Vizuál

Szfinxek és obeliszkek városa: egyiptománia és szabadkőművesség Budapesten

2018.08.20. 09:55
Ajánlom
Van egy mondás, amely szerint Rómában ma több obeliszk áll, mint Karnakban, az ókori egyiptomiak egyik fő vallási központjában. Talán sokak számára meglepő lehet, hogy Budapesten is többet tudnánk összeszámolni egy városi séta alkalmával.

Részlet a KULT50 magazinban megjelent interjúból.

Érdemes nyitott szemmel járni és a neobarokk vagy szecessziós bérpaloták homlokzatát megfigyelni a Margit hídon vagy épp a budai Várból levezető úton. Mert nem csupán obeliszkek képviselik az úgynevezett egyiptománia stílusát Budapesten, de szfinxek, szárnyas skarabeuszok, lótuszvirágok és piramisok is fel-fel bukkannak. Vajon hogyan kerülnek ide, és miért jelennek meg időben és térben is ilyen messze eredeti hazájuktól? A válasz egyetlen, de már-már titokzatos szó: szabadkőművesség.

SymbolikusNagypaholy-121444.jpg

Magyarországi Symbolikus Nagypáholy (Fotó/Forrás: rlevente / Wikipédia)

Az egyik legizgalmasabb egyiptomán stílusú épület a Podmaniczky utcában található Magyarországi Symbolikus Nagypáholy székháza, a hazai szabadkőműves mozgalom egykori központja. A felújításnak köszönhetően teljes pompájában láthatóak a szobordíszei, köztük a homlokzatot uraló egyiptomi szfinx. A székház bútorzata ma a Nemzeti Múzeumban látható, rajta precízen mintázott szárnyas skarabeuszok, keselyűk, lótuszvirágok, nemesz kendős fáraófejek és szárnyas istennők láthatóak. Régi felvételek tanúsága szerint valaha az épület belsejének falait is hasonló, különleges festmények díszítették.

Pulszky Ferenc lett a páholy első nagymestere és emellett 1869-től a Nemzeti Múzeum igazgatója is, aki nagybátyja, Fejérváry Gábor révén ismerkedett meg a szabadkőműves eszmékkel. A szervezet iratait Fejérváry házában tárolták Eperjesen, gyűléseket tartottak itt, és külön emeleten egy műgyűjtemény is helyett kapott. Pulszky a tárgyak nagy részét eladta a nagybátyja halála után, de egy különleges darabot végül visszavásárolt: az egyiptomi Imhotep istent ábrázoló szobrot, ami jelenleg a Szépművészeti Múzeum tulajdonában van. Pulszky különleges kötődése ehhez a szoborhoz nem egyszerű szépérzékről tanúskodik, sokkal inkább arra világít rá, miért fonódtak össze az egyiptomi művészet elemei a szabadkőműves eszmékkel.

Egyiptomi és görög szfinx

Az egyiptomi és a görög szfinx első látásra könnyen összekeverhető, azonban van pár olyan meghatározó jegy, ami alapján meg lehet különböztetni őket. A görög szfinx az Oidipusz-történetből is ismert, oroszlántesttel, női arccal és szárnyakkal rendelkező mesés alak. Az egyiptomi szfinx azonban egy adott isten megtestesüléseként és a királyi hatalom szimbólumaként őrző-védő erővel bír, valamint férfiarccal és a fáraók fejdíszével, a nemesz kendővel ábrázolják szárnyak nélkül, ahogyan ez a gízai szfinxen is látszik. A reneszánsz idején a két alakot összemosták, és így az ún. egyiptomán szfinxek általában női arccal, nemesz kendővel és szárnyakkal is rendelkeznek.

Az egyiptomi vallás és művészet nem csupán a rómaiakra és a görögökre tett mély benyomást.

A középkori ember számára Egyiptom misztikus, legendás országgá vált, ahova igen veszélyes út vezetett. A görög–római korban rendszeresen azonosították egymással a különböző helyi vallások isteneit, így az egyiptomi Thotot, az istenek írnokát gyakran kapcsolták össze a görög Hermésszel, az istenek hírnökével, de a gyógyító istennel, Aszklépiosszal is, kinek alakja később egybemosódott az isteni rangra emelkedett Imhotepével, aki az első lépcsős piramis tervezője volt, és összefüggésbe hozták Eukleidésszel, a geometria atyjával is. A 18. századi szabadkőműves eszmékre ezek a hagyományok rendkívül erős hatást gyakoroltak.

Imhotep-121443.jpg

Imhotep szobra (Szépművészeti Múzeum)

A katedrálisokat építő kőművesek közé a 17. századtól kerültek be a befogadottak, akik az építés fogalmát már filozófiai síkon értelmezve az igazságosság és erkölcs révén egy új világrendet kívántak építeni. Az alapot az az elképzelés adta, miszerint minden bölcsesség forrása Egyiptom. Ez a gondolatkör csapódott le a művészetben, a reneszánsz alkimisták munkáiban és a szabadkőműves eszmékben is.

Az elmélet szerint a zsidók Egyiptomban ismerték meg a tökéletes építmények kivitelezéséhez szükséges tudást,

majd mindezt Salamon templomában is alkalmazták. Nem véletlen, hogy a páholyházak legfontosabb része, a szentély, benne két oszloppal a salamoni templomot idézte fel. Ezek a motívumok a szabadkőműves eszmék nemzetállami kereteket áthidaló jellege miatt a 18. század folyamán Európában mindenhol népszerűvé váltak. Elveik (szabadság, egyenlőség, testvériség) egybecsengtek a nemzeti önállóságért folytatott küzdelemmel.

Olvasson tovább!

A teljes cikk a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 magazinban olvasható.

A kiadvány kapható az újságárusoknál, a Líra, Líra-Móra, a Rózsavölgyi és Társa könyvesboltokban, valamint megrendelhető a Líra weboldalán.

Fejléckép: Szfinx az Operaház épületénél (fotó: Budapest Fotó)

Új szfinx-szobrot találhattak Egyiptomban

Kapcsolódó

Új szfinx-szobrot találhattak Egyiptomban

Keveset tudni a frissen felfedezett szoborról, de a jelek szerint a gízai piramisok mellett álló világhírű látványosság mellett ez lehet a második egyiptomi szfinx.

Tutanhamon apja: nyughatatlan forradalmár vagy elnyomó diktátor?

Tutanhamon apja: nyughatatlan forradalmár vagy elnyomó diktátor?

Ehnatont a nácik és a fekete polgárjogi mozgalmak is zászlajukra tűzték, megihlette Thomas Mannt és Fridát is. Szakított az addigi hagyományokkal, és rákényszerítette népére az egyistenhitet. Tömegek szenvedése árán építtetett gyönyörű fővárost magának.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

A sokoldalú Liszt Ferenc – itt vannak a Liszt Ünnep első programjai

Liszt Ferenc művészetének más-más oldalát mutatja be Martin Haselböck és az Orchester Wiener Akademie, Vaszilij Petrenko és a Royal Philharmonic Orchestra, a Kolozsvári Magyar Opera, illetve Francesco Tristano is. Október 9-én indul a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál.
Könyv

Monumentális nagyregénnyel jelentkezik Darvasi László

Június elején jelenik meg Neandervölgyiek címmel a József Attila-díjas Darvasi László eddigi leghosszabb regénye. A háromkötetes, több évtizedet felölelő műben a magyar vidék, a főváros és a nagyvilág történetei kapcsolódnak össze.
Jazz/World

„Nekem a zene gyógyszer minden bajra” – interjú Király Lindával

Anyák napján ad koncertet Király Linda a Várkert Bazárban, az est vendége pedig nem más, mint testvére, Király Viktor lesz, így a közönség lélekemelő duettekre is készülhet.
Zenés színház

„Az emberekben vagyok otthon” – interjú Nemes Tiborral

Nemes Tibor első premierjére készül a Budapesti Operettszínházban. A Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős zenés színész hallgatója José Riveraként mutatkozik be a Carmen című musicalben április 20-án.
Vizuál

A holokauszt a túlélők szemével – új kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Galériában

Harminc művész szemén keresztül mutatja be a nyolcvan évvel ezelőtt lezajlott magyarországi holokauszt emlékezetét az Így történt - A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítás.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

A tanári szoba című német film nyerte a LUX közönségdíjat

„Ez az elismerés kiemeli a tanárok, társadalmunk meg nem énekelt hőseinek alapvető szerepét. A legnagyobb tisztelettel nekik ajánljuk ezt a díjat” – fogalmaztak a film alkotói a díj kapcsán.
Vizuál ajánló

A kör végtelenítése – különleges találkozás Lantos Ferenc munkáival

A hazai geometrikus ábrázolás kiemelkedő alakjának több mint ötven alkotását láthatja a közönség a Zsdrál Art Kortárs Művészeti Galéria új kiállításán. Mészáros Flóra kurátori célja, hogy bebizonyítsa, Lantos Ferenc nem csak a hazai, hanem a nemzetközi művészi élet úttörő alkotója.
Vizuál ajánló

Fellini klasszikusait vetítik a Puskinban

Május 2. és 23. között az olasz filmművészet egyik legjelentősebb rendezőjének három alkotását vetítik a budapesti Puskin Moziban. A közönség újra nagyvásznon élheti át Az édes élet, a 8 és ½, valamint az Amarcord című filmeket.
Vizuál ajánló

A Hosszú alkony című filmet veszik górcső alá a Filmrendezők klubjában

Janisch Attila 1997-es misztikus alkotásában egy idős régésznő szürreális utazását követhetjük nyomon. A vetítést követően Bollók Csaba beszélget a rendezővel, aki mesterkurzust tart a résztvevőknek.
Vizuál ajánló

A holokauszt a túlélők szemével – új kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Galériában

Harminc művész szemén keresztül mutatja be a nyolcvan évvel ezelőtt lezajlott magyarországi holokauszt emlékezetét az Így történt - A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítás.