A válogatásban húsz olyan nemzetközileg is ismert művész és alkotócsoport munkái láthatók, akik olyan fontos témákat dolgoznak fel többek között, mint az őslakosok kulturális öröksége, a gyarmatosítás máig tartó nyomai, Tajvan 19-20. századi fordulatokban gazdag és traumatikus történelme, a modern tajvani identitás és értékrend kialakulása, valamint a jelen és a jövő technológián alapuló gazdasága és társadalma. A november 14-én megnyílt kiállítás kurátora Szipőcs Krisztina, a Ludwig Múzeum munkatársa és Hu Yung-Fen független kurátor.
Tajvant akár egy tengeren úszó, modern hajóhoz is hasonlíthatnánk, amely bár a legfejlettebb technikával van felszerelve, de időről időre olyan elemi erőkkel, olyan viharokkal kell szembenéznie, amelyek veszélyes vizekre sodorják és próbára teszik ellenállóképességét.
Bár a magyar közönség számára Tajvan távoli és ismeretlen vidéknek tűnhet, a mai globalizált világban a viharok keltette hullámok gyorsan elérik az itteni partokat is
– gondoljunk csak a napjainkban zajló kereskedelmi háborúkra, a nyersanyagért folytatott versenyre vagy az ideológiai, vallási és fegyveres konfliktusokra.
So Yo-Hen: Hua-Shan-Qiang 2013 videó (forrás: Ludwig Múzeum) (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)
Ám a gyorsan változó gazdasági és politikai környezetben a természeti és kulturális értékek megőrzése, a múlttal való kritikus szembenézés, valamint a szolidaritáson és demokrácián alapuló, sokszínű, ellenálló társadalom építése olyan közös értékek, amelyeket Tajvan és Európa egyaránt magáénak vall, kölcsönösen tisztel, és amelyek megőrzéséért egyaránt fáradozik.
A kiállítás öt tematikus egység köré épül, amelyek szoros kölcsönhatásban, egymást átszőve jelennek meg a művekben és a kiállítás egészében. A témakörök Tajvan múltjától a jelenig vezetnek, ahol a történelmi tapasztalatok és a kulturális örökség rétegei egymásra rakódva vetítik előre a jövő lehetséges forgatókönyveit. A kiállított alkotások műfajukat tekintve is rendkívül változatosak: a leginnovatívabb technológiákat felhasználó installációk, interaktív projektek, videók és animációk mellett archaikus technikákkal, papírmunkákkal, festményekkel és szobrokkal egyaránt találkozhat a látogató.
Yuan Goang-Ming: Napi hadgyakorlat, 2018 (forrás: Ludwig Múzeum) (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)
Tajvan ma a világ technológiai fejlődésének egyik központja.
A technológiai haladás az ország modern identitásának meghatározó része, ugyanakkor az emberi élet, a társadalom és a természet közötti törékeny egyensúly új kérdéseit is felveti. Yuan Goang-Ming Napi hadgyakorlat című műve a háborús fenyegetés hétköznapivá válását, a megszokás és a szorongás paradox együttélését tárja fel a kiürült város erőteljes képeivel, míg az Elfoglalt parlament a demokrácia működésének alapkérdéseit veti fel.
Li Yi-Fan: howdoyouturnthison 2022 interaktív digitális installáció (forrás: Ludwig Múzeum) (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)
Li Yi-Fan installációja a digitális hatalom és az emberi döntéshozatal illúzióit vizsgálja, miközben a „részvétel” fogalmát is újraértelmezi. Munkája a mesterséges intelligencia és az interaktív technológia világában a szabadság és az irányíthatóság határait feszegeti.
Lee Mingwei: A foltozó projekt 2009 (fotó/forrás: LEE Studio / Ludwig Múzeum) (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)
Mindezekkel szemben Lee Mingwei A foltozó projekt című projektje visszatérés a valós emberek és emberi kapcsolatok világába: a mű a gondoskodás, az idő és a figyelem értékein keresztül a közösségi kötelékek újjáépítésének lehetőségét veti fel. A „javítás” gesztusa a mindent elárasztó agresszió és társadalmi széthúzás ellenében az összefogás, az empátia és a szolidaritás utópisztikus, mégis emberi léptékű eszményét hordozza – így a jövő lehetséges társadalmi modelljeként is értelmezhető.
Huang Tzu-Ming: Antikommunista tetoválások koreai háborús hadifoglyokon 2010–2019 (forrás: Ludwig Múzeum)
hírlevél
