Különleges tudás az operatőröké. A technológia, a kamera birtoklása mellett elengedhetetlen, hogy impulzívan, az adott pillanatra reflektálva is tudjanak alkotni. Nélkülük elképzelhetetlen a film varázsa, a (mozgó)kép festői ők, bennük bíznak a színészek és rájuk támaszkodnak a rendezők. A filmrajongók tudják, milyen alapvető a szerepük egy film megszületésében, és nem csak a forgatásokon: az előkészítésben és az utómunkálatokban is társalkotók. Mégis, kevés olyan hely van a világon, mint a szegedi Zsigmond Vilmos Filmfesztivál, ahol a város szülöttje, a világhírű operatőr emléke előtt tisztelegve az operatőrök teljesítményére figyelnek, ahol a képi megfogalmazást, a film egyedi vizualitását jutalmazzák.  

A rákövetkező napokban a versenyprogram mellett, részt vettünk Kardos Sándor, a fesztivál idei életműdíjas operatőrének mesterkurzusán, valamint az Origo Filmstúdió által kezdeményezett filmszakmai kerekasztal-beszélgetésen. A pandémia ellenére tavaly nem maradt el a fesztivál, ha szerényebb körülmények között is, de a második hullám előtt még éppen meg tudták tartani a vetítéseket. Idén, az immár ötödik Zsigmond Vilmos Filmfesztiválon visszatért az élet a nemrég felújított, gyönyörű műemlék épület, a Belvárosi mozi termeibe. Szabó Éva Andrea, a fesztivál megálmodója, művészeti vezetője úgy tervezi, hogy jövőre újra a nyár elején rendeznék meg a fesztivált, gondolkodnak a kreatív dokumentumfilmek meghívásáról, és bíznak abban, hogy legközelebb már újra külföldről is fogadhatnak alkotókat. 

Az idei versenybe az előzsűri több mint 400 nevezésből válogatta ki a 11 nagyjátékfilmet, és a több blokkban vetített 30 rövid-, és kísérleti filmet. A világ minden tájáról érkeztek alkotások, Európa mellett láttunk Fülöp-szigeteki, dél-koreai, dél-amerikai és mexikói alkotásokat, a nagyjátékfilmes programban több mexikói és dél-amerikai film is szerepelt, olyan világhírű, sokszorosan díjazott alkotásokkal megmérettetve, mint az Élősködők, vagy a fődíjat elnyerő francia operatőr Claire Mathon filmje, a Portré a lángoló fiatal lányról mellett.

A szombat esti díjátadón a fesztivál egyik alapítója, Szabó Gábor zsűrielnök hangsúlyozta, az elmúlt évek során nagyot emelkedett az immár ötödik alkalommal megrendezett fesztivál presztízse, idén már a legmagasabb elismerésekkel rendelkező filmeket is nevezték a seregszemlére. Ugyanakkor egy új filmhez – korábbi sikereitől függetlenül – mindenki egyenlő eséllyel, a nulláról kezdhet hozzá, éppen ezért az idei díjazottak között szerepelnek pályájukat kezdő operatőrök és befutott művészek egyaránt.

Bántó Csaba operatőrnek, Hajdu Szabolcs Békeidő című filmjének fényképezéséért ítéltük oda a filmkritikusok zsűrijének díját, és szintén ő vehette át a Vision Team és a Special Grip Hungary által felajánlott „a legjobb fiatal operatőrnek” járó elismerést is. Mint Bántó Csabától megtudtuk, a pandémia miatt online debütált Békeidőt ő maga is Szegeden látta először moziban, nagyvásznon.

A jelenetek hatásához a szokásosnál is nagyobb mértékben járul hozzá a világítás és az operatőri munka atmoszférateremtő ereje, ami hivalkodás, magamutogatás nélkül hoz létre emlékezetes, retinába égő képeket, ezzel segítve a film felkavaró tartalmának a közvetítését.

Hagyomány, hogy a Zsigmond Vilmos filmfesztivál szakmai zsűrije életműdíjjal ismeri el valamely hazai operatőr kiemelkedő jelentőségű munkásságát. Idén a zsűri döntése alapján Kardos Sándor – A kis Valentino, az Álombrigád, az Egészséges erotika, az Eldorádó, A legényanya, A hídember című filmek társalkotója – kapta az elismerést. Kardos Sándor több filmjét is műsorára tűzte a fesztivál, ő maga mesterkurzust tartott, valamint fotógyűjteményéből, a Hórusz Archívum képeiből, A bomlás virágai címmel nyílt kiállítás a szegedi Fekete Házban.

Fejléckép: Portré a lángoló fiatal lányról (fotó: Mozinet)