Vizuál

Testbeszéd Picasso nyelvén

2016.04.21. 16:33
Ajánlom
A nagyszabású Pablo Picasso-kiállítás alapgondolata az volt, hogy száz művet - ha lehet minden alkotói évből legalább egyet – vonultasson fel, és középpontjában kizárólag az emberi alakok álljanak.

Több mint száz műalkotást, festményt, rajzot és szobrászati remekműveket tár a közönség elé a Magyar Nemzeti Galéria Picasso-kiállítása. A Budapesti Tavaszi Fesztivállal közös programként megvalósuló, április 22-től látogatható tárlat a párizsi Musée national Picasso együttműködésében valósul meg, több mint húsz év után újra bemutatják Pablo Picasso korszakos jelentőségű munkásságát. 1993-ban volt legutoljára ilyen nagyszabású kiállítás Picasso műveiből.

Pablo Picasso: Matador meztelen nővel, 1970

Pablo Picasso: Matador meztelen nővel, 1970

Laurent Le Bon, a párizsi Musée national Picasso igazgatója szerint a kiállítás apró építőkockája annak az európai kultúrának, amelyet közösen építünk. Ezek a művek el kell jussanak Európa minden szegletébe. A kiállítás egy kulturális kaland, 18 hónapnyi munkáról van szó, amelynek különböző fázisaiban több tucatnyian vettek részt, óriási mennyiségű energiát fektetve a kiállítás létrehozásába.

Meglepő tény derült ki Picasso képeiről

Picasso több korai festménye is újabb képeket rejt - állapították meg a barcelonai egyetem kutatói, akik röntgen- és infrasugaras vizsgálatoknak vetették alá a helyi Picasso-múzeum gyűjteményének hat alkotását.

A bemutatott művek többsége a Musée national Picasso gyűjteményéből érkezett, de a tárlat megrendezéséhez kiemelkedő remekművek kölcsönzésével járult hozzá a jeruzsálemi Izrael Múzeum, a bázeli Beyeler-gyűjtemény, a berni Kunstmuseum, a moszkvai Puskin Múzeum és a stuttgarti Staatsgalerie is.

Emilie Bouvard, a párizsi Musée national Picasso művészettörténésze, a tárlat kurátora elmondta, hogy a kiállítás egyszerű alapgondolatból indul ki: száz művet - ha lehet minden alkotói évből legalább egyet - vonultat fel, és középpontjában kizárólag az emberi alakok állnak. A csendéleteket leszámítva Picasso fő témája az emberi test volt, és ennek átalakulása jelentette munkájuk során a vezérfonalat. A kiállítás megpróbálja időbe ágyazottságában bemutatni az alkotói eljárást, és rávilágít azokra a kihívásokra, amelyeket Picasso időről időre kitűzött maga elé.

Hozzátette: nem akarták Picasso életét biográfiai értelemben véve túlságosan előtérbe állítani, hanem azt az utat akarták nyomon követni, amelyet e dinamikus alkotóművész bejárt.

Pablo Picasso: Anyaság, 1971

Pablo Picasso: Anyaság, 1971

Mint mondta, az afrikai maszkok, a gyermekrajzok vagy az őskorból ránk maradt művek nyomán Picasso azt a nyelvet kereste, amelyen a testről tud beszélni. Az életművében megfigyelhető visszatérő elemek arról tanúskodnak, hogy Picasso egy nyelvi mód kidolgozására törekedett.

A Picasso-tárlattal egyszerre egy különleges, Perspektívák - művészet és etnográfia című kísérő kiállítás is megnyílik, amely a Picassóra oly jelentős hatást gyakorló törzsi művészeteket mutatja be a budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteményére alapozva. A tárlat Frazon Zsófia és Wilhelm Gábor kurátor gondozásában jött létre.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Klasszikus

Ők most a legjobb fiatal kamarazenészek Vásáry Tamás zsűrije szerint

A Korossy-Khayll Csongor, Tóth Kristóf (hegedű), Albert Julianna (brácsa) és Devich Gergely (cselló) alkotta együttes nyerte a Weiner Leó Országos Kamarazenei Verseny vonósnégyes kategóriáját, mindannyian a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál fényképTár

Róbert bácsi – jótevő vagy csaló?

A nagylelkű adakozót mindenki csak így ismerte Budapesten: Róbert bácsi. A városhoz tartozó egyik jellegzetes figura volt ő. Hogy ki is ő valójában, az már a kortársaknak is komoly fejtörést okozott, sőt rendőrségi nyomozás is volt az ügyben..
Vizuál interjú

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel. 
Vizuál születésnap

Aki nélkül elképzelhetetlen a magyar film - 80 éves Ragályi Elemér

Régi idők focija, Az ajtó, 1945 - néhány film a magyar operatőri iskola egyik nagy alakjától, aki 1991-ben a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díj sikerében is osztozhatott. Április 18-án ünnepli nyolcvanadik születésnapját Ragályi Elemér Kossuth- és Emmy-díjas operatőr, filmrendező.
Vizuál galéria

Történeteket keresnek a talált képekhez – Fortepan

A Fortepan digitális fotóarchívum anyagából vonultat fel egy több mint háromszáz darabos válogatást a Magyar Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállítása. A kiállításon szereplő képek szorosan kapcsolódnak Magyarország XX. századi történelméhez. Mindegyikhez tartozik, tartozott történet, ezeknek azonban csak egy részét ismerjük.
Vizuál Film

Ma este látható először a digitálisan restaurált Jób lázadása

Április 16-án, a Holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján vetíti az M5 csatorna Gyöngyössy Imre és Kabay Barna 1983-as filmjének 4K felbontású, teljeskörűen restaurált változatát. A film szín- és fényvilágát az operatőr, Szabó Gábor vezetésével rekonstruálták.