Vizuál

Szfinxek és obeliszkek városa: egyiptománia és szabadkőművesség Budapesten

2018.08.20. 09:55
Ajánlom
Van egy mondás, amely szerint Rómában ma több obeliszk áll, mint Karnakban, az ókori egyiptomiak egyik fő vallási központjában. Talán sokak számára meglepő lehet, hogy Budapesten is többet tudnánk összeszámolni egy városi séta alkalmával.

Részlet a KULT50 magazinban megjelent interjúból.

Érdemes nyitott szemmel járni és a neobarokk vagy szecessziós bérpaloták homlokzatát megfigyelni a Margit hídon vagy épp a budai Várból levezető úton. Mert nem csupán obeliszkek képviselik az úgynevezett egyiptománia stílusát Budapesten, de szfinxek, szárnyas skarabeuszok, lótuszvirágok és piramisok is fel-fel bukkannak. Vajon hogyan kerülnek ide, és miért jelennek meg időben és térben is ilyen messze eredeti hazájuktól? A válasz egyetlen, de már-már titokzatos szó: szabadkőművesség.

SymbolikusNagypaholy-121444.jpg

Magyarországi Symbolikus Nagypáholy (Fotó/Forrás: rlevente / Wikipédia)

Az egyik legizgalmasabb egyiptomán stílusú épület a Podmaniczky utcában található Magyarországi Symbolikus Nagypáholy székháza, a hazai szabadkőműves mozgalom egykori központja. A felújításnak köszönhetően teljes pompájában láthatóak a szobordíszei, köztük a homlokzatot uraló egyiptomi szfinx. A székház bútorzata ma a Nemzeti Múzeumban látható, rajta precízen mintázott szárnyas skarabeuszok, keselyűk, lótuszvirágok, nemesz kendős fáraófejek és szárnyas istennők láthatóak. Régi felvételek tanúsága szerint valaha az épület belsejének falait is hasonló, különleges festmények díszítették.

Pulszky Ferenc lett a páholy első nagymestere és emellett 1869-től a Nemzeti Múzeum igazgatója is, aki nagybátyja, Fejérváry Gábor révén ismerkedett meg a szabadkőműves eszmékkel. A szervezet iratait Fejérváry házában tárolták Eperjesen, gyűléseket tartottak itt, és külön emeleten egy műgyűjtemény is helyett kapott. Pulszky a tárgyak nagy részét eladta a nagybátyja halála után, de egy különleges darabot végül visszavásárolt: az egyiptomi Imhotep istent ábrázoló szobrot, ami jelenleg a Szépművészeti Múzeum tulajdonában van. Pulszky különleges kötődése ehhez a szoborhoz nem egyszerű szépérzékről tanúskodik, sokkal inkább arra világít rá, miért fonódtak össze az egyiptomi művészet elemei a szabadkőműves eszmékkel.

Egyiptomi és görög szfinx

Az egyiptomi és a görög szfinx első látásra könnyen összekeverhető, azonban van pár olyan meghatározó jegy, ami alapján meg lehet különböztetni őket. A görög szfinx az Oidipusz-történetből is ismert, oroszlántesttel, női arccal és szárnyakkal rendelkező mesés alak. Az egyiptomi szfinx azonban egy adott isten megtestesüléseként és a királyi hatalom szimbólumaként őrző-védő erővel bír, valamint férfiarccal és a fáraók fejdíszével, a nemesz kendővel ábrázolják szárnyak nélkül, ahogyan ez a gízai szfinxen is látszik. A reneszánsz idején a két alakot összemosták, és így az ún. egyiptomán szfinxek általában női arccal, nemesz kendővel és szárnyakkal is rendelkeznek.

Az egyiptomi vallás és művészet nem csupán a rómaiakra és a görögökre tett mély benyomást.

A középkori ember számára Egyiptom misztikus, legendás országgá vált, ahova igen veszélyes út vezetett. A görög–római korban rendszeresen azonosították egymással a különböző helyi vallások isteneit, így az egyiptomi Thotot, az istenek írnokát gyakran kapcsolták össze a görög Hermésszel, az istenek hírnökével, de a gyógyító istennel, Aszklépiosszal is, kinek alakja később egybemosódott az isteni rangra emelkedett Imhotepével, aki az első lépcsős piramis tervezője volt, és összefüggésbe hozták Eukleidésszel, a geometria atyjával is. A 18. századi szabadkőműves eszmékre ezek a hagyományok rendkívül erős hatást gyakoroltak.

Imhotep-121443.jpg

Imhotep szobra (Szépművészeti Múzeum)

A katedrálisokat építő kőművesek közé a 17. századtól kerültek be a befogadottak, akik az építés fogalmát már filozófiai síkon értelmezve az igazságosság és erkölcs révén egy új világrendet kívántak építeni. Az alapot az az elképzelés adta, miszerint minden bölcsesség forrása Egyiptom. Ez a gondolatkör csapódott le a művészetben, a reneszánsz alkimisták munkáiban és a szabadkőműves eszmékben is.

Az elmélet szerint a zsidók Egyiptomban ismerték meg a tökéletes építmények kivitelezéséhez szükséges tudást,

majd mindezt Salamon templomában is alkalmazták. Nem véletlen, hogy a páholyházak legfontosabb része, a szentély, benne két oszloppal a salamoni templomot idézte fel. Ezek a motívumok a szabadkőműves eszmék nemzetállami kereteket áthidaló jellege miatt a 18. század folyamán Európában mindenhol népszerűvé váltak. Elveik (szabadság, egyenlőség, testvériség) egybecsengtek a nemzeti önállóságért folytatott küzdelemmel.

Olvasson tovább!

A teljes cikk a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 magazinban olvasható.

A kiadvány kapható az újságárusoknál, a Líra, Líra-Móra, a Rózsavölgyi és Társa könyvesboltokban, valamint megrendelhető a Líra weboldalán.

Fejléckép: Szfinx az Operaház épületénél (fotó: Budapest Fotó)

Új szfinx-szobrot találhattak Egyiptomban

Kapcsolódó

Új szfinx-szobrot találhattak Egyiptomban

Keveset tudni a frissen felfedezett szoborról, de a jelek szerint a gízai piramisok mellett álló világhírű látványosság mellett ez lehet a második egyiptomi szfinx.

Tutanhamon apja: nyughatatlan forradalmár vagy elnyomó diktátor?

Tutanhamon apja: nyughatatlan forradalmár vagy elnyomó diktátor?

Ehnatont a nácik és a fekete polgárjogi mozgalmak is zászlajukra tűzték, megihlette Thomas Mannt és Fridát is. Szakított az addigi hagyományokkal, és rákényszerítette népére az egyistenhitet. Tömegek szenvedése árán építtetett gyönyörű fővárost magának.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.
Tánc

Februárban megnyit a Nemzeti Táncszínház várva várt új épülete

Négy év bizonytalan helyzet után február 15-én a Budapest Táncfesztivállal egybekötve adják át a nagyközönségnek az intézmény új épületét a Millenáris Parkban.
Színház

Liliom mint intellektuális művész – ifj. Vidnyánszky Attila rendezése a Vígben

A Vígszínház hatalmas színpadát is szinte szétfeszítő, óriási díszletben mutatták be Molnár Ferenc emblematikus darabját, a Liliomot. A kisemberek szinte elvesznek a térben, de tragédiájuk elemi erővel tör át a rivaldán.
Jazz/World

Írók, akiknek szövegeiben ott lüktet a jazz

A jazz és az irodalom keveredéséből igazi varázsital jön létre, ha avatott kezek keverik. Olyan prózaírókat gyűjtöttünk össze, akik a jazz és az irodalom iránti szenvedélyüket igazi esszenciába oltották.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál BIDF

Ha kíváncsi vagy a nagyvilágra, nézz dokumentumfilmeket

Csaknem 40 film, köztük hét rövid dokumentumfilm száll versenybe az idei Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon (BIDF), amelyet január 28. és február 3. között rendeznek Budapesten a Cinema City Aréna moziban.
Vizuál berlinale

Társadalmi, politikai kérdéseket feszegetnek a 69. Berlinale versenyfilmjei

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat. A magyar filmet Mészáros Márta, Buda Flóra Anna, Tóth Luca és Tasnádi Zsófia képviseli.
Vizuál hír

A szakértői vizsgálat előtt loptak el egy feltételezett Michelangelo-festményt

A belga kisváros templomából pár nappal azelőtt vitték el a festményt, hogy a szakértőnek alkalma lett volna megvizsgálni. A magányos elkövető kizárható, mivel a kép súlya egy mázsa körül van.
Vizuál szecesszió

Eddig ismeretlen Klimt-domborműre bukkanhattak Budapesten

A hullámvonal, a babérfüzér és a domborművön látható líra Klimt jellegzetes motívumainak számítanak. A másfél éve felfedezett, gipszből készült alkotás korábban egy zongoraszalon díszéül szolgált.
Vizuál kiállítás

Hős vagy gazember? – Az ismeretlen Görgei

Görgei Artúr honvéd tábornokról szóló időszaki kiállítás nyílt a Nemzeti Múzeumban. A tárlat arra is választ igyekszik adni, igaza volt-e Kossuth Lajosnak, aki Görgeit tette felelőssé a szabadságharc elvesztéséért.