A Ferenciek terén, a Móricz Zsigmond körtéren és a Széll Kálmán téren bukkant fel három karton nőalak. A kora reggel kikerülő hölgyek csak a délelőttöt töltötték a köztereken, de a Hosszúlépés. Járunk? csapata reméli, hogy hamarosan bronzból tűnnek majd fel.
A Nőnap számunkra nem a virágokról és bonbonokról szól, hanem arról, végre legyenek jelen az utcákon és tereken is azok a nők, akik a világ egyik legszebb városává tették Budapestet.
Ne csak egyetlen nap legyen az övék, ismerjük meg együtt mindennap azokat a hősnőket, akik példájuk erejével mindannyiunkat inspirálhatnak." - írják Facebook-oldalukon.
A jelzésértékű szobrok pedig három magyar nő: Fischer Annie (1914-1995), Hollósy Kornélia (1827-1890) és Ramseyer Eszter (1853-1940) alakjában jelentek meg.
Az indoklások sem maradtak el:
Fischer Annie egész életét a zenének szentelte.
Igazi csodagyerekként már 12 évesen a Zeneakadémiára járt, ahol a legnagyobbaktól tanulhatott. Miután az 1930-as évek elején elindult nemzetközi karrierje, zongorajátékát Európa legfontosabb koncerttermeiben ünnepelték. Felívelő pályáját csak a II. világháború szakította meg: zsidóként nem volt maradása Magyarországon. Végül Svédországban leltek menedéket férjével, de amint lehetett, hazatértek Budapestre. Ezután évtizedekig az ország legünnepeltebb művészei közé tartozott és világszerte elismerték.
Hollósy Kornélia fiatal korától kezdve énekesnő akart lenni, édesapja viszont irtózott a gondolattól, hogy lánya dolgozzon, ráadásul művészként.
Kornéliát azonban ez nem törte meg, rendületlenül hitt az álmában. 15 évesen elérte, hogy a tanulmányait külföldön, a legjobb iskolákban folytathassa. Már ismert énekesnő volt, mikor hazájában először közönség elé állt. Bevételeiből támogatta a szabadságharcot és 1864-ben, népszerűsége csúcsán, egy kétéves országos jótékonysági turné után, mint az ország egyik legsikeresebb énekesnője vonult vissza.
Ha nincs Ramseyer Eszter, akkor a Gerbeaud név ma valószínűleg sokkal kevesebbet jelentene a budapestiek számára.
Egy svájci csokoládégyáros dinasztia lányaként került Budapestre Gerbeaud Emil feleségeként, ahol igazi magyarrá vált. A korban szokatlan módon már férje életében is részt vett a vállalatbirodalom vezetésében, irányította a tanulók, segédek kiképzését. Gerbeaud Emil halála után évtizedeken keresztül állt a vállalat élén és szinte halála napjáig személyesen is részt vett a cukrászda életében, a komoly üzleti döntésektől a legfinomabb habos süteményekig mindenhol ott volt.
(via Hosszúlépés. Járunk? Facebook-oldala)
hírlevél
