Vizuál

Szőcs hazavárja a Seuso-kincseket

2012.08.07. 17:20
Ajánlom
A volt kulturális államtitkár szerint a politikusoknak és a jogászoknak együtt kellene megoldást találniuk a kincs hazajuttatására. Közleményében Szőcs Zelnik István műgyűjtő erre vonatkozó ajánlatát nevezte a legígéretesebbnek.

"Politikusokkal, szakemberekkel, jogászokkal, műgyűjtőkkel évek óta számos tárgyalást folytattam, és mindezek alapján messze a legígéretesebbnek ítéltem Zelnik István műgyűjtő ajánlatát. Ennek alapján megvásárolná a Seuso-együttest, azt Budapestre szállítaná, kiállítaná, tanulmányozhatóvá és kutathatóvá tenné, végezetül pedig a magyar államra hagyná. Így Magyarországnak egyetlen forintjába sem kerülne, hogy a kincsek tényleges birtokába jusson" - érvelt közleményében a vásárlási ajánlat elfogadása mellett a posztjáról júniusban lemondott államtitkár.

Szőcs Géza hozzátette: ezzel a megoldással ellentétes logikájú az a szemlélet, amely szerint Magyarországnak egyetlen jogos tulajdonosként nem lehet elismernie semmilyen adásvétel jogszerűségét, ideértve Zelnik esetleges tulajdonszerzését is, mert ezzel az állam megszüntetné, legalábbis gyengítené vagy korlátozná követelését, relativizálva saját tulajdonjogát. "Amilyen imponálónak tartom e nézetet mint jogelméleti konstrukciót, ugyanannyira kérdésesnek látom, hogy Magyarország (amelynek tulajdonosi igényeit nem sikerült peres úton érvényesítenie) mikor kerülhet olyan helyzetbe, hogy a kincseket ténylegesen is birtokba vehesse. Újabb, megjósolhatatlan kimenetelű és beláthatatlan ideig tartó nemzetközi pereskedés, nehezen felmérhető költségek árnyalják a képet" - jegyezte meg.

Szőcs Géza úgy vélte, a politikának és a jogászoknak együttesen kellene megtalálniuk a megoldást "annak a képtelen helyzetnek az elkerülésére, hogy a magyar államnak tálcán, sült galambként kínálják tulajdona egyszerű, gyors, sőt, azonnali birtokbavételének lehetőségét - amit ő azzal utasít el, hogy nem fogadja el azt, ami az övé, inkább visszaperli". Mint hangsúlyozta, egy ilyen fejlemény még nem tenné piacképessé a műtárgy-együttes esetlegesen még lappangó darabjait. "Sőt, egy lex Seuso meghozatalával lehetségessé válna ezek állami megszerzése (horribile dictu, ne adj' isten: visszavásárlása) is. A jelenlegi jogi helyzet fennmaradásával ezek a darabok soha nem fognak előkerülni, csak a feketepiacon fognak gazdát cserélni" - érvelt.

"Azok a személyek, akik jelenleg a műtárgyak - jogos vagy jogszerűtlen, szerintem jogszerűtlen - birtokosai, ismereteim szerint a magyar állammal egyáltalán nem kívánnak tárgyalni eddigi tapasztalataik alapján, a kincset pedig a lehető leghamarabb értékesíteni szeretnék. Bárkinek, csak a magyar államnak nem" - közölte a volt kulturális államtitkár. Közleményében Szőcs Géza úgy vélte, a Seuso-kincs mihamarabbi visszaszerzése a nemzet "világraszóló sikere lenne, melynek üzenete évszázadokra szólna. Ha a kincs már az országban van, utána már lehet bármennyit jogászkodni, pereskedni, bizonyítékokat keresni".


Zelnik István augusztus 5-én nyilatkozott a Hír TV-ben a Seuso-ügyről. Itt elmondta, hogy másfél évvel ezelőtt egyeztetett Szőcs Gézával a kincsek Magyarországra hozataláról. A megegyezés szerint Zelnik saját költségére és felelősségére kideríti a kincs tulajdonosainak kilétét és azt, hogyan hozható haza az értékes lelet.

A római kori Seuso-kincs az egykori Pannoniából származik. Az ezüsttárgyakat vélhetőleg Polgárdi környékén illegálisan ásták ki, és valószínűleg közvetítők útján, a nyolcvanas években került a nyugat-európai műkincspiacra. A tizennégy ismert darabot 1980 és 1987 között vásárolta meg a Lord Northampton vezette angol befektetési társaság. A magyar kormány 1991-ben bejelentette igényét a kincsre, de 1993-ban New Yorkban elvesztette az igény érvényesítésére indított pert.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Távozó ügyvezető, elmaradó programok a Fesztiválzenekarnál

Számos jövőre tervezett programot, köztük az idősotthonokba és kisgyermekeknek szervezett koncerteket kénytelen lemondani a Budapest Fesztiválzenekar a kieső TAO-forrás miatt. Leépítés kezdődött meg a háttérstábban.
Klasszikus

Bösendorfer zongorát hallunk Érdi Tamás új Beethoven-lemezén

Mindig, mindenhol a Steinway, most viszont egy olyan lemez jelent meg, amelyen Bösendorfer-zongora szól. De korántsem ez Érdi Tamás felvételének érdeme.
Klasszikus

Ha a rezesek viccelni kezdenek...

... csinálják úgy, mint ez az öt plusz egy fickó. Most, amikor kis hangszórókon hallgatunk zenét, mindennél fontosabb, hogy megismertessük a legkisebbekkel az élő zene izgalmait. A Brass In Five harsány humorral és a hangszereik sokféle hasznosításával végzik ezt a munkát.
Klasszikus

A karmester nem közlekedési rendőr

Kitűnő hegedűsből lett rendkívüli karmester. Takács-Nagy Gábor energiája a színpadon a zenét szolgálja, interjú közben pedig az őszinte beszélgetés záloga. Október elején, egy budapesti zenekari próba és egy mesterkurzus közben kerestük fel az Egyesült Királyságban élő művészt.
Vizuál

Milyen volt Jeney Zoltán kapcsolata a filmmel?

Jeney Zoltánra emlékezik a Magyar Nemzeti Filmalap. Az október végén elhunyt zeneszerzőt talán sokan a Jób lázadása, a Szindbád és a Kincskereső kisködmön filmzenéiért ismerték. Négy alkotása most ingyen elérhető az interneten.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

A művészet ajándék! – karácsonyi kortárs műtárgyvásár az ÚjMűhely Galériában

Különleges karácsonyi vásárral várjuk látogatóinkat november 20-tól december 18-ig az ÚjMűhely Galériában.
Vizuál ajánló

A somlói vár és egy film is építészeti díjat kapott

Kihirdették a DECODE pályázat eredményét a Faur Zsófi Galériában, ahol a pályaművekből rendezett kiállítás is megtekinthető november 20-ig.
Vizuál Film

Ceauşescu önéletrajz, Chuck Norris és a román új hullám remekei a Román Filmhéten

A rendszerváltás 30. évfordulóján a visszatekintésé, az emlékezésé a főszerep a 14. Román Filmhéten. A filmhetet A hegyek szigete nyitja, Corneliu Porumboiu Cannes-i versenyfilmjét premier előtt vetíti az Uránia kedd este.
Vizuál díj

Izraeli ügyvédnőről szóló film nyerte a Verziót 

Átadták a 16. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál díjait szombat este Budapesten, amelyen Rachel Leah Jones és Philippe Bellaiche munkája, Az ügyvéd kapta a legjobb emberi jogi film díját.
Vizuál videó

Megmentők vagy újraalkotók? – Polgárdi Ákos és Seres András a Kult50-ben

Mi időtálló és mi nem? Megvárjuk, hogy ez kiderüljön valamiről, vagy még idő előtt lecseréljük? Látszódnia kell valamin, hogy az kortárs? És hogyan maradhat háttérben egy restaurátor munkája az eredeti műhöz képest? Ezeket a témákat is érintettük Polgárdi Ákos grafikussal és Seres András restaurátorral.