Vizuál

Szfinxek és obeliszkek városa: egyiptománia és szabadkőművesség Budapesten

2018.08.20. 09:55
Ajánlom
Van egy mondás, amely szerint Rómában ma több obeliszk áll, mint Karnakban, az ókori egyiptomiak egyik fő vallási központjában. Talán sokak számára meglepő lehet, hogy Budapesten is többet tudnánk összeszámolni egy városi séta alkalmával.

Részlet a KULT50 magazinban megjelent interjúból.

Érdemes nyitott szemmel járni és a neobarokk vagy szecessziós bérpaloták homlokzatát megfigyelni a Margit hídon vagy épp a budai Várból levezető úton. Mert nem csupán obeliszkek képviselik az úgynevezett egyiptománia stílusát Budapesten, de szfinxek, szárnyas skarabeuszok, lótuszvirágok és piramisok is fel-fel bukkannak. Vajon hogyan kerülnek ide, és miért jelennek meg időben és térben is ilyen messze eredeti hazájuktól? A válasz egyetlen, de már-már titokzatos szó: szabadkőművesség.

SymbolikusNagypaholy-121444.jpg

Magyarországi Symbolikus Nagypáholy (Fotó/Forrás: rlevente / Wikipédia)

Az egyik legizgalmasabb egyiptomán stílusú épület a Podmaniczky utcában található Magyarországi Symbolikus Nagypáholy székháza, a hazai szabadkőműves mozgalom egykori központja. A felújításnak köszönhetően teljes pompájában láthatóak a szobordíszei, köztük a homlokzatot uraló egyiptomi szfinx. A székház bútorzata ma a Nemzeti Múzeumban látható, rajta precízen mintázott szárnyas skarabeuszok, keselyűk, lótuszvirágok, nemesz kendős fáraófejek és szárnyas istennők láthatóak. Régi felvételek tanúsága szerint valaha az épület belsejének falait is hasonló, különleges festmények díszítették.

Pulszky Ferenc lett a páholy első nagymestere és emellett 1869-től a Nemzeti Múzeum igazgatója is, aki nagybátyja, Fejérváry Gábor révén ismerkedett meg a szabadkőműves eszmékkel. A szervezet iratait Fejérváry házában tárolták Eperjesen, gyűléseket tartottak itt, és külön emeleten egy műgyűjtemény is helyett kapott. Pulszky a tárgyak nagy részét eladta a nagybátyja halála után, de egy különleges darabot végül visszavásárolt: az egyiptomi Imhotep istent ábrázoló szobrot, ami jelenleg a Szépművészeti Múzeum tulajdonában van. Pulszky különleges kötődése ehhez a szoborhoz nem egyszerű szépérzékről tanúskodik, sokkal inkább arra világít rá, miért fonódtak össze az egyiptomi művészet elemei a szabadkőműves eszmékkel.

Egyiptomi és görög szfinx

Az egyiptomi és a görög szfinx első látásra könnyen összekeverhető, azonban van pár olyan meghatározó jegy, ami alapján meg lehet különböztetni őket. A görög szfinx az Oidipusz-történetből is ismert, oroszlántesttel, női arccal és szárnyakkal rendelkező mesés alak. Az egyiptomi szfinx azonban egy adott isten megtestesüléseként és a királyi hatalom szimbólumaként őrző-védő erővel bír, valamint férfiarccal és a fáraók fejdíszével, a nemesz kendővel ábrázolják szárnyak nélkül, ahogyan ez a gízai szfinxen is látszik. A reneszánsz idején a két alakot összemosták, és így az ún. egyiptomán szfinxek általában női arccal, nemesz kendővel és szárnyakkal is rendelkeznek.

Az egyiptomi vallás és művészet nem csupán a rómaiakra és a görögökre tett mély benyomást.

A középkori ember számára Egyiptom misztikus, legendás országgá vált, ahova igen veszélyes út vezetett. A görög–római korban rendszeresen azonosították egymással a különböző helyi vallások isteneit, így az egyiptomi Thotot, az istenek írnokát gyakran kapcsolták össze a görög Hermésszel, az istenek hírnökével, de a gyógyító istennel, Aszklépiosszal is, kinek alakja később egybemosódott az isteni rangra emelkedett Imhotepével, aki az első lépcsős piramis tervezője volt, és összefüggésbe hozták Eukleidésszel, a geometria atyjával is. A 18. századi szabadkőműves eszmékre ezek a hagyományok rendkívül erős hatást gyakoroltak.

Imhotep-121443.jpg

Imhotep szobra (Szépművészeti Múzeum)

A katedrálisokat építő kőművesek közé a 17. századtól kerültek be a befogadottak, akik az építés fogalmát már filozófiai síkon értelmezve az igazságosság és erkölcs révén egy új világrendet kívántak építeni. Az alapot az az elképzelés adta, miszerint minden bölcsesség forrása Egyiptom. Ez a gondolatkör csapódott le a művészetben, a reneszánsz alkimisták munkáiban és a szabadkőműves eszmékben is.

Az elmélet szerint a zsidók Egyiptomban ismerték meg a tökéletes építmények kivitelezéséhez szükséges tudást,

majd mindezt Salamon templomában is alkalmazták. Nem véletlen, hogy a páholyházak legfontosabb része, a szentély, benne két oszloppal a salamoni templomot idézte fel. Ezek a motívumok a szabadkőműves eszmék nemzetállami kereteket áthidaló jellege miatt a 18. század folyamán Európában mindenhol népszerűvé váltak. Elveik (szabadság, egyenlőség, testvériség) egybecsengtek a nemzeti önállóságért folytatott küzdelemmel.

Olvasson tovább!

A teljes cikk a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 magazinban olvasható.

A kiadvány kapható az újságárusoknál, a Líra, Líra-Móra, a Rózsavölgyi és Társa könyvesboltokban, valamint megrendelhető a Líra weboldalán.

Fejléckép: Szfinx az Operaház épületénél (fotó: Budapest Fotó)

Új szfinx-szobrot találhattak Egyiptomban

Kapcsolódó

Új szfinx-szobrot találhattak Egyiptomban

Keveset tudni a frissen felfedezett szoborról, de a jelek szerint a gízai piramisok mellett álló világhírű látványosság mellett ez lehet a második egyiptomi szfinx.

Tutanhamon apja: nyughatatlan forradalmár vagy elnyomó diktátor?

Tutanhamon apja: nyughatatlan forradalmár vagy elnyomó diktátor?

Ehnatont a nácik és a fekete polgárjogi mozgalmak is zászlajukra tűzték, megihlette Thomas Mannt és Fridát is. Szakított az addigi hagyományokkal, és rákényszerítette népére az egyistenhitet. Tömegek szenvedése árán építtetett gyönyörű fővárost magának.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Emléktáblát avattak a 120 éve született Latabár Kálmán egykori lakóhelyén

1902. november 24-én született a 20. század egyik legkarakteresebb magyar színésze, Latabár Kálmán, akit Max Reinhardt is kora egyik legjobb alkotójának tartott. A komédia koronázatlan királyának egykori lakóhelyén emléktáblát helyeztek el, és ma este bemutatják a róla írt drámát a Spinoza Színházban.
Színház

Kováts Adél kapja a Páger Antal-színészdíjat

Kováts Adél kapja a Páger Antal-színészdíjat a makói képviselő-testület döntése értelmében. A testület által 2001-ben alapított díjat minden évben az a színész érdemli ki, aki – a szakmai kuratórium javaslata szerint – a leghűségesebb a makói születésű Páger Antal szellemi örökségéhez, és játékára jellemző a págeri hitelesség és eszköztelenség.
Plusz

Doromboló december a legfrissebb Fidelióban

Megjelent a Fidelio legújabb száma, a címlapon a Madách Színház Macskák című előadásának plakátjával, amely produkció 2023. március 25-én ünnepli 40 éves jubileumát.
Vizuál

Műterembejárással és meglepetésekkel várja az érdeklődőket a Képző Nyílt Napja

December 6-án rendezi meg a Magyar Képzőművészeti Egyetem a hagyományos Nyílt napját. Az eseményen a felvételizők átfogó képet kaphatnak a szakokról és az egyetemen zajló közösségi életről, programokról. 
Zenés színház

Kristīne Opolais Carmenként debütál Szentmargitbányán

A világhírű énekesnő csatlakozik azon szopránokhoz, akik a hagyományosan mezzoszopránok által megformált Bizet-hősnő bőrébe bújnak. A Carmen premierjére 2023. július 12-én kerül sor a Szentmargitbányai Kőfejtőben.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál beszámoló

Szellemidézés a mezőszemerei kertek alján – Hamarosan nyílik Bukta Imre új kiállítása

Külön erre az alkalomra festett képek, installációk és videómunkák fogadják a látogatókat Bukta Imre Műveljük kertjeinket! című átfogó tárlatán, amely kétségkívül az év kiállítása. A több mint ezer négyzetméter alapterületű Godot Kortárs Művészeti Intézetben (GICA) rendezett tárlat november 27-én nyílik.
Vizuál ajánló

Tichy Gyula műveiből nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában

Először látható önálló tárlat a magyar szimbolizmus egyik kevésbé ismert alakjának műveiből. A mintegy nyolcvan festményt, metszetet és grafikát felvonultató kiállítást eredetileg a művész halálának centenáriumán, 2020-ban tervezték bemutatni.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Vihar-varázslat

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal az ukrajnai háború juttatta eszébe azt a különleges felhőt, amelyet a Sziget fesztiválon fotózott egy közelgő vihar előtt.
Vizuál ajánló

Vietnámi-magyar romantikus filmmel ünnepelhetünk jövőre Valentin-napon

Szűcs Dóra filmje felidézi a hetvenes évek Budapestjének különleges hangulatát, valamint elrepíti a nézőt az akkori, illetve a mai Vietnámba is. Az almafa virága című alkotás főszerepében Nari Nguyen és Koltai-Nagy Balázs látható. A film teasere a cikkben!
Vizuál ajánló

November végi melankólia – Újra átélhetjük nagyvásznon Tarr Béla filmjeit

Retrospektív vetítéssorozattal tiszteleg a Cirko-Gejzír a magyar kortárs filmművészet egyik legkiemelkedőbb alakja előtt. November 25. és 27. között ugyanis Tarr Béla filmográfiájában merülhetünk el.