Vizuál

Tébolyult művészek Michelangelótól Tim Burtonig

2015.12.28. 08:30
Ajánlom
Bizarr műalkotások, levágott fülcimpa, nevetőgörcs és további különös esetek jellemzik azt a nyolc művészt, akiket most bemutatunk. Olyan kreatív elméket válogattunk össze, akik saját démonaikkal küzdöttek, és alkotásaikon nyomott hagyott mentális állapotuk változása.

Michelangelo di Lodovico Buonarroti Simoni (1475-1564) az olasz reneszánsz kimagasló mestere, szobrász, festő, építész és bár kevesen tudják róla, de a lírában is jelentőset alkotott. Michelangelo kétségtelenül egyike a művészettörténet legnagyobb alakjainak, a Sixtus-kápolna mennyezetfreskója a világ egyik legértékesebb műve.

A reneszánsz mesterének tartott művész alkotásaiból mégis hiányzik a kor eleganciája, harmóniája és derűje. Az alapvetően önmarcangoló természetű, különc művész keserűségének lenyomata érződik festményein. Több műértő súlyos mentális betegség nyomait fedezte fel művein, hiszen a melankolikus hangulat és az ábrázolt alakok búskomor arckifejezései depresszióra és bipoláris zavarra utalnak. A művész élete második felében új, szokatlan megoldásokat alkalmazott, amikkel kapcsolatban kortársai ellenérzésüket fejezték ki, különösképpen az Utolsó ítélet hatalmas, kavargó embertömegével, a kor művészetének ellentmondó dinamikus mozgással és a meztelen alakokkal kapcsolatban.

Michelangelo: Utolsó ítélet

Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) 27 éves korában egy égi hang felszólítására kezdett festeni, azzal az eltökélt szándékkal, hogy elismert művész váljon belőle.

Állandó hallucinációi és skizoid jellegű problémái voltak, de elmegyógyintézeti kezelésben sosem vett részt. Kortársai őrültnek tartották, művein is érzékelhetők a skizofrénia nyomai és magányosságának hatása. A festő életművének egyik kiemelkedő darabja összetett személyiségének tökéletes lenyomata: az Öreg halász című művén a jó és a rossz kettőssége jelenik meg, a portré az emberi sors nehézségeit érzékelteti. Csontváry elmeállapota idővel annyira súlyosbodott, hogy életének utolsó tíz évében már képtelen volt festeni.

Csontváry Kosztka Tivadar: Öreg halász

Csontváry Kosztka Tivadar: Öreg halász

Vincent Van Gogh (1853-1890) a posztimpresszionizmus egyik legnagyobb alakja, akiről világszerte köztudott, hogy levágta saját fülét. A holland festő kétségtelenül komoly mentális zavarral küzdött, ám híres-hírhedt tettének körülményeiről megoszlanak a vélemények.

A festő élénk színekkel érzelem gazdag műveket készített, munkássága komoly hatást gyakorolt a modern festészetre. A művészettörténet ikonikus alakja rendkívül zaklatott ember volt, súlyos depresszióján kívül a szifilisz fájdalmai és epilepsziás rohamok is gyötörték, utóbbit feltehetőleg a mértéktelen abszintfogyasztásnak köszönhette. Paul Gauguin személyében különös barátra és alkotótársra lelt, ám a két művész nem volt jó hatással egymásra. 1888. december 23-án borotvapengével támadt Van Gogh a fölényeskedő Gauguinre, sikertelenül. Van Gogh végül saját fülét vágta le, amit később egy prostituáltnak ajándékozott. A művész festményei, például az Önarckép levágott füllel, vagy a Gauguin karosszéke, határtalan magányról és bánatról tanúskodnak. Utolsó képeinek egyike a Hollók a gabonaföld felett, ami zaklatott lelkivilágát szemléletesen mutatja: kemény ecsetvonások egy kaotikus, már-már absztrakt művön. Szakértők szerint akár több mentális betegség – a bipoláris zavar és a Meniére-betegség – együttes hatása válthatta ki Van Gogh őrületét. A zseniális művész 37 évesen mellbe lőtte magát egy revolverrel.

Vincent Van Gogh: Hollók a gabonaföld felett

Vincent Van Gogh: Hollók a gabonaföld felett

Louis Wain (1860-1939) az az angol művész, akit sokan csak a „macskás festőként” ismernek. Kétségtelen, hogy a nagyon termékeny alkotó élete végéig rajongott a macskákért, ám ábrázolástechnikája hatalmas változáson ment keresztül az évek során.

Munkásságának korai szakaszában festményeit a realizmus és a naturalizmus jellemezte, a tökéletesen élethű négylábúak ábrázolása foglalta le a művészt. Később illusztrációkat kezdett készíteni, ekkortól a macskákat emberi tulajdonságokkal ruházta fel. Különösen a testtartásuk és arckifejezésük volt igazán emberi, hatalmas, kifejező szemeik és az egyre jellemzőbb absztrakt hátterek már betegségének korai jeleit mutatták. Állapotának súlyosbodásával alkotásai és technikája drasztikusan megváltozott. Továbbra is macskákat festett, ám azok absztrakt stílusú, kavargó képekké váltak. Művészetpszichológusok szerint Wain átlagosnál jóval fokozottabb érdeklődése a macskák iránt az Asperger-szindróma következménye. Súlyosbodó skizofréniája hatására pedig jellemzően megváltozott a technikája és bár Wain élete végéig magas szintű műveket hozott létre, stílusa elméjével együtt egyre tébolyultabbá vált.

Louis Wain

Louis Wain

A norvég expresszionista festő, Edvard Munch (1863- 1944) egy alkotását biztosan mindenki ismeri: A sikoly bizarr, rossz érzést keltő mű, ami szemléletesen ábrázolja a mindenkori elidegenedést. Munch az avantgárd egyik legnagyobb vezéralakja, az expresszionizmus előfutáraként radikális irányt képviselt. Sokszor keltettek botrányt képei, mégis – sok festővel ellentétben – már életében felkapott művész volt, így 1892- 1909 között 106 alkalommal volt kiállítása világszerte.

A rengeteg munkához ihlet is kellett, amit alkohollal idézett elő az amúgy is szorongó természetű művész. Munch egyre inkább úgy érezte, hogy egyfajta örökletes őrület mérgezi az elméjét: rémálmok és látomások gyötörték, a halált várta. A kimerültség, az egyre sűrűbben jelentkező hallucinációk és az alkoholfogyasztás ideg-összeroppanáshoz vezetett, ekkor vonult szanatóriumba és kezeltette ki magát mentális betegségéből és alkohol függőségéből.

Edvard Munch: A sikoly

Edvard Munch: A sikoly

Henri de Toulouse-Lautrec (1864-1901) francia grófi családból származott, egy genetikai betegség következtében nem fejlődött korának megfelelően, sokat betegeskedett. Ágyba kényszerülve kezdett érdeklődni a festészet iránt, majd később Párizsba költözött, ahol a Moulin Rouge, a Montmartre és az abszint megszállottja lett.

Posztimpresszionista alkotásai állítólag kivétel nélkül a hallucinációt okozó ital hatása alatt készültek. Az abszintmámort és az okozott függőséget tökéletesen mutatja be Toulouse-Lautrec Monsieur Boileau a kávézóban című komor hangulatú festménye. Művészettörténészek szerint a ma már betiltott ital nélkül számos, igen jelentős képzőművészeti alkotás nem jött volna létre.

Henri de Toulouse-Lautrec: Monsieur Boileau a kávézóban

Henri de Toulouse-Lautrec: Monsieur Boileau a kávézóban

Salvador Dalí (1904-1989) katalán-spanyol festőművész, aki nem az általa képviselt irányzatot, hanem saját magát tartotta a szürrealizmusnak. A 20. század egyik legnagyobb alkotó elméje, aki különös látásmódjával és különc megjelenésével a világ egyik legnépszerűbb művésze is. 

Rendkívül termékeny alkotó volt, több mint 1500 festményt festett, emellett 30 könyvet írt, litográfiát, könyvillusztrációt, színházi jelmeztervet, rengeteg szobrot készített, és még Walt Disney-vel is dolgozott együtt egy rajzfilmen. A művész viszont szinte egész életét szörnyű pszichés állapotban élte le. Kényszerképzetei voltak, állandó depresszió és szexuális frusztráció gyötörte, amik bizarr nevetőgörcsöket okoztak nála.

Álomszerű, gyakran visszatérő motívumokat használó képeiről úgy nyilatkozott, hogy a saját személyes paranoiáit és illúzióit jelenítik meg. Az Alice Csodaországban sorozat darabjai eleven színekkel játszó, eseménydús képek, amik szinte vászonra vitt hallucinációkként hatnak. Dalí szinte folyamatosan az idegösszeomlás szélén állt.

Salvador Dalí: Alice Csodaországban sorozat

Salvador Dalí: Alice Csodaországban sorozat

Tim Burtont, azaz Timothy William Burtont leginkább filmjeiről ismerjük, pedig a mozivásznon megjelenő kitalált világok és különös lények nagy része először grafikáin kel életre. Burton festményei mellett nehéz szó nélkül elmenni, sajátos stílusát szürreális képek, olykor morbid szituációk és igazi fekete humor jellemzi.

Első filmes sikerét a Vincent című stop motion technikával készült kisfilm jelentette, melyben egy magányos kisfiú barátok nélküli világát mutatja be. A Karácsonyi lidércnyomás alapötletéül szolgáló alkotás indította be Burton filmes karrierjét, melynek témaválasztása nem véletlen, hanem önéletrajzi ihletésű, hiszen Burton gyerekként nem tudott beilleszkedni környezetébe. Az 1958-ban született amerikai művész a köznyelvben mániás depresszióként emlegetett bipoláris zavarral és Asperger-szindrómával küzd. Ez az igazi „egyszer fent egyszer lent” érzés alkotásaira is hatással van.

Tim Burton festménye

Tim Burton festménye

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Átadták a Junior Prima Díjakat zeneművészet kategóriában

Idén is tíz fiatal tehetség vehette át a Junior Prima Díjat zeneművészet kategóriában csütörtökön, a járvány miatt online közvetített díjátadón.
Jazz/World

Debussy a klasszikus címkéje nélkül

Megjelent Harcsa Veronika, Razvaljajeva Anasztázia és Fenyvesi Márton első közös lemeze, amelyen Debussy-dalok hallhatók modern és izgalmas köntösben, úgy, ahogy még biztosan nem találkoztunk velük. Hiányzik az a hang, amit ez a megjelenés képvisel.
Plusz

Black Friday helyett válaszd a fenntartható életet!

Fogyasztás helyett boldogság, pénz helyett élet! Ezt üzenik ismert művészek, köztük Vecsei H. Miklós, Pokorny Lia és Kollár-Klemencz László.
Színház

Az SZFE elleni harcra használhatja a kormány a veszélyhelyzeti felhatalmazást?

Amennyiben a felsőoktatási intézmény fenntartója úgy dönt, hogy egy félévet nem ismer el, mert nem tudja ellenőrizni az órákat, akkor ez azonnal végrehajtható – szúrta ki a HVG.
Plusz

Fischer Ádám: Az első csöngetés

Sorozatunkban Budapest díszpolgárai osztják meg velünk a fővároshoz kötődő személyes történetüket. Fischer Ádám karmester, aki 2009 óta a cím birtokosa, elárulta egy kedves szokását, amely kimondottan az Akácfa utcához kötődik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

A négyzetrácsos papírtól a virtuális valóságig – A hálózati vizualizáció története dióhéjban

Bár jelenleg zárva tart a Ludwig Múzeum, így a Barabási Albert-László hálózatkutatói munkásságának vizualizációs anyagát bemutató kiállítás is, jó hír, hogy a mielőbbi újranyitás reményében a múzeum március végéig meghosszabbította a tárlatot. Addig is, amíg újra személyesen átélhetjük a tudomány és a művészet találkozásának varázsát, ismerkedjünk meg a hálózati vizualizáció fejlődéstörténetével.
Vizuál hír

Firenzében díjazták Lakos Nóra filmjét

Lakos Nóra HAB című alkotása nyerte a nagy múltú firenzei Cinema e Donne nemzetközi filmfesztivál legjobbjának járó Gilda-díjat.
Vizuál magazin

Aki egyszer legyőzte Chuck Norrist – ma lenne 80 éves Bruce Lee

Alig néhány szerep fűződik a nevéhez, Bruce Lee-t azonban a legnagyobbak között tartja számon a filmipar. Sokoldalúságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy harcművészként, színészként, rendezőként, producerként és forgatókönyvíróként is megállta a helyét. Mindössze 32 éves volt, amikor elhunyt, halálának körülményei pedig máig tisztázatlanok.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Színház az egész

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal az idén 85 éves Törőcsik Mariról mesél.
Vizuál hír

Mads Mikkelsen érkezik Johnny Depp helyére a Legendás állatok és megfigyelésük folytatásában

Miután a Warner Bros. Filmstúdió megvált a bántalmazás miatt botrányba keveredő Johnny Depptől, a rajongók a közösségi médiában követelték a színész visszavételét. A stúdió azonban nem engedett a nyomásnak és csütörtökön bejelentette: Mads Mikkelsen veszi át Grindelwald szerepét a Legendás állatokban.