdés ugyanis az volt, hogy a nők hosszú szoknyában, vagy bőszárú nadrágban biciklizzenek. Míg előbbinél a kivillanó bokák, utóbbinál az addig csupán férfiak által hordott ruhadarab okozta elnőietlenedés volt a kritikusok fő érve.

A Bicikliváros kiállításon olyan bringatörténeti kuriózumokkal is megismerkedhetünk, mint a legfontosabb magyar kerékpárgyár, a Weiss Manfréd által alapított Csepel névadási szokásai. Korabeli plakátokon, hirdetéseken találkozhatunk meg a harmincas-negyvenes évek népszerű modelljeivel: a Csodával, a Toroczkóval, a Villámmal, a Diadallal, a Superrel, a Rapiddal, a Leánykával, valamint a névadás csúcsát jelképező Pajtikával. Sok darab közülük élőben is megtekinthető, az egyik terem falán például egy eredeti Csoda lóg.

A tárlaton azonban nem csupán a budapesti bringás létet meghatározó Csepel műveivel találkozhatunk. Szabadka a volt Jugoszlávia idején az ország legjobb versenybringásainak otthona volt, mert itt működött az Európa-szerte ismert Spartacus sportklub. A szabadkai Szparit pedig a Partizán, a jugoszlávok Csepelje látta el gépekkel, melyek közül néhány versenymodell a nemrég elhunyt Tarapcsák Miklós, ismertebb nevén Pajti bácsi gyűjteményének köszönhetően a Néprajzi Múzeumban is megtekinthető. Pajti bácsi az ötvenes-hatvanas években maga is versenyzett Budapesten, az azóta eltelt évtizedekben pedig biciklijavítással és tervezéssel foglalkozott legendás csepeli műhelyében - mesteri szinten.

A három nagyobb részből álló kiállításon külön terem foglalkozik azokkal a művészeti alkotásokkal, melyek a biciklizéshez kapcsolódnak. Ezek közül kiemelkedik a zentai Bíró Miklós festőművész munkássága, aki "Ki tehet róla, hogy szeretem a köveket" címmel egész ciklust szentelt a kerékpározásnak. A Banja Luka-i kötődésű Edita Kadric képein a bicikli, mint a szerelmi aktus helyszíne jelenik meg, ahogy például a Dávid behatol Mariannába című alkotáson látható.

A bicikli tehát nem csupán közlekedés- és sporteszköz, hanem a szerelem hírnöke is. Talán erre gondolt Vermes Lajos is, amikor száztizenkét évvel ezelőtt felült velocipédjére, és elindult a messzeség felé, ahol Palicsot sejtette.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Klasszikus

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Jazz/World

„Réteken és mezőkön improvizáltam hosszasan”

Nyolcadik szerzői lemezét készítette el Tóth Viktor, a hazai jazz-színtér különleges alakja. A szaxofonos, zeneszerző Have No Fear című albumát a Tóth Viktor Arura Trió rögzítette, az élő anyag ihletője a természet volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Lidérc úr és a lelki karantén: Díjnyertes rövidfilmek online

Idén januárban a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál exkluzív online premierekkel lepi meg a rövidfilmek szerelmeseit. A limitált ideig látható válogatásban 4 magyar és 5 nemzetközi, díjnyertes alkotás látható a fesztivál Facebook-oldalán.
Vizuál Film

A bárányok hallgatnak – 6 érdekesség a 30 éves film kapcsán

Tényleg sosem pislog Hannibal Lecter? És miért jut eszembe a molylepkéről Salvador Dalí? Összeszedtünk néhány érdekes tényt a film kapcsán, amely nyomán a világ megismerte az egyik leghíresebb fiktív emberevőt, Hannibal Lectert.
Vizuál hír

Régi magyar némafilmek zenei aláfestéséhez hirdettek pályázatot

Némafilmhez filmzenét! címmel indít pályázatot a Művészetek Völgye és a Nemzeti Filmintézet. A jelentkezési határidő: 2021. március 31. éjfél.
Vizuál hír

A-kategóriás filmfesztiválon debütál a magyar elsőfilmes drámája

Az 51. Goai Nemzetközi Filmfesztiválon mutatják be Krasznahorkai Balázs Hasadék című filmjét. Az elsőfilmesek versenyében szereplő alkotás India után 2021 tavaszán Magyarországon is látható lesz a Budapest Film forgalmazásában.
Vizuál hír

Tiziano-kiállítással ünnepli fennállásának 130. évfordulóját a bécsi Szépművészeti

Az évforduló alkalmából ingyenjeggyel és Tiziano-kiállítással kedveskedik látogatóinak a Kunsthistorisches Museum.