Vizuál

Témák álomtejre: megnyílt a Velencei Képzőművészeti Biennálé Magyar Pavilonja

2022.04.22. 12:55
Ajánlom
Az idei biennálén a Ludwig Múzeum Keresztes Zsófia Az álmok után: merek dacolni a károkkal című kiállítását mutatja be, a művész 19 munkájával. A fiatal alkotó és Zsikla Mónika kurátor tematikája tökéletesen reflektál a biennálé központi kiállításának, a The Milk of Dreams (Álomtej) témájára.

A kiállítás négy nagyobb egységben járja körül a múlt és jelen jövőhöz való ambivalens viszonyát és a szubjektum önazonosságának, az identitás feltérképezésének állomásait. A pavilon tereiben a különálló, de mégis egy közösségként létező, egymásra utalt testfragmentumok a közös és az egyéni tapasztalatokkal terhelten, egymás tükrében oldódva próbálják elnyerni végső formájukat.

KeresztesZsofiaegyikalkotasaval-115228.jpg

Keresztes Zsófia (Fotó/Forrás: Czeglédi Zsolt / MTI)

A kiállítás koncepciója a művész egy korábbi kiállításához kapcsolódóan Arthur Schopenhauer sündisznó-dilemmájához nyúl vissza. A filozófus által használt metafora az intimitás természetét érzékelteti.

Az ember, mint társadalmi lény képtelen arra, hogy egyedül éljen, ezért folyamatosan társakat keres, akikkel megoszthatja a gondolatait, érzéseit és szeretetét, de ez a közelség egyúttal sérülésekkel, sebekkel is jár.

Schopenhauer gondolata mentén továbbhaladva, a velencei kiállítás asszociatív kiindulópontját Szerb Antal Utas és holdvilág című regényének egy mozzanata adta. A regény főhőse a nászútján Velencéből Ravennába érkezve egyedül indul gyermekkora újrafelfedezésére. A sündisznó-dilemma tökéletesen illeszkedik a regény történetéhez:

a hajdanvolt kultúrák emlékei nemcsak arra ébresztik rá a főhőst, hogy az egyén a saját társadalmi-kulturális meghatározottságából nyeri az önazonosságát, hanem arra is, hogy jelene óhatatlanul a múlt töredékeire épül.

A kiállítás a regény cselekményét költői analógiaként, a főhős találkozásait misztikus élményként használja. A tapasztalat azon pillanata ez, amikor a teljességélmény szétrobban, és az addig szilárdnak hitt világkép megkérdőjeleződik. A kétely révén ugyanakkor az ember képessé válhat arra, hogy szembenézzen folyamatosan változó önmagával is.

KeresztesZsofiamagyarpavilon-115402.jpg

Keresztes Zsófia alkotásai a Velencei Biennálén (Fotó/Forrás: Czeglédi Zsolt / MTI)


Az installáció mozaikkal borított szobraiban sajátosan keveredik az érzékiség és a virtualitás, az analóg és a digitális technikák, a valóságos és a szürreális: egy archaikus, mégis rendkívüli módon kortárs vizuális nyelvet teremtve vizsgálják az önazonosságot.

Keresztes Zsófia kiállítása, a művészettörténeti idézetek és a projekthez rendelt történetmesélés, az egész program narratívája élesen és pontosan tükrözi a jelen ─ nevezhetjük poszthumán korszaknak is ─ hangulatát.

Stílusában és ikonográfiájában rafináltan elhelyezett kódok kötik össze a tartalmi és a befogadóban kiváltott érzelmi síkokat. Az androgün elemek szubjektív, mitologikus képzeletsíkjaiban egyrészt pszichedelikus töltet, másrészt az egyén és univerzum viszonyából eredő szerepvizsgálat jelenik meg.

Egyfajta alternatív valósággá emelt virtuális világ ez”

─ fogalmazott a kiállítást megnyitó Fabényi Julia nemzeti biztos, a Ludwig Múzeum igazgatója.

Zsikla Mónika kurátor beszédében Keresztes Zsófia teljesítményét méltatta, aki több mint egy évi megfeszített munkával

a magyar pavilon történetében az egyik legkomplexebb és legnagyobb volumenű, új művekből álló szobrászati kiállítását hozta létre.

„Ünnepelnünk kell őt, mert emberfeletti teljesítménnyel és kompromisszumok nélkül hozta létre mindazt, amit 2020 decemberében, a pandémia és a karantén legsötétebb pillanataiban Az álmok után: merek dacolni a károkkal címmel megálmodtunk és elterveztünk”.

A kiállítást Velence után decemberben a Ludwig Múzeum Budapesten is bemutatja.

A biennále központi kiállításába Cecilia Alemani főkurátor idén beválogatta két magyar származású, kiemelkedő életművel rendelkező, kilencvenes éveikben járó művész, a Franciaországban élő Molnár Vera és az Amerikai Egyesült Államokból Agnes Denes műveit is.

Az 59. Velencei Képzőművészeti Biennále a nagyközönség számára április 23-tól november 27-ig látogatható.

Fejléckép: Keresztes Zsófia alkotása (forrás: Ludwig Múzeum)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Ki merne ma Gobbi Hilda szemébe nézni?” – a Nemzet Színészei is megszólaltak Gobbi Hilda végakarata kapcsán

A Nemzet Színésze címmel kitüntetett tizenkét művész írta alá azt a közleményt, amely számon kéri az illetékeseket, amiért a hazai színházi világért oly sokat tevő színművész végakaratát nem telesítették maradéktalanul.
Színház

Kálid Artúr: „Az én apám nem volt az életem része”

A Rózsavölgyi Szalon február 13-án mutatja be Kálid Artúr és Jeney Luca főszereplésével Hárs Anna Mákfagyi című darabját. A Hollósi Frigyes- és Gedeon József Amfiteátrum-díjas színművész a Fideliónak az új szerepéhez való kapcsolódása mellett szabadúszásról, szinkronokról, anyaszínházakról, rádiós műsorvezetésről is beszélt.
Vizuál

„Hihetetlen erő van a fiatal filmesekben” – díjnyertes rendezők a Magyar Filmszemle visszatéréséről

Tizenhárom év szünet után idén ismét visszatér a Magyar Filmszemle. A Fidelio magyar filmrendezőket kérdezett meg arról, miért örömteli, hogy ismét megrendezik a fesztivált. Fekete Ibolya, Hajdu Szabolcs, Kocsis Ágnes, Pálfi György, Sándor Pál, Szász János és Tarr Béla is megosztotta velünk gondolatait.
Klasszikus

Romantikán innen és túl – kamarakoncertet adnak a Concerto Budapest művészei és vendégei

Pierre-Laurent Aimard, a Keller Quartet és a Concerto Budapest szólistái közreműködésével a közönség betekintést nyerhet a kamarazene formáinak és kifejezésmódjának radikális átalakulásába is.
Színház

Zalán János cáfolja, hogy felnőttszínházzá alakítaná a Kolibrit

„Több cikkben és a petícióban is az jelent meg, hogy felnőtt színházzá alakítanám a Kolibrit. Ez szándékosan elferdített valótlan állítás. Szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy ez nem igaz” – írta a Kolibri Színház újonnan kinevezett igazgatója. Nyílt levelét teljes terjedelmében közöljük.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Magyar filmesek Orbán Viktornak: „A független film Magyarországon nem választás, hanem kényszerpálya”

„A független film nálunk fillérenként összegereblyézett, minimális költségvetésű vállalkozás, amit a hivatásszeretet és a filmcsinálás féktelen vágya hoz létre a rendező, a producer, a színészek és a stáb többnyire ingyenes munkájával, méltatlan feltételek között” – olvasható a nyílt levélben.
Vizuál ajánló

A Teremtéstől az Ígéret földjéig – kortárs bibliaértelmezések a MODEM-ben

Február 8-án nyit az Eredet a debreceni MODEM-ben. A gyűjtemény a 21. századi ember nézőpontjából, kortárs magyar művészek segítségével értelmezi Mózes öt könyvét, azaz az emberiség őstörténetét, mely a zsidóság és kereszténység által meghatározott kultúrák értékrendjének alapja. A kiállítás április 20-ig megtekinthető.
Vizuál hír

Juliette Binoche lesz a 78. Cannes-i Filmfesztivál zsűrielnöke

A világhírű szemle története során mindössze másodszor fordul elő, hogy két egymást követő évben női elnöke lesz a zsűrinek. Juliette Binoche azon kevés színészek egyike, akinek sikerült elhódítania a filmvilág legfontosabb elismeréseit. 
Vizuál ajánló

Áradás – hamarosan a mozikban az év animációs szenzációja

Február 6-án debütál a magyar mozikban Gints Zilbalodis Áradás című animációs filmje, amely az elmúlt évben több tucat elismerést kapott különböző rangos fesztiválokon, és két kategóriában is esélyes Oscar-díjra.
Vizuál hír

A nagyközönség előtt is láthatóvá válik Barcsay Jenő hatvan éve lappangó monumentális szénrajza

Már dolgoznak a Ferenczy Múzeumi Centrum restaurátorai azon a monumentális szénrajzon, amelynek megtalálása a Barcsay 125 jubileumi emlékév egyik szenzációja.