Több mint száz műalkotást, festményt, rajzot és szobrászati remekműveket tár a közönség elé a Magyar Nemzeti Galéria Picasso-kiállítása. A Budapesti Tavaszi Fesztivállal közös programként megvalósuló, április 22-től látogatható tárlat a párizsi Musée national Picasso együttműködésében valósul meg, több mint húsz év után újra bemutatják Pablo Picasso korszakos jelentőségű munkásságát. 1993-ban volt legutoljára ilyen nagyszabású kiállítás Picasso műveiből.
Laurent Le Bon, a párizsi Musée national Picasso igazgatója szerint a kiállítás apró építőkockája annak az európai kultúrának, amelyet közösen építünk. Ezek a művek el kell jussanak Európa minden szegletébe. A kiállítás egy kulturális kaland, 18 hónapnyi munkáról van szó, amelynek különböző fázisaiban több tucatnyian vettek részt, óriási mennyiségű energiát fektetve a kiállítás létrehozásába.
Meglepő tény derült ki Picasso képeiről
Picasso több korai festménye is újabb képeket rejt - állapították meg a barcelonai egyetem kutatói, akik röntgen- és infrasugaras vizsgálatoknak vetették alá a helyi Picasso-múzeum gyűjteményének hat alkotását.
A bemutatott művek többsége a Musée national Picasso gyűjteményéből érkezett, de a tárlat megrendezéséhez kiemelkedő remekművek kölcsönzésével járult hozzá a jeruzsálemi Izrael Múzeum, a bázeli Beyeler-gyűjtemény, a berni Kunstmuseum, a moszkvai Puskin Múzeum és a stuttgarti Staatsgalerie is.
Emilie Bouvard, a párizsi Musée national Picasso művészettörténésze, a tárlat kurátora elmondta, hogy a kiállítás egyszerű alapgondolatból indul ki: száz művet - ha lehet minden alkotói évből legalább egyet - vonultat fel, és középpontjában kizárólag az emberi alakok állnak. A csendéleteket leszámítva Picasso fő témája az emberi test volt, és ennek átalakulása jelentette munkájuk során a vezérfonalat. A kiállítás megpróbálja időbe ágyazottságában bemutatni az alkotói eljárást, és rávilágít azokra a kihívásokra, amelyeket Picasso időről időre kitűzött maga elé.
Hozzátette: nem akarták Picasso életét biográfiai értelemben véve túlságosan előtérbe állítani, hanem azt az utat akarták nyomon követni, amelyet e dinamikus alkotóművész bejárt.
Mint mondta, az afrikai maszkok, a gyermekrajzok vagy az őskorból ránk maradt művek nyomán Picasso azt a nyelvet kereste, amelyen a testről tud beszélni. Az életművében megfigyelhető visszatérő elemek arról tanúskodnak, hogy Picasso egy nyelvi mód kidolgozására törekedett.
A Picasso-tárlattal egyszerre egy különleges, Perspektívák - művészet és etnográfia című kísérő kiállítás is megnyílik, amely a Picassóra oly jelentős hatást gyakorló törzsi művészeteket mutatja be a budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteményére alapozva. A tárlat Frazon Zsófia és Wilhelm Gábor kurátor gondozásában jött létre.