Vizuál

Sztárkiállítások és hazai témák kellenek a magyar múzeumlátogatóknak

2019.01.02. 16:10
Ajánlom
Picasso, Van Gogh és Frida itthon is kiugróan népszerű, a kortársakból főleg a fotósok vonzanak tömegeket, nemzeti tematikájú tárlatokkal pedig szintén magas látogatottságot lehet elérni – ezek voltak a közelmúlt legnépszerűbb időszaki kiállításai itthon és a nagyvilágban.

Kígyózó sorok a Frida kiállításon, több mint 200 ezer látogató – olvashattuk a közelmúltban. A Frida Kahlo – Remekművek a mexikóvárosi Museo Dolores Olmedóból valóban elképesztő számokat produkált, és a közelmúlt leglátogatottabb hazai kiállításává vált. Mindez már csak azért is nagy szó, mert az elmúlt években itthon is megszaporodtak a tömegeket vonzó, eseményszámba menő tárlatok; azok a sztárkiállítások, amikre immár nemcsak a rendszeresen múzeumba járó emberek, de szinte mindenki kíváncsi.

Összeszedtük a közelmúlt legsikeresebb időszaki kiállításait, hogy valamiféle tanulságot vonjunk le belőle: mi érdekli a magyarokat, melyek a leginkább nézőcsalogató témák, alkotók, és mindez mennyire vág egybe a nemzetközi tapasztalatokkal.

Nézzük először, milyen kiállítások taroltak a világban!

Amint az Artportal is megjegyzi, a 2016 nem épp pirosbetűs évként vonult be a világ múzeumainak történetébe. Szinte minden nagyobb intézmény látogatottsága csökkent a korábbi évek adataihoz képest. A Louvre több mint 1 millió, a Musée d’Orsay közel 300 ezer látogatót vesztett. Előbbi természetesen ennek ellenére is a világ leglátogatottabb múzeuma maradt 7 400 000 látogatóval. A párizsi intézményt a New York-i Metropolitan Museum of Art követi 7 006 000 látogatóval, majd a British Museum, a londoni National Gallery és a Vatikáni Múzeum következnek – mind több mint 6 millió látogatóval büszkélkedhet.

2016vilagkiallitas-143134.png

2016 legnépszerűbb kiállításai a világon (Fotó/Forrás: The Art Newspaper / artportal nyomán)

Ami a legnépszerűbb időszaki kiállításokat illeti, a Museum of Modern Art kiváló évet zárt, hiszen két tárlata is ott volt a világ legnépszerűbbjei között: Picasso és Degas is régóta kanonizált nevek, akik valószínűleg a világon mindenhol megmozgatnák a embereket. Szintén New York-i kiállítást találunk a második helyen: a MET Manux x Machina-Fashion in Age of Tech nevű tárlatának középpontjában a divat állt, és hogy hogyan alakult annak története a technika változásával. Renoir sikerét szintén nem kell magyarázni, ahogy az Ivan Ajvazovszkij-tárlat hatalmas számai is csak akkor jelentenének meglepetést, ha nem épp a moszkvai Állami Tretyakov Képtár lenne a helyszín. Az örmény származású orosz művész a tenger festőjeként ismert, és mint látható, Oroszországban a mai napig nagyon népszerű. Ami a napi látogatószámokat illeti, az élmezőnyben olyan művészekhez köthető kiállítások találhatóak még, mint Patricia Piccinini, Frida Kahlo, vagy Jérôme Bel táncos, aki a MoME sorozatában a múzeum gyűjteményéből rendezhetett kiállítást. A városokra és korszakokra-műfajokra lebontott toplisták itt böngészhetőek.

2017vilagkiallitas-144912.png

2017 legnépszerűbb kiállításai a világon (Fotó/Forrás: The Art Newspaper / artportal nyomán)

A részletes toplistából szintén az Artportal készített összesített verziót a világ legnépszerűbb 2017-es időszaki kiállításairól. Szembeötlő a növekedés az előző évi számokhoz képest: a 2016-os első helyezett egy évvel később már épp csak felférne a dobogóra. A legnépszerűbb a párizsi Louis Vuitton egyedülálló kiállítása volt: Szergej Scsukin modern gyűjteményét ebben a formában 70 éve nem láthatta senki, a tárlat még inkább eseményszámba ment, mint a mostani bécsi Bruegel-kiállítás, ami a maga nemébe szintén egyedülálló; több mint 1,2 millió ember volt kíváncsi rá.

Ezt három, bőven 700 ezres látogatószám feletti eredménnyel szintén gyűjteményes kiállítások követik: a New York-i Whitney Múzeum válogatása a portrékra koncentrált, a londoni Saatchi Gallery tárlata (Painters’ Painters) pedig kortárs festőkre, valamint egy kortárs jelenségre, a selfie-re (From selfie to self-expression). Az első, kifejezetten egy alkotó köré szerveződő kiállítás a listán az 5. helyen álló Bill Viola: A Retrospective című kiállítás a bilbaói Guggenheim-ben. A top tízbe befért még egy-egy kiállítás Picassótól, Robert Rauschenberg-től, David Hockney-tól és Alphonse Mucha-tól is. Utóbbi számai azért is tiszteletre méltóak, mert cseh művészként a Tokiói Nemzet Múzeumban vonzott tömegeket. Mindezek közül csak a Saatchi két kiállítása, illetve a kilencedik helyen álló Sugar Spin: You, Me, Art and Everything  című tárlata volt ingyenesen látogatható.

louisvuittofound-112009.jpg

Részlet 2017 legnépszerűbb kiállításából a Foundaton Louis Vuitton-ban (Fotó/Forrás: Artsy)

A fentiekből nehéz egyértelmű tanulságokat levonni a múzeumlátogatási szokások alakulásáról világszerte – és nem is kell. A világhírű művészeket és alkotásokat felvonultató tárlatok sikere nem meglepő, ahogy az sem, hogy rengetegen kíváncsiak a művészettörténet "legbejáratottabb márkaneveire": Renoir-ra, Degas-ra vagy épp Frida Kahlóra.

Picassót nevezhetjük a világ legismertebb és legnépszerűbb festőjének – ha eddig nem tettük volna –, hiszen mindegy, művészetének melyik oldalát vagy korszakát teszik közszemlére a múzeumok, biztos a siker.

A Manux x Machina esetében egy sokakat érdeklő téma (divat és a ruhák világa) találkozott kortárs megközelítéssel (a technika változásának hatása); a selfie-kiállításnál pedig sikerült az igencsak aktuális megközelítésbe a legnagyobb neveket bevonni. Rembrandt-tól kezdve Van Gogh-on át Kim Kardashianig és Tom Cruise-ig terjedt a kiállított képek palettája, így tényleg mindenki megtalálhatta a neki tetszőt. Akad persze néhány, itthonról meglepőnek tűnő siker. Kérdés, hogy a kortárs videoművész Bill Viola hány embert mozgatna meg Budapesten, és az se biztos, hogy Robert Rauschenbergre vagy David Hockney-ra tolonganának itthon. A közelmúlt meghatározó jelentőségű művészeire, akik nemcsak aktuálisak, de izgalmasak és sok esetben provokatívak is az olyan világvárosokban van kereslet, mint New York vagy Párizs.

Hazai vizeken

Hasonló véleményen van Csóka Edina, a Műcsarnok kommunikációs munkatársa is.

Magyarországon a közösség képzőművészeti előképzettsége, az alapfokú vizuális nevelés hiányzik, ettől a tájékozódás behatároltabb, mint az említett kulturális nagyhatalmak polgárainál.

"A Műcsarnok kiállítási koncepciója szerint a párhuzamosan egymás mellé rendezett/kapcsolt eltérő közönségigényeket megcélzó tárlatokkal azt a missziót is vállaljuk, hogy a már a házban megforduló néző a »másik« kiállítást is meglátogassa/megszeresse. A Műcsarnok hármas feladatot tűz célul maga elé: a közönség és a művészet találkozását, a közönség és a közönség találkozását és a művészek és művészek találkozását, amelynek keretei a kiállítások, és az azokba ágyazott társművészeti (tánc, zene, film, irodalom, színház) rendezvények" - mondta el.

Habsburg György tárlatvezetése a Műcsarnokban

Habsburg György tárlatvezetése a Műcsarnokban (Fotó/Forrás: Szécsi István / Fidelio)

Lévay Zoltán a Szépművészeti Múzeumtól máshogy véli: "Tapasztalataink szerint

a világ múzeumlátogatói számára ugyanazok a hívószavak, tehát Amerikában, Nyugat-Európában, Távol-Keleten vagy itt Budapesten ugyanazok a művészek vagy művészettörténeti korszakok jelentik a legnagyobb vonzerőt. Persze kivételt képeznek a nemzeti művészek,

ugyanis egy-egy magyar alkotó kiállítása is vonzhat annyi látogatót idehaza, mint egy nemzetközileg ismert művész tárlata."

Persze az ellentmondás csak látszólagos: a Szépművészetihez elsősorban jól ismert nevek presztízs-jellegű kiállításai köthetőek. Ezekkel kapcsolatban pedig valóban rímelünk a világ többi felére: Picasso bármikor jöhet, ahogy Frida, vagy Modigliani is népszerűek, ugyanúgy, mint bárhol másutt. A Műcsarnok tárlatai azonban szűkebb közönséget találnak meg, sokkal nagyobb szerepet játszik náluk a kevésbé felkapott nevek népszerűsítése, és persze több a kamarakiállításuk is.

A Ludwig Múzeum szerint a lényeg a koncepción van: "A látogató elképzelhető, hogy gyakran nem tudja megfogalmazni az igényét, de a kortárs képzőművészettől, ugyanúgy elvárja a katartikus élményt, mint egy zeneműtől, vagy színházi előadástól. 

Önmagában a nagy nevek ma már nem elegendők egy sikeres programhoz, szükség van arra is, hogy a művész munkássága megerősítse a hírnevet. Ha jó a mű és a név is jelentékeny, akkor már érdemes volt a néző megítélő és befogadó erejére apellálni

– mondta el Dr. Fabényi Julia, a múzeum igazgatója, aki kiemelte a sajtó tájékoztató szerepét és reklámértékét is.

Lássuk, hogy mit mutatnak a számok!

mahgyarmuzeumiadatok-093340.png

Magyar múzeumok látogatottsági adatai (Fotó/Forrás: MuzeumStat/portfolio.hu/intézményi adatok)

Amint az adatokból látszik, és a Portfolio cikke is megjegyzi: 2016-hoz képest tavaly jelentősen csökkent a múzeumok látogatottsága. Egyedül a Műcsarnok volt képes több nézőt becsalogatni, ahol ráadásul állandó gyűjtemény nélkül hozták össze ezt – 23 kiállításra több mint 130 ezren voltak kíváncsiak.

A felújítás miatt zárva tartó Szépművészeti természetesen nincs benne a listában, de a fentiek alakulására hatással volt: a múzeum hiányában több tárlatot a Magyar Nemzeti Galériában rendeztek meg, így ennek is köszönhetőek az MNG kiugró számai.

Orosz avantgárd, Magyar Nemzeti Galéria

Orosz avantgárd, Magyar Nemzeti Galéria (Fotó/Forrás: Fátrai László)

2016 legnépszerűbb hazai időszaki kiállításait a Portfolio szedte össze, így fest a lista:

idoszaki2016-100755.png

Magyar időszaki kiállítások látogatószámai 2016-ban (Fotó/Forrás: artportal.hu)

A táblázat nem rejt sok meglepetést: az MNG magasan a leglátogatottabb, itt is a legnépszerűbb művészek kiállításait keresték:

a Picasso-tárlat önmagában több embert vonzott, mint a második leglátogatottabb itthoni múzeum egész évben.

Modigliani is bőven az élvonalba tartozik, a közel 150 ezres szám szép teljesítmény. Igazi, klasszikus értelemben vett sztár-tárlatnak csak ezt a kettőt tekinthetjük, amit a látogatószám is igazol: hatalmas szakadék után a harmadik egy gyűjteményes kiállítás a Jekatyeringburgi Szépművészeti Múzeum avantgárd kollekciójából, olyan nevekkel mint Malevics, Kandinszkij vagy Rodcsenko. Steve Curry szintén saját műfaja legismertebb nevei közé tartozik, Chiharu Shiota azonban talán kevésbé ismert itthon – ezért is számít jónak a közel 30 ezres látogatószáma. Ez, illetve az Elvesztegetett idő című, szintén Ferenczy-s kiállítás is jelzi, hogy létezik Magyarországon egy 20-30 ezres tömeg, akik igenis érdeklődnek az izgalmas kortárs alkotók és a kortárs művészet új irányai iránt. Igaz, inkább apró fáziskéséssel követjük a trendeket, mint diktáljuk vagy előre jelezzük, de olyan kis ország esetén, mint a miénk, ez egyáltalán nem meglepő.

A toplistára két, kifejezetten magyar tematikája tárlat került fel:

Keleti Éva neve még mindig megmozgatja az embereket, míg Fiedler Ferenc kiállításának szép számaiért a Magyar Nemzeti Múzeum-ot illet a dicséret: az '56-os tematikára felhúzva olyan emberek figyelmét is sikerült felkelteniük a művész iránt, akik talán nem ismerték vagy nem hallottak róla.

Keleti Éva

Keleti Éva (Fotó/Forrás: Mandur László)

 A 2017 legnépszerűbb hazai időszaki kiállításait tartalmazó lista igencsak beszédes. 

2017hazaiidoszakikiallitasok-145114.png

Magyar időszaki kiállítások látogatószámai 2017-ban (Fotó/Forrás: portfolio.hu/ Intézményi adatok)

Tavaly nem volt Picasso, Frida, de még Modigliani tárlatunk sem. Ennek köszönhető tehát, hogy összességében visszaestek a látogatószámok.

Világhírű művészek hiányába viszont többségében magyar tematikájú kiállításra jártak az emberek – még ha kevesebben is voltak.

A közel 80 ezres számmal első helyen álló, a magyarországi reformáció történetét bemutató Ige-Idők ingyenesen látogatható tárlat volt, illetve pedagógiai programokat is szerveztek köré, ettől függetlenül szépen alakult a látogatottsága. Ugyancsak remek számokkal futott az Ország Lili életét és művészetét bemutató Árny a kövön című kiállítás. Ami a nemzetközi tematikájú kiállításokat illeti, mind a Georg Baselitz német képzőművészt bemutató Újrajátszott múlt, mind a Sebastião Salgado – Olga Tobreluts – Jozef Suchoža hármas köré épülő Metamorphosis kortárs tematikájú tárlat. A kortárs alkotókra akkor is kíváncsiak vagyunk, ha magyar: Korniss Péter az egyik legismertebb fotóművészünk, akire több mint 25 ezren voltak kíváncsiak; a Körülöttünk pedig a Nemzeti Szalon harmadik tárlata, amely ezúttal az ipar- és tervezőművészet elmúlt tíz évébe nyújt betekintést.

A Műcsarnok kedvencei

Az elmúlt két év adatai mellett megkérdeztük az intézményeket is, mely kiállításokat emelnék ki a közelmúlt felhozatalából.

A Műcsarnok elsősorban a fenti listán is előkelő helyen szereplő Az első Aranykor című kiállítást emelte ki, amely 2016 novemberében nyílt meg. A sikerhez szerintük hozzájárult a magyar származású külföldi kurátor, Sármány-Parsons Ilona is, aki a korszakot a korszakot egy más, akkori kortárs szemszögből mutatta be. Ehhez hasonló, 30 ezer felett látogatószámig csak a 2016-os Steve McCurry-kiállítás jutott. A 20 ezer feletti számot a Nemzeti Szalon tárlatai rendszeresen elérik: 2014 és 2018 között mindegyik 25 ezer néző körül zárt.

Ezeken, és a már emlegetett Metamorphosis-on kívül a 20 ezret csak Sandro Miller Malkovich-kiállítása érte el. Közel 15 ezren nézték meg a Természetművészet - Változatok című tárlatot, melyen öt földrészről meghívott művészek itt készítették el a Földről, mint élőlényről (Gaia-elmélet) elgondolt aktuális látomásaikat. A 2015-ben nyílt Nicholas Schöffer retrospektívre 12.327 ember volt kíváncsi, míg az olyan kamarakiállításokra, mint a 2017-es Tarkovszkij: Emlékek tükre, vagy a Cipőmágia, néhány ezren váltottak jegyet. 

Ország Lili: Labirintus

Ország Lili: Labirintus (Fotó/Forrás: Mester Tibor / Magyar Nemzeti Galéria)

"A Műcsarnok kiállítási koncepciója szerint a párhuzamosan egymás mellé rendezett/kapcsolt eltérő közönségigényeket megcélzó tárlatokkal azt a missziót is vállaljuk, hogy a már a házban megforduló néző a „másik” kiállítást is meglátogassa/megszeresse. A Műcsarnok hármas feladatot tűz célul maga elé: a közönség és a művészet találkozását, a közönség és a közönség találkozását és a művészek és művészek találkozását, amelynek keretei a kiállítások, és az azokba ágyazott társművészeti (tánc, zene, film, irodalom, színház) rendezvények" - mondta el Csóka Edina, a Műcsarnok kommunikációs munkatársa. 

A fentiekből is látszik, hogy úttörő gondolatok mentén is  szerveződtek kiállítások. A kedvező visszhang, a sajtókritikák elengedhetetlenek, a jól csengő név pedig különösen a fotósoknál meghatározó

- tette hozzá.

Tarolnak a vándortárlatok

A Magyar Nemzeti Galéria a közelmúlt legjobb eredményét érte el az idei Frida Kahlo-kiállítással: 2018 júliusa és novembere között 220 ezer látogatót vonzott, ezzel 10 ezerrel a két évvel ezelőtti Picasso-tárlatot is lekörözte. A 2016-os Modigliani-tárlatról már volt szó (142.000), ezen kívül 100 ezer felé a 2013-as Monet Gauguin, Szinyei Merse, Rippl-Rónai szupertárlat jutott (101.000)

A Magyar Nemzeti Múzeumban rendezték idén a World Press Photo kiállítást, amire 45.000 ember volt kíváncsi. A múzeum vándorló kiállításai egészen elképesztő számokat produkáltak: a Seuso-kincseket 6 vidéki helyszínen 140 ezren látták, a Sisi és Magyarország – A magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században című tárlat pedig Kína négy nagyvárosában (Sanghajban, Pekingben, Jünnanban és Hszianban) volt látható, és több mint 2,7 millió látogatót vonzott a múzeum adatai szerint. 

Baselitz - Újrajátszott múlt

Fekete-fehér negatív, 2004Olaj, vászon250 x 200 cmMagántulajdonFotó: Jochen Littkemann, Berlin © Georg Baselitz (Fotó/Forrás: Jochen Littkemann, / Magyar Nemzeti Galéria)

A pécsi Janus Pannonius Múzeum számai ugyancsak bizonyítják: nagy névvel elképesztő számokat lehet produkálni. A fővárosban egy-egy tárlatra a múzeum tízezres-pár tízezres magján kívül csak jól ismert magyar nevekkel, nagyszabású gyűjteményes kiállításokkal, és persze sztár-tárlatokkal lehet tömegeket vonzani. Pécsett Leonardo da Vinci 2014-ben 65 ezer embert csalogatott be. Ezen kívül így festenek az év leglátogatottabb kiállításai a múzeumnál: 2015 - Álom ihlette művész - Chagall remekművei Pécsett (9042); 2016 - Oszmán-Török szőnyegek az Iparművészet Múzeum gyűjteményéből (9337); 2017 - Kincsek a Nílus partjáról - Túlvilági utazás az ókori Egyiptomban (16.720).

Hírességekkel zsúfolt Szépmű

A Szépművészeti Múzeumtól az Átlátszó kért is kapott is adatokat, így nem csak a látogatószámait nézhetjük meg, de azt is, egy-egy tárlat sikere mennyiben függ az arra fordított pénz mennyiségtől. A Szépművészeti 2002 és 2015 között 13 sztárkiállítást tartott, ezek mindegyike meghaladta a 100 ezer fős látogatószámot. Legnépszerűbb a 2006-os Van Gogh Budapesten volt (483.000), ezt követi a 2003-as Monet és barátai (250.000), majd a 2014-es Rembrandt és a holland arany évszázad festészete (235.880); a 2009-es Botitcellitől Tizianóig (231.582) és a 2006-os El Greco, Velázquez, Goya (208.399).

Látható tehát, hogy a Frida-tárlat sikere nem kizárólag a művésznek vagy annak volt köszönhető, hogy ki voltunk már éhezve egy valódi múzemi blockbuster-élményre - a művészettörténet legnagyobb, kanonizált alakjai általában érdeklik a magyarokat, csak úgy mint a külföldieket. 

Érdemes megnézni azt is, hogy alakult a Szépművészeti legdrágább kiállításainak Top 5-ös listája. Magasan a legtöbbe a 2012-es Cézanne-tárlat került (500 millió forint), ezt a Caravaggiótól Canelettóig (450 m), majd a Van Gogh Budapesten (380 m), a Rembrandt és a holland arany évszázad festészete (350 m) és a Mediciak fénykora (270 m) követi. A legdrágábbak között tehát csak két kiállítás szerepel a leglátogatottabb Top 5 között.

Ruha teszi az embert, pénzt a kiállítást?

"Egy kiállítás létrehozásának költsége számos tételből áll össze, a műtárgyak utaztatása, biztosítása, a kiállítás tervezése, építése, a tárlatot kísérő kiadványok és rendezvények költségei ugyanúgy a részét képezik, mint a kommunikációra fordított összegek.

A látogatószám azonban elsősorban nem a szervezés költségeitől függ, hanem attól, hogy sikerül-e olyan, jó értelemben véve sztárnak nevezhető alkotók műveit kölcsönözni

és azokat kellő számban, méltó tudományos koncepció mentén és 21. századi látogatói igényeknek megfelelően szervezett tárlaton bemutatni" - mondta el Lévay Zoltán, a Szépművészeti Múzeum kommunikációs osztályának munkatársa a Fideliónak

803px-Rembrandt - Zelfportret - Google Art Project

Rembrandt: Önarckép (Fotó/Forrás: Google Art Project)

A Ludwig Múzeum szerint a legsikeresebb és a legdrágább tárlatok bár statisztikailag sokszor egybeesnek, az összefüggés nem ilyen egyszerű.

Lehet valamit, ami jó kevesebb pénzből is létrehozni, a kis költségvetésű kiállítások létrehozásához azonban több idő kell. Ez az örök kérdés, hogy a ruha teszi-e az embert

- mondta el Dr. Fabényi Julia. A Ludwignál az elmúlt évek időszaki tárlatai közül a Permanens Forradalom – Mai ukrán képzőművészet kiállítást emelték ki, mint a legnagyobb szabású és nemzetközileg is sikert arató eseményt. 

A tárlat koncentráltan az elmúlt 5 év munkából adott egy nagyon szigorú válogatást és ezzel ebben a formában igazolni lehetett, hogy az ukrán művészek konszolidáció, béke és nemzetköziség pártiak

- magyarázta az igazgató. A kiállítást Global Fine Art Awards 2019 díjra is jelölték, a kortárs képzőművészet a II. Világháború után kategóriában.

A Szépművészetihez hasonló költségvetéssel kevés más magyar múzeum bír, így máshol nyilván sztár-kiállításokból is kevesebb akad. Ennek ellenére a fenti listákból is látható, hogy kisebb költségvetésű kamaratárlatokkal is lehet sikereket elérni, még ha ezek más ligában versenyeznek is, mint egy Van Gogh- vagy Cézanne-kiállítás. A Magyar Nemzeti Múzeum Kontakt című Kelet Éva-tárlata például egyetlen teremben volt látható, így költségvetése is visszafogottabb volt, a Múzeum beszámolója szerint mégis szinte végig telt házzal futott, végül közel 30 ezren nézték meg. 

"A pécsi Janus Pannonius Múzeumhoz hasonló vidéki intézményeknek a kisebb költségvetés miatt kiemelten fontos az előretervezés, az ütemezés, a kiállításban részvevő, különböző területet képviselő szakemberek közötti összehangolt munka, valamint hogy az időszaki kiállításhoz érdekes kiegészítő programokat (családi napok, bemutatók, speciális tárlatvezetések stb.) is szervezzenek" - mondta el Gerner András, az intézmény kommunikációs munkatársa. A látványos, sok tízezer embert megmozgató időszaki kiállítás megszervezése komoly milliós , több tízmilliós tétel is lehet. Ezt a vidéki (megyei hatókörű városi) múzeumok szűkös, éppen, hogy csak a fenntartásra elegendő állami normatívájából nem lehet finanszírozni.

Kultúrabarát befektető, szponzor nagyon kevés akad, ilyen téren is jelentős a visszaesés – tette hozzá.

Így néz ki a felújítás közben a Szépművészeti Múzeum

Kapcsolódó

Így néz ki a felújítás közben a Szépművészeti Múzeum

Legutóbb az 1940-es évek elején lehetett teljes pompájában látni a második világháborúban megsérült, majd azóta bezárt Román csarnokot, 2018 őszén azonban ismét birtokba veheti a közönség, ha befejeződik a Szépművészeti rekonstrukciója.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Babits a ritmusdaráló, Móricz a műparaszt

Vámos Miklós e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni.
Színház

Ők az évad legjobbjai a kritikusok szerint

A Színházi Kritikusok Céhe idén 40. alkalommal ismeri el az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit. A díjátadót szeptember 22-én tartják a Katonában.
Jazz/World

Budapesten is bemutatják a Miles Davisről szóló friss dokumentumfilmet

Fantasztikus hír, nem csak jazzrajongóknak: augusztus 30-tól műsorára tűzi az Uránia az idén debütált, Birth of the Cool című dokumentumfilmet, amely angol nyelven, magyar felirattal lesz látható a Pannonia Entertainment forgalmazásában.
Színház

Ilyen volt a Sztalkert csoport új Vízkeresztje - Galéria

A Shakespeare Fesztiválon mutatták be a Sztalkert Csoport második önálló produkcióját, a Vízkereszt, de amúgy mindegy című előadást, amely legközelebb a Szentendrei Teátrum FRISS programsorozatában, majd Zsámbékon vendégeskedik.
Vizuál

Colostokból és kalászból készült ruhák

Király Tamás (1952-2013) alkotásaihoz a legolcsóbb anyagokat használta fel, a ruhákat, illetve ezek elemeit is gyakran újrahasznosította. A divattervező több mint három évtizedes pályafutását mutatja be az a retrospektív kiállítás, amely Out of the box címmel látható a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál galéria

14 érdekesség Rembrandt épp restaurálás alatt álló Éjjeli őrjáratáról

A Rijks Múzeum július elején megkezdte a festmény nyílt színi restaurálását. A projektet online és a helyszínen is nyomon követhetik az érdeklődők. Ennek apropóján összegyűjtöttünk néhány izgalmas tényt a képről.
Vizuál galéria

Strucctojással alapított gyűjteményt a magyar világutazó

A keleti tárgyak magyar gyűjtői mind más céllal utaztak távoli tájakra, ahonnan eleinte saját kedvükre hoztak haza érdekességeket. Hopp Ferenc sem állt meg a tárgyaknál, villája kertjét is ritka növényekkel népesítette be.
Vizuál uránia

Újonnan felfedezett NASA-archívokkal jön az Apollo 11

Egyetlen alkalommal, eredeti nyelven vetíti az Uránia a Holdra szállás 50-ik évfordulója alkalmából készült új dokumentumfilmet. Az Apollo 11 expedíció küldetéséről szóló Todd Douglas Miller-film, a NASA filmarchívumának újonnan felfedezett filmjeiből és hanganyagából válogat.
Vizuál ajánló

Colostokból és kalászból készült ruhák

Király Tamás (1952-2013) alkotásaihoz a legolcsóbb anyagokat használta fel, a ruhákat, illetve ezek elemeit is gyakran újrahasznosította. A divattervező több mint három évtizedes pályafutását mutatja be az a retrospektív kiállítás, amely Out of the box címmel látható a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban.
Vizuál Film

Az újjászületett Meseautóval jön a III. Budapesti Klasszikus Film Maraton

A film és a zene közös történetére fókuszáló fesztiválon magyar és európai filmarchívumok restaurált filmritkaságai láthatók, a némafilmes korszak női rendezőinek alkotásaitól kezdve, Dziga Vertov klasszikusán át a rendszerváltás filmjeiig.