Szorongásaink is elpárolognak az észt füstszaunákban

Hipnotikus – ez a szó jutott eszembe, amikor először láttam a Smoke Sauna Sisterhood című dokumentumfilm előzetesét, úgyhogy nem is lepődtem meg aztán, hogy Anna Hints alkotásának hivatalos szinopszisa is ugyanezzel a kifejezéssel igyekszik a nézőket a moziba csábítani. Az élmény nem is múlta alul a várakozásaimat: a 2023-as Európai Filmdíjakon a legjobb európai dokumentumfilm díját elnyerő, másfélórás alkotás valósággal megigézi az embert, az értelmünket és az érzelmeinket egyaránt megszólítja különleges esztétikájával, illetve bensőséges hangulatával, lélektani mélységével.

Jelenet a Smoke Sauna Sisterhood című dokumentumfilmből (Fotó/Forrás: Mozinet)

A film egy női közösséget követ nyomon, akik rendszeresen összegyűlnek egy erdőben, hogy közösen szaunázzanak. Az izzasztókamra párás-homályos tereiben ülve, szó szerint és átvitt értelemben is meztelenre vetkőznek egymás előtt:

A másfélórás alkotásban kizárólag az ő hangjukat halljuk, nincs narrátor, aki kifejtené nekünk az időnként látható szertartások jelentését, funkcióját, ehelyett az alkotók azt szeretnék elérni, hogy a szereplők helyzetébe képzelve magunkat mi is átéljük azt a különleges lelki-testi tisztulási folyamatot, amin a közösség tagjai végigmennek.

Erre pedig ez a film maradéktalanul képes, merthogy a méreganyagokkal együtt lassacskán félelmeik is párologni kezdenek: nyílt őszinteséggel tárják fel titkaikat, belső démonaikat. Időnként együtt nevethetünk velük – például a férfiak komikus szexuális szokásain –, míg később kénytelenek vagyunk velük együtt újraélni a legszörnyűbb traumáikat. A film legmegrázóbb pontja minden bizonnyal annak a nőnek a vallomása, aki tinédzser korában nemi erőszak áldozata lett. Ezek miatt a jelenetek miatt érdemes mindenkinek megfontolnia, mennyi sötétséget bír el a moziban ülve, másrészről ugyanakkor éppen ez a fajta szembenézés, a kimondás gesztusa teszi mámorítóan széppé és fájdalmasan felszabadítóvá ezt az alkotást.

Jelenet a Smoke Sauna Sisterhood című dokumentumfilmből (Fotó/Forrás: Mozinet)

Az ok, amiért hipnotikusnak nevezhetjük a filmet, elsősorban mégsem a szereplők, hanem Ants Tammik operatőri munkájának köszönhető, aki

de ugyanígy beszélhetnénk például a napfényben szikraként pattogó vízcseppekről is, amelyek olyan látványt nyújtanak, mintha valami szentséges, valóban tisztító, mennyei eső zúdulna a szereplőkre. Kézikamerájával zavarba ejtően közel húzódik hozzájuk, felnagyítja testrészeiket, apró kis mozdulataikat vagy éppen arcuk rándulását. Rendkívül különleges az a megoldása is, hogy sokszor nem arra fókuszál, aki éppen történetet mesél, hanem arra, aki hallgatja azt, így az érzelmi hatás még erősebb, hiszen valaki más reakcióin keresztül is kapcsolódhatunk az elmondottakhoz. Ilyen értelemben nemcsak a kimondás, de a hallgatás, az odafigyelés gesztusa is felértékelődik.

Talán közhely, de a Smoke Sauna Sisterhood tényleg egy olyan alkotás, amit érdemes mindenkinek látnia. Első ránézésre úgy tűnhet, női témákat jár körül, de ez az igazságtól messze áll. Valószínűleg nincs is olyan, hogy női téma. Emberi témák vannak, emberi bánatok és örömök, időtlen kihívások, amelyekkel meg kell küzdenünk – erre világít rá Anna Hints alkotása, na meg arra, hogy a rítus nem feltétlenül valamiféle elavult fogalom, hanem mindenkori emberi alapszükséglet.