Vizuál

Sztereofotó és sztereoszkóp

A hónap műtárgya
2020.07.20. 13:40
Ajánlom
2020. július és augusztus hónapban két különleges, szorosan összekapcsolódó tárgyat választottunk Hónap műtárgya sorozatunk főszereplőivé.

1. Sztereofotó a Pesti Vigadóról (1865 körül)

  • Tulajdonos: Dr. Fekete István

2. Sztereoszkóp (1900 körül)

  • Tulajdonos: Ódon-Fon Kft.

A lencsés sztereo képnézegető (sztereoszkóp) és – a tulajdonos közlése alapján – nagyjából az 1860-as évek közepére datálható sztereofotó nem csupán a Pesti Vigadó, de a fényképezés történetének különleges szegletébe is visszarepít bennünket.

Sztereoszkópia: olyan képalkotási módszerek összefoglaló elnevezése, amelyekkel egyetlen képben a térlátás illúziója kelthető.

Sztereotípia (vagy térfénykép): olyan kettős fotó, amelynek két felét két szemmel egy időben nézve térhatású képet látunk. Ezt a térélményt azonban egy speciális eszköz, az úgynevezett sztereoszkóp segítségével élhetjük csak át.

Sztereoszkop-133540.jpg

Sztereoszkóp (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

A sztereofénykép az 1851-es londoni világkiállításon aratta első nagy sikerét, és már az 1860-as évekre rendkívüli népszerűségre tett szert. Második és egyben legnagyobb virágkorát az 1890-es évek és az 1910-es évek között élte. Hazai közgyűjteményekben nagyjából az 1870-es évektől találhatunk olyan sztereofotókat, amelyek már magyar fotográfusok munkáinak mondhatók.

A sztereofényképek forradalmasították a műtermen kívüli fényképezést: a felvételhez használt, viszonylag kis méretű lemezek ugyanis rövidebb megvilágítási időt igényeltek. A képek elkészítésekor így kevesebb ideig tartó mozdulatlanságot követeltek meg az alanytól, azaz nagyobb esély mutatkozott arra, hogy jó minőségű képek szülessenek. Sokféle hordozóra, sokféle technikával készítettek sztereoképeket, attól függően, hogy az adott korszak, illetve a felvétel helye mit tett lehetővé. Ezüstlemezre, üvegre, papírra fotózott verziók is ismeretesek, ahogyan a bonyolult nevű sztereo-dagerrotípia készítéséről is maradtak fenn tárgyi emlékek. Leggyakrabban azonban – az általánosan és széles körben elterjedt – albumin és fénynyomat sztereoképekkel lehet találkozni. A Pesti Vigadóról bemutatott sztereofotográfia is ez utóbbi kategóriába tartozik. Számos nagy magyar fotográfus neve is összefonódott a sztereofotóval, így Sterlisky Lipót és Klösz György is több ilyen fotográfia elkészítésével büszkélkedhet.

vigado-134053.jpg

Sztereofotó a vigadó épületéről az 1865 körüli évekből (Fotó/Forrás: MTI / Koszticsák Szilárd)

A ma ismert, ún. lencsés sztereonéző készüléket, a kaleidoszkóp feltalálója, Sir David Brewster szerkesztette meg 1849-ben, Jules Dubosq segítségével. A sztereokamera feltalálása John Benjamin Dancer nevéhez fűződik, aki 1856-ban szabadalmaztatta a készüléket. Sztereonézők változatos stílusban és minőségben lepték el a piacokat, és már a 19. század második harmadában a jómódú polgári családok szalonjainak állandó kellékeivé váltak. Nézegetni való sztereoképekre pedig egy egész üzletág szakosodott itthon is, különböző fotográfiai üzletekben, illetve Calderoni Váci utcai boltjában százával lehetett kapni a távoli világok városait, valamint a hazai tájakat bemutató sorozatokat.

Érdekesség, hogy hazánk első hazai helyszínelőképe is egy sztereofotó volt (ún. albumin sztereokép), amelyet 1861-ben készített gróf Teleki László családja. A május 9-e virradóra öngyilkosságot elkövető gróf holttestét örökítették meg ezzel a technikával Szervita téri házában.

KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ

2020.07.13. - 2020.09.06.  

A PESTI VIGADÓ ZÁRVATARTÁSAI 

Történeti kiállítás 1849-től 2020-ig.

Támogatott tartalom.

Pesti Vigadó

A Pesti Vigadó minden korban a társasági élet központi helyszíneként működött.

Otthonául szolgált Strauss, Liszt, Erkel, Wagner, Bartók, Dohnányi koncertjeinek, a Pesti Műegylet által szervezett első hazai kiállításnak, az első népképviseleti országgyűlésnek ugyanúgy, mint Bleriot XI-es repülőgépe bemutatásának vagy az aktuális korszak legnépszerűbb báljainak.

2014 óta az épület fenntartását és üzemeltetését a Magyar Művészeti Akadémia, mint tulajdonos megbízásából a Pesti Vigadó Nonprofit Kft. biztosítja, amelynek célja továbbra is fenntartani, és megőrizni a közönség számára e kulturális sokféleséget és a magas művészeti színvonalat.

Az elmúlt években megvalósult rendezvények minősége és a látogatottsági adatok azt bizonyítják, hogy sikerült ismét a magyarországi kulturális és turisztikai életben korábban méltán elfoglalt pozíciójába visszahelyezni a Főváros szívében található Pesti Vigadót!

Legolvasottabb

Vizuál

Mihez kezdjünk a gonosszal? – kritika a Csak egy baleset című filmről

A hazájában üldözött Dzsafar Panahi Arany Pálma-díjas alkotásában egy örök erkölcsi csapdahelyzetet vázol fel: hogyan lépjünk fel a gonosszal szemben anélkül, hogy magunk is azzá válnánk? Csak egy baleset kritika.
Klasszikus

Magyar művészek lemezeit ismerték el

A digitális felvételeknek szentelt Native DSD platform év eleji listájában több magyar művész albuma is helyet kapott, sőt a közönségkedvenc is egy Bartók-lemez lett.
Klasszikus

Riccardo Muti olasz börtönben koncertezett

A neves karmester a 2004-ben általa alapított Luigi Cherubini Ifjúsági Zenekarral adott koncertet a rendhagyó helyszínen, ahol egy szimbolikus jelentésű darabba a fogvatartottak is bekapcsolódtak.
Klasszikus

Trió festményekre és Liszt párbeszéde Mozarttal

Január 17-én, illetve 24-én egy-egy érdekes matinékoncert várja a közönséget a Régi Zeneakadémián, előbbin Veress Sándor Három festmény című triója, utóbbin pedig Mozart művei mellett két, az osztrák klasszikusra reflektáló Liszt-kompozíció is elhangzik.
Színház

A Sátántangóval ünnepli a magyar kultúra napját a Csiky Gergely Színház

Krasznahorkai László kultikus regénye, a Sátántangó áll a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház magyar kultúra napi programjának középpontjában: az irodalom, a zene és a képzőművészet párbeszédére épülő esten a mű új olvasata bontakozik ki.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Feiner Janka diplomafilmjét beválogatták a Berlinale programjába

A Lángbogár a zsebemben című animációs rövidfilmet a 76. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Generation Kplus versenyprogramjába válogatták be. Az alkotás varázslatos gombauniverzumba kalauzolja a nézőt, bepillantást engedve a gyerekek lelkivilágába.
Vizuál ajánló

„Annyi valóság van, amennyit csak akarsz.” – 100 művész, 150 alkotás Szentendrén

A magyar kultúra napján, január 22-én nyílik meg Kerettörténetek címmel a Ferenczy Múzeum új kiállítása, amely a több mint kétmillió tárgyat őrző gyűjteményeiből válogat.
Vizuál ajánló

Skandináv hangulat Erdélyben: a Valan – Az angyalok völgyével folytatódik a Filmrendezők klubja

Január 19-én 19 órától a Művész Mozi Bunuel termében láthatja a közönség Bagota Béla 2019-es thrillerét a Magyar Játékfilmrendezők Egyesülete sorozatában. A vetítést követően a rendező mesterkurzust tart a résztvevőknek.
Vizuál kritika

Mihez kezdjünk a gonosszal? – kritika a Csak egy baleset című filmről

A hazájában üldözött Dzsafar Panahi Arany Pálma-díjas alkotásában egy örök erkölcsi csapdahelyzetet vázol fel: hogyan lépjünk fel a gonosszal szemben anélkül, hogy magunk is azzá válnánk? Csak egy baleset kritika.
Vizuál hír

Négy magyar filmest válogattak be a Berlinale Talents programjába

A Berlini Nemzetközi Filmfesztivál tehetséggondozó programja kivételes lehetőséget kínál a szakmai fejlődésre, nemzetközi együttműködésekre és kapcsolatteremtésre. A programba Vermes Dorka, Gyenis Ajándok, Sophy Romvari és Tyekvicska Virág is meghívást kapott.