A Mészöly Miklós emlékévhez kapcsolódó Mészöly 100 című kiállítás megnyitóján Gróh Gáspár irodalomtörténész, a tárlat szerkesztője úgy fogalmazott:
a szekszárdi születésű író műveivel nem lehet érintőlegesen találkozni, ha belekezd valaki az olvasásukba, abból hónapokig tartó kaland lesz.
És reméli, hogy a tárlat megmutat valamit abból a Mészöly-örvényből, amelynek az erejét igazán csak belülről lehet megérezni.
Az író egész életútját végigkísérte a pannon kisváros világa, ahol Mészöly gyerekként ismerte meg a Duna menti árterek növény- és vadvilágát, itt tanulta meg, hogy az ember a természet részeként kozmikus lény - hangsúlyozta Gróh Gáspár. A Molnár-Mészöly család fényképei egy olyan világot idéznek meg, amelynek mindennapjai "még nem szakadtak el az élet természetes ritmusától".
A szabadtéri tárlaton látható 15 tabló az író életét követi végig a gyerekkortól az elmúlásig.
"Annyi bizonyos, hogy Mészöly maga is világirodalmi jelentőségű író. Az ő tiszta, egyéni hangja benne van a világirodalom áramában" - idézte Mándy Iván szavait Szörényi László író, irodalomtörténész, műfordító, az MMA rendes tagja köszöntőjében, valamint hozzátette, Mészöly Miklós életműve jó példa arra, hogy miként lehet egy diktatúra szorításában megőrizni a személyes függetlenséget és az alkotói szuverenitást.
Beszélt arról is, hogy Mészöly Miklós egyrészt rendkívül sokszínű művész volt, másrészt hallatlan energiával győzte le az akadályokat és rengeteg forrásból kiindulva, de önállóan, megteremtett egy fordulatot a magyar prózában: sikeresen egyeztette össze a nagy realizmust és a modernséget.
Irodalomtörténeti szempontból erre fókuszál a tárlat is.
A kiállítás tablóin, amelyek a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) irodaházának Andrássy úti és Bajza utcai oldalán tekinthetőek meg, Hrapka Tibor, Móser Zoltán, Vahl Ottó és a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum fotográfiái láthatóak.
Fejléckép: Mészöly Miklós (forrás: Hunyady József / Fortepan)
hírlevél
