Vizuál

Szfinxek és obeliszkek városa: egyiptománia és szabadkőművesség Budapesten

2018.08.20. 09:55
Ajánlom
Van egy mondás, amely szerint Rómában ma több obeliszk áll, mint Karnakban, az ókori egyiptomiak egyik fő vallási központjában. Talán sokak számára meglepő lehet, hogy Budapesten is többet tudnánk összeszámolni egy városi séta alkalmával.

Részlet a KULT50 magazinban megjelent interjúból.

Érdemes nyitott szemmel járni és a neobarokk vagy szecessziós bérpaloták homlokzatát megfigyelni a Margit hídon vagy épp a budai Várból levezető úton. Mert nem csupán obeliszkek képviselik az úgynevezett egyiptománia stílusát Budapesten, de szfinxek, szárnyas skarabeuszok, lótuszvirágok és piramisok is fel-fel bukkannak. Vajon hogyan kerülnek ide, és miért jelennek meg időben és térben is ilyen messze eredeti hazájuktól? A válasz egyetlen, de már-már titokzatos szó: szabadkőművesség.

SymbolikusNagypaholy-121444.jpg

Magyarországi Symbolikus Nagypáholy (Fotó/Forrás: rlevente / Wikipédia)

Az egyik legizgalmasabb egyiptomán stílusú épület a Podmaniczky utcában található Magyarországi Symbolikus Nagypáholy székháza, a hazai szabadkőműves mozgalom egykori központja. A felújításnak köszönhetően teljes pompájában láthatóak a szobordíszei, köztük a homlokzatot uraló egyiptomi szfinx. A székház bútorzata ma a Nemzeti Múzeumban látható, rajta precízen mintázott szárnyas skarabeuszok, keselyűk, lótuszvirágok, nemesz kendős fáraófejek és szárnyas istennők láthatóak. Régi felvételek tanúsága szerint valaha az épület belsejének falait is hasonló, különleges festmények díszítették.

Pulszky Ferenc lett a páholy első nagymestere és emellett 1869-től a Nemzeti Múzeum igazgatója is, aki nagybátyja, Fejérváry Gábor révén ismerkedett meg a szabadkőműves eszmékkel. A szervezet iratait Fejérváry házában tárolták Eperjesen, gyűléseket tartottak itt, és külön emeleten egy műgyűjtemény is helyett kapott. Pulszky a tárgyak nagy részét eladta a nagybátyja halála után, de egy különleges darabot végül visszavásárolt: az egyiptomi Imhotep istent ábrázoló szobrot, ami jelenleg a Szépművészeti Múzeum tulajdonában van. Pulszky különleges kötődése ehhez a szoborhoz nem egyszerű szépérzékről tanúskodik, sokkal inkább arra világít rá, miért fonódtak össze az egyiptomi művészet elemei a szabadkőműves eszmékkel.

Egyiptomi és görög szfinx

Az egyiptomi és a görög szfinx első látásra könnyen összekeverhető, azonban van pár olyan meghatározó jegy, ami alapján meg lehet különböztetni őket. A görög szfinx az Oidipusz-történetből is ismert, oroszlántesttel, női arccal és szárnyakkal rendelkező mesés alak. Az egyiptomi szfinx azonban egy adott isten megtestesüléseként és a királyi hatalom szimbólumaként őrző-védő erővel bír, valamint férfiarccal és a fáraók fejdíszével, a nemesz kendővel ábrázolják szárnyak nélkül, ahogyan ez a gízai szfinxen is látszik. A reneszánsz idején a két alakot összemosták, és így az ún. egyiptomán szfinxek általában női arccal, nemesz kendővel és szárnyakkal is rendelkeznek.

Az egyiptomi vallás és művészet nem csupán a rómaiakra és a görögökre tett mély benyomást.

A középkori ember számára Egyiptom misztikus, legendás országgá vált, ahova igen veszélyes út vezetett. A görög–római korban rendszeresen azonosították egymással a különböző helyi vallások isteneit, így az egyiptomi Thotot, az istenek írnokát gyakran kapcsolták össze a görög Hermésszel, az istenek hírnökével, de a gyógyító istennel, Aszklépiosszal is, kinek alakja később egybemosódott az isteni rangra emelkedett Imhotepével, aki az első lépcsős piramis tervezője volt, és összefüggésbe hozták Eukleidésszel, a geometria atyjával is. A 18. századi szabadkőműves eszmékre ezek a hagyományok rendkívül erős hatást gyakoroltak.

Imhotep-121443.jpg

Imhotep szobra (Szépművészeti Múzeum)

A katedrálisokat építő kőművesek közé a 17. századtól kerültek be a befogadottak, akik az építés fogalmát már filozófiai síkon értelmezve az igazságosság és erkölcs révén egy új világrendet kívántak építeni. Az alapot az az elképzelés adta, miszerint minden bölcsesség forrása Egyiptom. Ez a gondolatkör csapódott le a művészetben, a reneszánsz alkimisták munkáiban és a szabadkőműves eszmékben is.

Az elmélet szerint a zsidók Egyiptomban ismerték meg a tökéletes építmények kivitelezéséhez szükséges tudást,

majd mindezt Salamon templomában is alkalmazták. Nem véletlen, hogy a páholyházak legfontosabb része, a szentély, benne két oszloppal a salamoni templomot idézte fel. Ezek a motívumok a szabadkőműves eszmék nemzetállami kereteket áthidaló jellege miatt a 18. század folyamán Európában mindenhol népszerűvé váltak. Elveik (szabadság, egyenlőség, testvériség) egybecsengtek a nemzeti önállóságért folytatott küzdelemmel.

Olvasson tovább!

A teljes cikk a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 magazinban olvasható.

A kiadvány kapható az újságárusoknál, a Líra, Líra-Móra, a Rózsavölgyi és Társa könyvesboltokban, valamint megrendelhető a Líra weboldalán.

Fejléckép: Szfinx az Operaház épületénél (fotó: Budapest Fotó)

Új szfinx-szobrot találhattak Egyiptomban

Kapcsolódó

Új szfinx-szobrot találhattak Egyiptomban

Keveset tudni a frissen felfedezett szoborról, de a jelek szerint a gízai piramisok mellett álló világhírű látványosság mellett ez lehet a második egyiptomi szfinx.

Tutanhamon apja: nyughatatlan forradalmár vagy elnyomó diktátor?

Tutanhamon apja: nyughatatlan forradalmár vagy elnyomó diktátor?

Ehnatont a nácik és a fekete polgárjogi mozgalmak is zászlajukra tűzték, megihlette Thomas Mannt és Fridát is. Szakított az addigi hagyományokkal, és rákényszerítette népére az egyistenhitet. Tömegek szenvedése árán építtetett gyönyörű fővárost magának.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Plácido Domingo fia végigfényképezte a Virtuózok koncertjét – íme a fotók!

„Istenem! Annyi érzelem van bennem a Virtuózokkal kapcsolatban!” – mondta a koncert után José Plácido Domingo, a világhírű tenor fia.
Zenés színház

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Klasszikus

Átkelni az Urálon Berezovszkijjal

Egyszerre különleges, és első pillantásra kissé rendhagyó összeállítással készült Borisz Berezovszkij A Zongora című sorozatban rendezett idei koncertjére, melyet a Zeneakadémia Nagytermében adott november 9-én.
Klasszikus

Ezt hallani kell: Rahmanyinov Chopint játszik

Az orosz zeneszerző, aki negyvenöt éves korában határozta el, hogy zongoraművész lesz, egy 1919-es felvételen Chopin Asz-dúr keringőjét játssza. Lélegzetelállító!
Klasszikus

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Kiakadtak a régészek az amatőr kincskeresés népszerűsítésén

Közleményben hívja fel a figyelmet a Magyar Régész Szövetség a fémkeresős tevékenységet korlátozás nélkül űzhető, szabadidős tevékenységként beállító médiamegjelenések veszélyére.
Vizuál kult50

Kortárs művészet alulról szerveződve – Somogyi Hajnalka és az OFF-Biennále

Az egyre népszerűbb OFF-Biennále az egyik legnagyobb alulról szerveződő, államtól független civil kezdeményezés Magyarországon. A kezdeményezés alapítója, projektvezetője és kurátora, Somogyi Hajnalka Kult50-ben megjelent portréja.
Vizuál csernus tibor

Tárlatvezetések és művészeti foglalkozások gyerekeknek a Csernus kiállításban

A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a Várkert Bazár közös kiállítása, a Csernus és a Montmartre novembertől januárig izgalmas programokkal várja az érdeklődőket! A Testőrpalotában helyet kapó tárlat Csernus Tibor, a magyar festőzseni sokszínű alkotói tevékenységét hivatott bemutatni és a kapcsolódó foglalkozások is a kreatív energiák felszabadításának jegyében kerülnek megrendezésre.
Vizuál kult50

Új alkotói korszaka hetven fölött kezdődött – Ragályi Elemér

Keresztre feszíttette Christian Bale-t, Budapesten vezetgette Scarlett Johanssont, Robin Williams pedig mindenben kikérte a véleményét. Ragályi Elemér Kult50-ben megjelent portréja.
Vizuál monet

Virtuálisan beléphet Monet kertjébe, a vízililiomok közé

Claude Monet az 1918. november 11-i fegyverletétel másnapján ajándékozta Franciaországnak a Vízililiomok című óriási képeket, így akart "részt venni a győzelemben". A párizsi Orangerie Múzeumban őrzött művekbe szerdától gyakorlatilag besétálhat a látogató.