Vizuál

Titkos jegyeket rejtő kötetek

2018.11.04. 13:50
Ajánlom
Kalandos sorsú, vagyont érő kódexek és egy uralkodó, aki valóban forgatta őket. Mátyás király könyvtárának darabjai novemberben hazatérnek Budára. A készülő Corvina-kiállítás kurátora, Zsupán Edina árult el részleteket a titokzatos kötetekről.

A CORVINA KÖNYVTÁR budai műhelye

A kiállítás 2018. november 6. és 2019. február 9. között tekinthető meg a Budavári Palota "F" épületében, az Országos Széchényi Könyvtárban.

– Mátyás eredeti könyvtára vetekedett a pápa vatikáni könyvtárával. Mára csak a töredéke maradt fenn. Hány kötetet jelent ez? 

2000-2500 kódex lehetett, 200-210 maradt fent. Ebből 53 van Magyarországon, az összes többi szétszórva a világ könyvtáraiban.

Nem lehet pontosan tudni, hogy mennyi volt, mert maguk a kötetek elvesztek, és sem katalógus, sem más dokumentum nem maradt fent arról, hogy a könyvtár pontosan mit is tartalmazott.

Az a szerencsénk, hogy vannak olyan ismertetőjegyek, az úgynevezett corvina-ismertetőjegyek, amelyek alapján meg lehet mondani, hogy az adott kódex vajon része volt-e Mátyás könyvtárának. Ezért lehet ezt a kétszázat is beazonosítani. Ám számos olyan kézirat is fennmaradt, amely bár odatartozhatott, de a speciális ismérvek hiánya miatt egykori corvina-volta megállapíthatatlan.

– Milyen ismertetőjegyeket keresnek?

– Egyrészt Mátyás címerét a címlapokon, másrészt az egészen különleges kötéstípust, a corvina-kötést (aranyozott bőr vagy bársony), amelyet kifejezetten a királyi könyvtár kódexei számára fejlesztett ki egy könyvkötő.

– Mátyás maga is forgatta a kódexeit, vagy ezek státuszszimbólumok voltak csupán?

– Státuszszimbólumok is, hiszen

a feljegyzések szerint a XV. században egyetlen eladott kódexből egy gyönyörű villát lehetett vásárolni.

De Mátyás olvasott is. Akármennyire is katona volt, természetes volt számára ez a fajta műveltség és háttér, bizonyos értelemben ebben nőtt fel. A Hunyadi-fiúk pártfogójának, Vitéz Jánosnak pompás könyvtára volt Váradon. Galeotto Marzio anekdotája szerint a pozsonyi egyetem tudósainak teológiai-filozófiai vitáját végül Mátyás oldotta meg azzal, hogy kihozatta a megfelelő kódexet a könyvtárból, és abban utánanéztek a kérdésnek. Még ha nem is pontosan így történt az eset, valamiféle valós alapja mindenképpen lehet. Arra utal, hogy a király számára legalábbis nem volt idegen a könyvek világa.

– A corvina szót mi nem egészen úgy használjuk, ahogy Mátyás udvarában értették.

– Közismert, hogy a „corvinus” melléknév – a „corvus”, azaz „holló” latin szóból – már a 15. században is jelen volt Mátyás reprezentációjában. Különösen az itáliai humanisták használták előszeretettel. A corvina kifejezést egy-egy kódexre vonatkoztatva azonban csupán a 19. században kezdték használni.

A napilapok tudósítottak a törököktől érkező kódexekről 1877-ben, az emberek pedig elkezdték ezeket corvináknak hívni.

A tendencia tudós körökben nemtetszést váltott ki. Rómer Flóris régész egy cikkben kelt ki a „rossz divat” ellen: a szó még nyelvtanilag is helytelen, hiszen a „codex” kifejezés latinul hímnemű, jelzőjének „corvinus” alakban kellene szerepelnie. A Corvina – nagybetűvel ‒ a könyvtár megnevezése volt. Eredeti kontextusban ez is egyetlen helyen, egy kódexben szerepel csupán. 

– Mit lehet tudni a könyvtár és a kódexek sorsáról?

– Többnyire azok maradtak fenn, amelyek a könyvtár végső pusztulása ‒ 1526 vagy 1541 ‒ előtt kikerültek az országból. Mátyás halála után, II. Ulászló és II. Lajos uralkodása alatt diplomatáknak, vendégeknek és más magas rangú személyeknek ajándékoztak a könyvtár darabjaiból.

De tudjuk, hogy bizonyos darabokat elloptak. Azok a kódexek, amelyek ezt követően Budán maradtak, vagy elpusztultak, vagy a törökök magukkal vitték őket Isztambulba.

A szerájban megtalált példányokat 1869-ben és 1877-ben vissza is kaptuk. 1869-ben Ferenc József császár a Szuezi-csatorna megnyitásáról hazafelé tartva meglátogatta a szultánt, aki négy corvinát ajándékozott neki, ezek a nemzeti könyvtárba kerültek. Másodjára, 1877-ben harmincegynehány kötet érkezett – nemcsak corvinák, hanem számos más magyar vonatkozású kódex is.

– Milyen nehézségek árán jutottak vissza a kódexek?

Szent Jeromos és Aranyszájú Szent János két kódexét például ma már az OSZK-ban őrizzük, de hosszú ideig Modenában voltak. A 19. század elején próbálták meg először rekonstruálni a Corvina könyvtárat. Magyarországon is közismert volt, hogy maradtak fönn kódexek Mátyás könyvtárából, ám azt kevésbé tudták, hogy mely gyűjtemények őrzik őket Európában. Elsőként a Habsburgok nagykövetei kapták meg a feladatot, hogy kiderítsék, tudnak-e a fennhatóságuk alatt álló területen ilyen kódexről. Második lépésként a fellelt kódexeket el kellett volna küldeni Magyarországra.

Ekkor még – néhány gyűjtőt kivéve ‒ azt sem tudták, hogy mi alapján lehet beazonosítani a köteteket.

A modenai herceg kiválasztott két kódexet, és útnak is indította őket. Csakhogy az 1848-as szabadságharc miatt a szállítmány megrekedt Bécsben. Valamikor az 1880-as évek legvégén a híres kézirattárosnak, Csontosi Jánosnak ütött szöget a fejébe a gondolat, hogy vajon hol lehetnek ezek a kódexek. Miután megtalálta őket Bécsben, sikerült elérnie, hogy Magyarországra szállítsák őket. Az I. világháború befejeztével, a Monarchia felbomlása után a kultúrjavak visszaszolgáltatása címén minden országnak vissza kellett kapnia saját kincseit. A két corvina tehát visszakerült Modenába. Végül Benito Mussolini személyesen ajándékozta Magyarországnak őket – ennél az asztalnál, ahol most beszélgetünk.

– Furcsa, hogy a kötetek integritását milyen szabadon kezelték, belefűztek lapokat, beleírtak. Nem érinthetetlen tárgyként álltak hozzájuk.

– Azelőtt szabadabban kezelték. Csupán a legújabb korok vívmánya, hogy a középkori kódexekre kincsként vagy műtárgyként tekintünk. Még a 20. század elején sem volt ez mindig így.

– Nem okozott értékcsökkenést, ha a tulajdonosa beleírt?

– Nem, sőt, ha olyan volt a tulajdonosa, akkor növelte is az értékét. Nagyon érdekes információhordozók a kódexek első és utolsó lapjai, valamint a kötések.

A kötetek történetéről tartalmazhatnak adatokat. Ha újrakötnek egy kódexet és eldobják ezeket az előzék- vagy szennylapokat, akkor rengeteg hasznos információ elveszik. Sajnos erre is van példa. Azokba a kódexekbe, amelyeket a szultán 1869-ben ajándékozott I. Ferenc Józsefnek, ő pedig Andrássy Gyula közvetítésével továbbajándékozta a Nemzeti Múzeum könyvtárának, ezt a kötetekbe röviden be is jegyezték. Más corvinákba restaurátorok jegyezték be nevüket a restaurálás megtörténte után. De vannak viszonylag új könyvtárosi bejegyzések is a kódexekben. A 20. század folyamán is változott ez, ma már ilyet nem tennénk. Ma már legföljebb a kódexek oldalait számozzuk be ceruzával, ha ez nem történt meg korábban. A köteteket tesszük ezáltal könnyebben kezelhetővé.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Híd, ami összeköt: a tehetség – új tagokat avatott a Halhatatlanok Társulata

„Jó egészséget kívánok mindenkinek, pályatársaimnak remek előadásokat és boldogságot, boldogságot, boldogságot” – tolmácsolta Lázár Kati szavait Jordán Tamás szeptember 18-án a Budapesti Operettszínház előtti Halhatatlanok sétányán, ahol nyolc művész csatlakozott a Halhatatlanok Társulatához.
Színház

Vidnyánszky válasza Wilsonnak: „Sajnálom, hogy egyoldalúan tájékozódott”

A Nemzeti Színház igazgatója azután reagált, hogy a MITEM fesztiválra meghívott rendező, Robert Wilson közleményben tudatta, előadása után járó honoráriuma felét a FreeSZFE egyesületnek ajánlja fel.
Vizuál

„Nála nincs fölösleges mondat” – Pályatársai köszöntik Mészáros Mártát

Szeptember 19-én ünnepli 90. születésnapját Mészáros Márta filmrendező, akit ez alkalomból pályatársai, barátai, tisztelői köszöntenek a Fidelióban.
Klasszikus

68 éves korában elhunyt Ligeti András

A Kossuth-díjas karmester, hegedűművész súlyos betegség következtében, váratlanul hunyt el, tudatta családja.
Vizuál

Küldetés teljesítve – Lenyűgöző filmek sorát kínálta az idei CineFest 

Kilenc film. Ennyi fért abba a három napba, amelyet Miskolcon tölthettünk a CineFest Filmfesztivál vendégeként. Bár a versenyprogramnak csupán a töredékét láttuk, mégis varázslatos filmek emlékeit őrizzük magunkban - köztük a fődíjas és a közönségdíjas alkotásokét is. Fesztiválbeszámoló.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál díj

Szabó Eszter nyerte el a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat 

Hatodik alkalommal adták át a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, amit az alapító ír házaspár azzal a céllal hozott létre, hogy támogassa a kortárs magyar képzőművészeket, és jelenlétüket erősítse a nemzetközi művészeti világban.
Vizuál hír

Jancsó Miklós előtt tiszteleg a Freeszfe Egyesület

Az Őszi Fesztivál keretében Freeszemle címmel összművészeti programsorozattal készül a Freeszfe Egyesület szeptember 27. és október 1. között, melynek középpontjában a száz éve született Jancsó Miklós szellemi öröksége áll.
Vizuál hír

Feljelentés áldozata lett az Anyáim története

Elmaradt az Ars Sacra Filmfesztivál versenyprogramjába meghívott film vetítése szombat este a Tabán moziban. A rendezők egy nappal a vetítés előtt tudták meg, hogy többen feljelentették a fesztivál szervezőit, és petíciót indítottak a szivárványcsaládok örökbefogadásáról szóló film vetítése ellen. 
Vizuál cinefest

Küldetés teljesítve – Lenyűgöző filmek sorát kínálta az idei CineFest 

Kilenc film. Ennyi fért abba a három napba, amelyet Miskolcon tölthettünk a CineFest Filmfesztivál vendégeként. Bár a versenyprogramnak csupán a töredékét láttuk, mégis varázslatos filmek emlékeit őrizzük magunkban - köztük a fődíjas és a közönségdíjas alkotásokét is. Fesztiválbeszámoló.
Vizuál magazin

„Nála nincs fölösleges mondat” – Pályatársai köszöntik Mészáros Mártát

Szeptember 19-én ünnepli 90. születésnapját Mészáros Márta filmrendező, akit ez alkalomból pályatársai, barátai, tisztelői köszöntenek a Fidelióban.