Kivételes esemény, hogy Szilvitzky Margit Moduláció II. című, 1977-es textil-installációja immár a londoni Tate Modern gyűjteményének részét képezi – adta hírül az acb Galéria, emlékeztetve, hogy a mű legutoljára 2024-ben a budapesti Ludwig Múzeum Fordított Tárgyak című kiállításán szerepelt, előtte 2021-ben, az acb Attachment első galériás bemutatkozó tárlatán.
Szilvitzky Margit: Moduláció II. (Fotó/Forrás: acb Galéria)
Mint írták, Szilvitzky másik műve, az 1979-ben készült, monumentális méretű Térnégyzet című alkotása pedig a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményét gazdagítja – ezt utoljára 2024-ben láthatták az érdeklődők az acb Plusban rendezett Redők című, csoportos textilkiállítás központi darabjaként. Az MNG Jelenkori Gyűjteménye Szilvitzky papíralapú műveiből is vásárolt, továbbá tavaly júliusban a Pannonhalmi Főapátsági Múzeum gyűjteménye is gazdagodott a művész egy különleges Dalmatika című textíliájával – tették hozzá, hangsúlyozva, hogy
a 2018-ban elhunyt művész képei jelenleg is láthatók az acb Galériában.
A Festmények 1989–2015 című tárlat június 13-ig tekinthető meg. A tárlat átfogó módon közelíti meg és mutatja be a művész kevésbé ismert festészeti munkásságát. Helyet kapnak benne az 1980-as évek végén és az 1990-es évek közepén készült formázott vásznak, a hajtás és hajtogatás gesztusa mentén megalkotott dobozképek, valamint a 2000-es évek második felében festett akril-vászon képek is.
Szilvitzky Margit: Térnégyzet (Fotó/Forrás: Tóth DÁvid / acb Galéria)
Szilvitzky Margit pályája jól példázza, hogyan alakult át a textilművészet megítélése az elmúlt évtizedekben. Művészete mindig túlmutatott a műfaji kategóriákon – szabadon mozgott anyag, technika és médium között.
Szilvitzky Margitot legtöbben a mai napig a magyar kísérleti textilművészet úttörőjeként ismerik,
életműve fontos részét képző festészeti munkásságára kevesebb reflektorfény esett az utóbbi évtizedekben.
A jelenleg az acb galériában látható kiállításhoz és „újrafelfedezéséhez” kapcsolódik az a korábban megjelent kötet is, ami az acb ResearchLab kiadásában nyújt átfogó képet a művész sokoldalú és aktív szerepéről. A „nyitott folyamat” pedig nemcsak egy mű címe, hanem egy egész alkotói attitűd lényege – a szellemi és művészi szabadság következetes képviselete – írta a galéria.
Fejléckép: Szilvitzky Margit (Forrás: acb Galéria)
hírlevél
