"A Budavári palotában, a középkori Magyar Királyság centrumában valamikor európai szintű művészet virágzott (...). Ebben az időben a mi nemzeteinknek Szent István által alapított közös otthona még elég erős volt ahhoz, hogy az európai keresztény kultúra határát megvédje" - idézte fel a tárlat szeptember 23-i megnyitóján a Szlovák Tudományos Akadémia Művészettörténeti Intézetének igazgatója.
Ivan Gerát hozzátette azonban: a következő századok tragikus eseményei után ebből a virágzó kultúrából nem sok maradt, és maga a keresztény hagyomány sem volt mindenki számára jelentős érték és erőforrás. Ezért is fontos, hogy az átrendezett kiállítás koncepciója jobban bemutatja a középkori művészet sokszínűségét és összetett funkcióit - emelte ki Ivan Gerát, hangsúlyozva: a két nemzet közös kincseinek mélyebb kutatása, ismertetése és élvezhetővé tétele közös kultúrpolitikai feladat.
Baán László, az Nemzeti Galéria főigazgatója emlékeztetett: a javarészt a mai Szlovákia területéről származó gótikus szárnyas oltárok, táblaképek és szobrok harmincöt év után kerültek új, a dunai panorámával immár nem konkuráló, szakrális hangulatú térbe, melyben végre kibontakozhatnak. Heroikus feladat volt úgy maivá és élővé tenni az anyagot, hogy közben megőrizzük az értékeit - idézte fel, hozzáfűzve: mindebben a Magyar Nemzeti Múzeumból kölcsönzött tárgyak is segítenek. A gótikus kiállítással egy időben a szomszédban megújult a reneszánsz kőtár installációja is, és a bemutatott anyagba olyan fantasztikus darabok is bekerültek, mint a Báthory Madonna - hívta fel a figyelmet Baán László.
Poszler Györgyi kurátor elmondása szerint a látványban és koncepcióban újszerű, de anyagában jórészt a korábbival kontinuus tárlat új korszakot nyit a gyűjtemény történetében. Az újragondolt kiállításhoz számos tárgyat restauráltak, és több eddig soha be nem mutatott műtárgy is a tárlatba került - árulta el.
Az első terem a középkori művészet értelmezési kereteit igyekszik megteremteni, ide a korabeli Magyarország térképe és kronológiája mellé a toporci templom emlékei és a Nemzeti Múzeumból kölcsönzött kegytárgyak kerültek. A következő egység szoborgalériájának középpontjában áll a gótikus gyűjtemény legbecsesebb darabja, a bécsi táblaképfestészet legkorábbi datált darabjaként számon tartott Maria Gravida-kép, innen továbbhaladva a táblaképek és a szárnyas oltárok veszik át a főszerepet. Külön egységekben mutatják be a Szepesség, Kassa és a nyugati országrész gótikus művészetét, majd a kiállítás a Körmöcbánya melletti Jánosrét templomának gazdag berendezésével zárul.
hírlevél
