Vizuál

Színes világ - Milyen régi a színes fényképezés?

2020.04.30. 10:05
Ajánlom
A képírók az első perctől mindent elkövettek, hogy színessé változtassák a fotográfiákat. De vajon mikortól beszélhetünk színes fényképezésről?

1839 januárjában a világ ámulva fogadta a hírt a képkészítés újfajta módjáról. Az ámulást az váltotta ki, hogy szinte emberi kéz nélkül, maga a természet alkotta meg valaminek, valakinek hű képmását. Ez volt a J.N. Niépce és L.J.M. Daguerre által kidolgozott eljárás, melynek eredményeként megszülettek az ezüstözött rézlemezre készült, szép csillogású dagerrotípiák

Ezt követően, kisebb hírveréssel, de mégis ismertté vált a W.H. Fox Talbot által kidolgozott másik módszer, ahol papírra készült először egy negatív kép, majd a róla levett másolat is.

1841734k-205339.jpg

Vízbe néző térdelő női aktról 1855-1858 között Párizsban (?), Auguste Belloc által készített sztereó dagerrotípia. A műtárgyfotón érzékelhető a fényképtárgy kiterjedése. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

Az új technikák megjelenésével párhuzamosan megfogalmazódott a velük szembeni hiányérzet is: a kép – bár hűen másolja tárgyát – nem adja vissza annak színeit. Ily módon nem láttatja azt, milyen színes is a világ.

286635k-205051.jpg

Zachariás Lukács, kézdivásárhelyi örmény textilkereskedő portréja, az 1850-es években Bécsben, F.K. Strezek által készített sztereó dagerrotípián. A műtárgyfotón a tokba épített sztereónéző is látható, melyen át nézve a portré térhatású képpé állt össze a szemlélő fejében. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

A képírók az első perctől mindent elkövettek, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel orvosolják ezt a problémát. A dagerrotípiákat például finom mókusszőr ecsettel színezték, főleg a hölgyek halvány arcpírját és ékszereik szépségét hangsúlyozva.

A sóspapír képeket (ebben az esetben pusztán sós vízben megúsztatták a papírt, és vitték fel rá a fényérzékeny vegyületet), a talbotípiákat (ezeknél a képeknél a negatív és a pozitív kép is sóspapír) és az albumin fényképeket (a legszélesebb körben ismert 19. századi fotópapír, nevét az érzékenyítő anyagot a felülethez rögzítő kötőanyagról, a tojásfehérjéből nyert albuminról kapta), akárcsak a többi 19. századi technikát, gyakorta színezték, festették.

32008451-204908.jpg

Széchényi Béla gróf jelmezben, Pest, 1867, színezett albumin, Borsos és Doctor felvétele (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

A fotografálásról az évtizedek alatt felhalmozott tudásnak mintegy összefoglalását jelentették a kromotípiák. Ezek a többnyire többrétegű, átfestett fényképek, melyek szakszerűen elkészítve és keretbe foglalva nemcsak a szín élményét adták vissza, hanem távtartóiknak köszönhetően térhatást is keltettek. Ilyen eljárással az 1860-as évektől az 1900-as évek elejéig készültek fényképek olyan megrendelők kérésére, akik meg tudták fizetni ennek az aprólékos munkának az árát.

4201651-204740.jpg

Ismeretlen asszony, 1880 körül, kromotípia, ismeretlen felvétele (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

Veress Ferenc a mindenféle technikát kipróbáló neves kolozsvári fényképész, évtizedeken keresztül kereste a színes fényképezés megoldását, mindhiába. Heliokrómiának elnevezett fényképei érdekes kísérleti, mára színüket vesztett, darabok maradtak.

Akárhogy is, minden próbálkozás és részsiker ellenére, a fényképezés megmaradt „színek nélküli” monokróm technikának.

Az igazi áttörést az 1904-ben feltalált és szabadalmaztatott, üvegre készülő autokróm (autochrome) hozta meg,

amely már valódi színes fényképészeti eljárásnak nevezhető. Mibenlétét megfogalmazhatjuk úgy is, hogy egy direktpozitív technika, azaz a fényképezés során egy – pozitív – felvétel készül, ami nem sokszorosítható. Az új fényképészeti technika a francia Lumière fivérek, Auguste és Louis nevéhez köthető, akik azt kidolgozták, majd 1907-től elkezdték a speciális üveglemezek gyári előállítását.

52015143-204509.jpg

Gyermekek a szabadban, 1908-1910, sztereó autokróm, ismeretlen fényképező felvétele (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

Az autokrómok színessége abból eredt, hogy az üveglapot bevonták keményítőszemcsékkel, melyeket előtte vörösre, zöldre és kékre megszíneztek, és a felvétel készítésekor a fény először ezeken – mint színszűrőkön – haladt át, s csak azután a fényérzékeny anyagon.

A kép fényforrás elé helyezve vált láthatóvá.

Az 1900-as évektől az 1930-as évek közepéig alkalmazták ezt az eljárást. 1932-től már celluloid hordozót is használhattak az üveg helyett. Főleg igényes amatőrök készítettek ilyen fényképeket kedvtelésből.

620082861k-204353.jpg

Két nő a szabadban, 1910 körül, autokróm, ismeretlen felvétele (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

Tapasztalatom szerint autokrómok meglehetősen ritkán fordulnak elő a jelentősebb fényképgyűjteményekben, bár megbecsült darabok, de kiállításokon időről időre találkozhatunk szép példányokkal.

A fényképezés magyarországi kezdeteinek emlékeiről is olvashat hamarosan megjelenő Fényképtárgy című kötetünkben. Addig is böngésszen a Magyar Nemzeti Múzeum online adatbázisában!

Fejléckép: Két nő a szabadban, 1910 körül, autokróm, ismeretlen felvétele (forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett, vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd – és mihez kezdhet még – egy történész a fényképekkel?

Sorozatunk írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai – többek közt – e kérdésekre keresik a választ egy-egy konkrét példán keresztül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint százesztendős múltra tekint vissza. Munkatársai gyűjtik, rendszerezik, és feldolgozzák a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett a tár fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. Jelenleg összesen több mint 1 millió felvételt őriz, ebből több mint 200 ezret egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben. A gyűjtemény műtárgynak számító fényképei kutathatók és a folyamatos digitalizálásának hála, egyre több kép érhető el a Nemzeti Múzeum online adatbázisában.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legolvasottabb

Klasszikus

„Ha az ember idős, már sokkal szabadabb” – születésnapi interjú a 80 éves Vidovszky Lászlóval

Nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, március 2-án pedig a Zeneakadémia is koncerttel köszönti Vidovszky László Kossuth-díjas zeneszerzőt. A jeles alkalom apropóján pályája indulásairól, zeneszerzői motivációiról és alapelveiről kérdeztük a komponistát.
Színház

Átadták a Kortárs Magyar Dráma-díjat: Pintér Béla és Horváth János Antal az idei kitüntetettek

A Radnóti Zsuzsa dramaturg alapította elismerést idén Pintér Béla érdemelte ki több évtizedes munkásságáért és színpadi szövegeiért. Különdíjat kapott Horváth János Antal, a Loupe Színházi Társulás alapítótagja.
Színház

Miért kell eljutni a tragédiáig? – Budaörsön rendezi meg a Hamletet Alföldi Róbert

Megtartották a h.ml.t. című előadás próbáját. Shakespeare drámáját április 20-án mutatják be a Budaörsi Latinovits Színházban, de a premiert még megelőzi egy nyílt próba márciusban, a Színházak Éjszakáján.
Vizuál

Ezekkel a kiállításokkal várja idén a látogatókat a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria

Az ókori Mezopotámia örökségét bemutató nagyszabású tárlattal, Munkácsy Mihály születésének 180. évfordulója előtt tisztelgő emlékkiállítással, valamint Anna Margit életművéből nyíló tárlattal is készülnek.
Klasszikus

„Egy álmom válik valóra” – interjú Mohai Bálint fagottművésszel

A Concerto Budapest szimfonikus zenekar március 3-i Mozart-napjának nyitókoncertjén csendül fel az örök érvényű mester Esz-dúr sinfonia concertantéja oboára, klarinétra, kürtre és fagottra (K. 297b). Ennek apropóján beszélgettünk az együttes szólamvezetőjével.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Ezekkel a kiállításokkal várja idén a látogatókat a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria

Az ókori Mezopotámia örökségét bemutató nagyszabású tárlattal, Munkácsy Mihály születésének 180. évfordulója előtt tisztelgő emlékkiállítással, valamint Anna Margit életművéből nyíló tárlattal is készülnek.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Legyetek jók, ha tudtok!

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal egy megrázó élményéről számol be, amit húszéves korában, egy javítóintézeti fotózáson élt át.
Vizuál ajánló

Zac Efron pankrátorként tér vissza a mozikba

Márciustól látható a mozikban a Vaskarom című életrajzi dráma, amely az amerikai pankráció leghíresebb családjának történetét mutatja be. Az A24 égisze alatt készült alkotás operatőre Erdély Mátyás volt.
Vizuál kritika

Denis Villeneuve már a tökéletességet ostromolja – megnéztük a Dűne második részét

Az első fejezethez hasonlóan a Dűne: Második rész ugyancsak összművészeti remekmű lett, amelyben a szórakoztatás és a művészi koncepció varázslatos összhangba került. Denis Villeneue nagyeposza egy valódi audiovizuális orgia, amely minden alkotóelemében a tökéletességre törekszik.
Vizuál hír

Ingyenes művészettörténet kurzust indít a Képzőművészeti Egyetem középiskolásoknak

A tanfolyam márciusban indul, és május végéig folyamatosan be lehet kapcsolódni. A fiataloknak csupán regisztrálniuk szükséges a részvételhez.