A mustra zsűrielnöke Csupó Gábor Amerikában alkotó animációs rendező volt. A Bunyik Entertainment szervezésében a Laemmle's NoHo7 filmszínházban megrendezett filmünnepen 15 játékfilm és rövidfilmek voltak láthatók november 15. és 21. között - tájékoztatott a Magyar Filmunió hétfőn.

A legjobb film díját Szász János A nagy füzet című alkotása nyerte, amely Magyarország hivatalos nevezése a legjobb külföldi film Oscar-díjára. A film főszereplőit, Molnár Piroskát és a Gyémánt ikreket, Gyémánt Andrást és Lászlót is díjazta a zsűri. A közönségdíjat Deák Krisztina rendezése, az Aglaja nyerte. Máthé Tibort a legjobb operatőr díjával ismerte el a zsűri az Aglaja című filmért. A legjobb elsőfilm díját az Egyesült Államokban alkotó Harangi Tamás kapta The Advocate (A védőügyvéd) című rendezéséért. 

A 13. Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál Béla Lugosi magyar származású hollywoodi filmcsillag előtt tisztelgett, az életműdíjat Joe Eszterhas magyar származású forgatókönyvíró kapta.

Szász János a Fideliónak elmondta: "A legfontosabb a gyerekek és a nagymama kapcsolata volt. Nagyon nehéz dolog ez, alig van hőse a történetnek, cserébe viszont nagyon sok epizódja van, ráadásul ezek mind szorosan kapcsolódnak egymáshoz, tehát csak minimálisan szabad elemeket elhagyni belőlük. Mint egy nyaklánc, úgy van összefűzve. Persze a film az egészen más tészta, ott egy másfajta befogadás történik, és annak is megvannak a maga határai abban az értelemben, hogy meddig nézed, és hol taszít el téged. A kegyetlenséget nagyon sokszor tudatosan rábíztam a nézőre, hogy képzeljék el ők. A nézői fantázia úgyis sokkal kegyetlenebb, mert bevallatlanul marad." (A teljes interjút ide kattintva olvashatja.)

A filmben a nagymamát alakító Molnár Piroska így nyilatkozott a Fideliónak: "Anyám Erdélyből származott, szeretett volna visszamenni, ott éltek a testvérei. Megrekedtünk Békés megyében, ám mivel ott is éltek testvérei, náluk vetettük meg a lábunkat. A forgatás során így nem volt számomra idegen a vidéki élet, hiszen mi is laktunk tanyán gyerekkoromban. Minden munkával, amit a filmbeli nagymama végez, a disznóetetéssel, a piacozással, találkoztam. Én magam is dolgoztam földeken, tudom, hogyan kell megfogni és levágni egy csirkét." (Az interjút teljes terjedelmében megtalálja ide kattintva.)

Agota Kristof kisregénye, illetve Szász János filmje inspirálta Szöllősi Géza kollázsait és Dobos Tamás fotóit, amelyekből a NextArt Galériában tartottak kiállítást. Szöllősi Géza a filmben is látható munkáiról a Fidelio kérdésére elmondta: "Az alapanyag egy része a Tolnai Világlapjából származik, tehát korhű. Ez az, ami a film valóságában is körülvehette a gyerekeket. János csak annyit kért, hogy olvassam el a könyvet és a forgatókönyvet, és készítsem el állóképekben azt, ami nem elmondható. Az eredeti Agota Kristof-könyv nagyon száraz, szikár, érzelemmentes szöveg. A film is ilyen hangvételű, de a naplóban megjelenhettek a szélsőséges érzelmek kivetülései, és ily módon megmutathatóvá válik, hogy valójában mi kavarog az ikrek lelkében." (Az interjút ide kattintva olvashatja végig.)