Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója az augusztus 6-i megnyitón hangsúlyozta: olyan anyag érkezett Szlovéniából, amelyet örömmel fogadott be a Műcsarnok. Mint emlékeztetett: a projekt részeként a ljubljanai várban nyílt július 1-jén a Magyar Művészeti Akadémia 32 képzőművészét bemutató kiállítás, augusztus 11-től pedig három másik, szlovén tematikájú tárlat is látható lesz a Műcsarnokban.

Az "Aquila János keze által..." című tárlat a középkori freskófestészet Őrség-Muraköz-Stájerország háromszögében alkotó, kiemelkedő alakjának, Johannes Aquilának állít emléket. Külön tárlat mutatja be a ma már Szlovéniához tartozó Alsólendván született, a Hősök tere arculatát is meghatározó szobrász, Zala György életművét, a Joze Plecnik - A karszti ember című kiállítás pedig a legjelentősebb 20. századi szlovén építész munkásságát ismerteti meg a budapesti közönséggel.

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a megnyitón felidézte, hogy Szlovénia és Magyarország az elmúlt két évtizedben egyre erősödő együttműködést mutatott fel, és ebben kiemelt szerep jutott a tudományos és kulturális kapcsolatoknak. Lázár Beáta, a Galéria-Múzeum Lendva igazgatója felidézte: a Branko Suhy és Jozef Muhovic festőművészek által kezdeményezett kiállítás kiindulópontja a ljubljanai Képzőművészeti Akadémia öt tanárának eddigi pályája volt. Emerik Bernard, Herman Gvardjancic, Jozef Muhovic, Franc Novinc és Branko Suhy a manuális képalkotás szellemi erejében bízva a festészeti hagyomány folytonossága mellett szállnak síkra, ennek jegyében rendezték kiállításaikat az elmúlt években, többek között Szlovéniában, Zágrábban, Bécsben és Velencében.

A budapesti tárlaton a kezdeményezők a professzor-elődök festményeit is bemutatják, ezáltal átfogóbb és reprezentatívabb betekintést engednek a szlovén festészet 1920-as évektől máig tartó alakulásába - mondta el Lázár Beáta. A Szlovén kapcsolat projekt kiállításait a szeptember 27-i zárásig szlovén filmprogram, Soharóza-koncert, valamint építészeti kerekasztal-beszélgetések kísérik majd.