Vizuál

Szombaton kezdődik az 55. Velencei Biennále

2013.05.30. 10:30
Ajánlom
A fél évig tartó képzőművészeti mustra nyolcvan ország részvételével zajlik. Magyarországot Asztalos Zsolt Kilőtték, de nem robbant fel című projektje képviseli, melyben a művész háborúkból visszamaradt bombák történetét dolgozta fel Uhl Gabriella kurátori közreműködésével.

A Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Kiállítást 1895 óta rendezik meg. A magyar pavilonba rendezendő tárlatra 2012 őszén írt ki a rendezésért felelős Műcsarnok nyilvános pályázatot. A rekordszámú, tizenkilenc pályaművet nyolctagú zsűri véleményezte, majd konszenzusos döntéssel Asztalos Zsolt Kilőtték, de nem robbant fel című művét minősítette a legjobbnak. 

A "könnyen érthető, mégsem primitív szimbólumrendszerrel dolgozó" projekt egyszerűnek tűnik, valójában azonban hosszú építkezés előzte meg - mondta el korábban Gulyás Gábor, a magyar részvétel nemzeti biztosa. Az egynemű szürke kiállítótérbe belépők raklapokra helyezett képernyőkön húsz ledobott vagy kilőtt, de fel nem robbant bombát láthatnak és a párhuzamosan futó videókból röviden megismerhetik azok történetét is.

"A hírekben gyakran hallani, hogy a lehető legkülönfélébb helyszíneken találnak fel nem robbant bombákat. Először arra gondoltam: a feladatukat be nem teljesítő lövegek remek metaforaként szolgálhatnak a velünk élő, kibeszéletlen feszültségek megvilágítására. Másrészt kifejeznek egyfajta kegyelmi állapotot is, hiszen azzal, hogy csütörtököt mondtak, százakat, ezreket kíméltek meg a pusztulástól. Persze nem tekinthetjük őket egyértelműen pozitív szimbólumnak, hiszen amiről hallgatunk, amit a föld alá temetünk, az idővel felőrölhet, sőt, akár el is pusztíthat minket. Összességében sokrétűen és összetett erőtérben értelmezhetőek tehát a kilőtt, de fel nem robbant lőszerek" - mondta el a biennálén kiállító magyar művész a Fideliónak. (Az Asztalos Zsolttal folytatott beszélgetést teljes terjedelmében ide kattintva olvashatja el!)

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 57 millió forinttal finanszírozza a magyar pavilon működését, amely magába foglalja nemcsak a kiállítás és a kapcsolódó kiadványok, hanem a pavilon teljes üzemeltetési és műszaki karbantartási költségeit is.

A biennálén soha ennyi nemzet nem képviseltette magát: 88 ország rendez nemzeti kiállítást, közülük tíz először vesz részt a seregszemlén, most mutatkozik be például a Vatikán. Németország és Franciaország régi résztvevők, ezúttal azonban a két nemzet egymás pavilonjában mutatja be saját kiállítását.

Massimiliano Gioni kurátor az idei biennálénak az Enciklopédikus palota (Il Palazzo Enciclopedico) címet adta Marino Auriti öt évtizeddel ezelőtti gondolatkísérletére utalva. Az olasz-amerikai autodidakta művész 1955 novemberében nyújtotta be szabadalmát az Egyesült Államokban egy Enciklopédikus palota felépítésére: tervei szerint a gigászi épületkomplexum az emberiség történetének összes jelentős találmányát felvonultatta volna a keréktől a műholdig.

Gioni a biennále 150 művész munkáit felvonultató központi kiállításában az 1980-ban elhunyt Auriti elképzelt múzeumának szellemiségét idézi meg, azt vizsgálva, hogy a művészet milyen módszerekkel próbálja a világban fellelhető tudást rendszerbe foglalni.

A Giardini nemzeti pavilonjai és az Arsenale kiállítóterei mellett Velence számos palotája és temploma ad otthont az összesen 47 kísérőrendezvénynek; a kínai hatóságok által folyamatosan zaklatott, világhírű alkotó, Aj Vej-vej több helyen - például egy templomban - is kiállít a városban. Egy templom, a San Lio ad otthont az idei magyar részvétel másik projektjének is: Mátrai Erik Gömb című kiállítása szeptemberben nyílik és két hónapig, a biennále november 24-i zárásáig lesz látható.

A magyar pavilon megnyitója május 30-án lesz, a Biennále 2013. június 1-től 2013. november 24-ig tart.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus

Ez az első élvonalbeli vonósnégyes, amelyben többségben vannak a nők

Az Artemis Quartetből kilépett két tag, nők érkeztek a helyükre. Ilyenkor felvetődik a kérdés: miért a férfiak uralják a kamarazenét?
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.
Tánc

Februárban megnyit a Nemzeti Táncszínház várva várt új épülete

Négy év bizonytalan helyzet után február 15-én a Budapest Táncfesztivállal egybekötve adják át a nagyközönségnek az intézmény új épületét a Millenáris Parkban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál BIDF

Ha kíváncsi vagy a nagyvilágra, nézz dokumentumfilmeket

Csaknem 40 film, köztük hét rövid dokumentumfilm száll versenybe az idei Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon (BIDF), amelyet január 28. és február 3. között rendeznek Budapesten a Cinema City Aréna moziban.
Vizuál berlinale

Társadalmi, politikai kérdéseket feszegetnek a 69. Berlinale versenyfilmjei

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat. A magyar filmet Mészáros Márta, Buda Flóra Anna, Tóth Luca és Tasnádi Zsófia képviseli.
Vizuál hír

A szakértői vizsgálat előtt loptak el egy feltételezett Michelangelo-festményt

A belga kisváros templomából pár nappal azelőtt vitték el a festményt, hogy a szakértőnek alkalma lett volna megvizsgálni. A magányos elkövető kizárható, mivel a kép súlya egy mázsa körül van.
Vizuál szecesszió

Eddig ismeretlen Klimt-domborműre bukkanhattak Budapesten

A hullámvonal, a babérfüzér és a domborművön látható líra Klimt jellegzetes motívumainak számítanak. A másfél éve felfedezett, gipszből készült alkotás korábban egy zongoraszalon díszéül szolgált.
Vizuál kiállítás

Hős vagy gazember? – Az ismeretlen Görgei

Görgei Artúr honvéd tábornokról szóló időszaki kiállítás nyílt a Nemzeti Múzeumban. A tárlat arra is választ igyekszik adni, igaza volt-e Kossuth Lajosnak, aki Görgeit tette felelőssé a szabadságharc elvesztéséért.